Külföld
Nem érzi hibásnak magát a hírszerzés Anis Amri miatt
Svájcban szerezhetett fegyvert a berlini merénylő
A decemberi berlini gázolásos merénylettel kapcsolatban elismerte, hogy a biztonsági erők megfigyelték Anis Amrit, aki a karácsonyi vásáron részt vevő tömegbe vezette az eltérített lengyel kamiont, ám mint mondta, korában nem volt ellene elég bizonyíték. A BfV elnöke egyben elutasította a vádakat, hogy a hírszerzés hibázott volna. A BfV nyomozói hónapokkal a merényletet megelőzően tudták, hogy Amri szalafista mecseteket látogatott Berlinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában. Tudomásuk volt arról is, hogy a férfi legalább tizennégy különböző álnevet használt, amióta Olaszországon keresztül Németországba érkezett 2015-ben. Emellett a marokkói hatóságok is figyelmeztették a német kollégáikat, hogy a tunéziai férfi merényletre készül.
Eközben a ZDF német közszolgálati televízió arról számolt be, hogy Amri többször járt Svájcban, és ott juthatott fegyverhez. A svájci főügyészség tudatta: bűnügyi nyomozást indítottak a december 19-én Berlinben végrehajtott terrortámadással összefüggésben. A vádhatóság nem erősítette meg, hogy Amri sok időt töltött volna az országban, sem azt, hogy tényleg ott szerzett-e fegyvert.
Kiderült az is, hogy semmilyen kapcsolat nincs a berlini gázolásos merénylet és a Tunéziában őrizetbe vett négy gyanúsított, köztük a merénylő unokatestvérei között. „A nyomozás arra jutott, hogy semmi közük a merénylethez, és nem tagjai egyetlen dzsihadista szervezetnek sem” – mutatott rá Szofien Szliti, a tunéziai ügyészség szóvivője. A négy gyanúsított közül hármat szabadon engedtek. Egyiküket, Anis Amri egyik unokaöccsét viszont továbbra is előzetes letartóztatásban tartják, mert a gyanú szerint csatlakozni akart egy külföldi terrorszervezethez.
A menekülés dicsőítése
Két éve még hatalmas botrányt kavart Orbán Viktor nyilatkozata, de ma már mindenki kénytelen elfogadni azt a sajnálatos tényt, amelyet akkoriban szinte csak magyar politikusok mertek kimondani: a migrációs válság és a terrorizmus nem választható el egymástól. Nem az a probléma, hogy az európai baloldal ideiglenesen be akar fogadni néhány szenvedő embert, hiszen ez nagyon is keresztényi gondolat, így semmi kivetnivaló nincs benne. A probléma az, hogy a több helyen is identitásválságban szenvedő baloldali pártok ezeknek az embereknek a letelepítésétől remélik szavazataik számának növekedését és az, hogy a liberalizmus elfogadja rendszerszintű megoldásként a menekülést. Az átlag baloldali szerint az elköltöző mindig bátor ember, a maradókat pedig mindig negatív jelzőkkel illeti. Ez különösen azért érdekes, mert pont a „majd a Nyugat megoldja mindenki problémáját” jellegű gondolkodás vezetett azoknak a konfliktusoknak az eszkalálódásához, amelyek miatt sokan tényleg kénytelenek menekülni.
(UT)