„Nem a kvóta az európai szolidaritás”

A visegrádi négyek kormányfői csütörtökön Prágában elutasították a schengeni övezet szűkítésére irányuló javaslatokat, és újfent kiálltak a külső határok védelme mellett. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő bejelentette, hogy a V4-ek – a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – kezdeményezik, hogy Schengen Barátai néven alakuljon egy szélesebb csoport amelynek keretében az összes résztvevő hozzájárulna a külső schengeni határok védelmének megerősítéséhez.

„Ez az egységes álláspont ékes bizonyítéka annak, hogyan lehet együttműködni Európában és a megoldás irányába közös lépéseket tenni, ha a megfelelő irányból, a megfelelő javaslatokkal közelítünk” – mondta lapunknak a prágai csúcstalálkozóval kapcsolatban Kovács Zoltán kormányszóvivő. Szerinte a visegrádiakban már megvan a felismerés, hogy az európai szolidaritás mértékegysége „nem valamiféle kvóta”, másokra ráerőltetett intézkedés, hanem a külső határok megvédésére irányuló képességek egyesítése. „A visegrádiak együttműködése egyértelmű jelzés arra, hogy van európai szolidaritás” – jegyezte meg. Kovács Zoltán emlékeztetett, a Schengen Barátai magyar kezdeményezés, amely a cseh V4-es elnökség alatt valósul meg, s célja azok összefogása, akik belátják, hogy a magyar, a visegrádi álláspont jó irányt jelöl ki a migrációs válság kezelésére.

A mini-Schengen ötletéről beszélt tegnap reggel az M1-en Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Ha igazak az ezzel kapcsolatos sajtóhírek, akkor azok az országok – a Benelux államok, Németország, Ausztria, esetleg Franciaország – hoznának létre egy „miniközösséget”, amelyek arra biztatták az embereket, hogy a schengeni szabályok semmibe vételével menjenek oda. Azok az országok pedig, amelyek „erőnek erejével” próbálnak megfelelni a schengeni zóna előírásainak, kimaradnának belőle – fogalmazott a tárcavezető.

A német Die Welt arról írt, hogy az Európai Unióban tervek formálódnak arról, hogy Törökország mellett Libanontól és Jordániától is vesznek át menekülteket. A tervek arról is szólnak, hogy nagyobb pénzügyi támogatást kellene nyújtani Libanonnak és Jordániának annak érdekében, hogy javíthassák a területükön élő menekültek helyzetét. A lap felidézte: a múlt hétvégén ismertté vált, hogy egy Németország körül szerveződött országcsoport kinyilvánította hajlandóságát egy egyelőre ismeretlen nagyságú menekültkontingens átvételére Törökországtól, azzal a céllal, hogy csökkentsék az országra nehezedő terheket, és megteremtsék a legális migráció lehetőségét. A múlt vasárnapi uniós–török csúcstalálkozón megállapodtak Törökországgal egyebek mellett arról, hogy hárommilliárd euró támogatást ad az unió az ott élő menekültek helyzetének javítására. Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke a Die Weltnek elmondta: „erősebben kell támogatnunk Jordániát és Libanont pénzügyileg, hogy a menekültek náluk maradjanak, és korlátozódjék az Európába irányuló áradat”. Ugyanakkor „az EU-nak hajlandónak kell lennie arra is, hogy ellenőrzött módón átvegyen menekülteket Jordániától és Libanontól, ha ezekben az országokban túlterheltség fenyeget” – mondta az Európai Néppárthoz tartozó jobbközép CDU politikusa.

Asselborn: Be kell tartani a szabályokat

Kizárólag akkor lehet hatékonyan fellépni a menekültválság kezelésében, ha az európai uniós tagországok eleget tesznek a kötelezettségeiknek – jelentette ki az Európai Bizottság migrációs biztosa pénteken, a tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek brüsszeli tanácskozása után. Dimitrisz Avramopulosz hangsúlyozta, hogy a válság kezelése érdekében fel kell gyorsítani a menekültek áthelyezését és az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok – úgynevezett hot spotok – létrehozását. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arról beszélt, hogy a schengeni szabályrendszer kizárólag akkor működhet, ha a tagállamok betartják a szabályokat. A schengeni övezet egységének feltétlen megőrzése mellett érveltek a tanácskozás résztvevői – hangsúlyozta újságíróknak Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki hazánkat képviselte. A nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok, Szlovénia, Szerbia, Macedónia és Görögország rendőrfőkapitányai megállapodtak abban, hogy fokozzák a migránsok ellenőrzését, és egységes azonosító okmánnyal látják el a bevándorlókat.