Külföld

Navracsics kemény meghallgatás elé néz

Gál Kinga: Akadékoskodás és időhúzás helyett az Európai Parlamentnek az az érdeke, hogy minél hamarabb felálljon a Bizottság

A magyar biztosjelölt higgadtságával rendszerint jól tudja csillapítani a kedélyeket – mondta lapunknak Gál Kinga fideszes EP-képviselő Navracsics Tibor ma esti meghallgatásával kapcsolatban. A támadásokkal kapcsolatban úgy vélte, főleg hangulatkeltésre jók csak.

Gál Kinga 20141001
Gál Kinga szerint Navracsics Tibor jól tudja majd csillapítani a kedélyeket a mai meghallgatáson (Fotó: Horváth Péter Gyula)

„Navracsics Tibort kezdetektől fogva támadják, mert a magyar kormány jelöltje, s személyén, szakmai felkészültségén viszont nem találnak fogást” – hangsúlyozta lapunknak Gál Kinga, a Fidesz–KNDP európai parlamenti képviselője. Felidézte, hogy a magyar biztosjelölttel ellentétben, más jelöltek esetében konkrét, személyüket érintő kifogásokat emeltek. Emlékeztetett, „a zöldek felszólították Jean-Claude Juncker megválasztott európai bizottsági elnököt, hogy Navracsics Tibor mellett cserélje le a brit Jonathan Hillt, a spanyol Miguel Arias Canetét is, de többen kritizálták a szlovén liberális Alenka Bratuseket is”. Gál Kinga az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) alelnökeként részt vett a digitális területért és társadalomért felelős tárcára jelölt Günther Oettinger hétfői meghallgatásán is. Mint mondta, a német biztos „elsősorban szakmai kérdéseket kapott, de itt sem maradt el a személyeskedés”. Mint mondta, biztos benne, hogy „Navracsics Tibornak lesznek nehéz percei a meghallgatásán, kemény kérdéseket fog kapni”, de arról is meg van győződve, hogy „ezt a helyzetet a biztosjelölt a rá jellemző nyugalommal fogja kezelni, akkor is, ha szakmai felkészültségének felmérése helyett a magyar kormány támadására fogják egyesek megragadni az alkalmat”. „Higgadtságával rendszerint jól tudja csillapítani a kedélyeket” – tette hozzá.

Az EP-képviselő lapunknak hangsúlyozta, hogy mind az Európai Néppárt, mind Juncker kiáll a jelöltjei, így Navracsics mellett is. Mint mondta, a magyar jelölt ellen kommunista és zöld EP-képviselők és hirtelen előbújt civilszervezetek is nyílt leveleket írtak. „Nem Navracsics az egyetlen »áldozat«, az olasz szélsőbaloldali Barbara Spinelli a görög biztost is hasonlóan támadta” – idézte fel Gál Kinga, hozzátéve, ezek az akciók csak hangulatkeltésre jók. „Az ilyen leveleket felkapja a sajtó, de a képviselők között nem találnak nagy visszhangra, kivéve persze azok között, akik »megrendelték« ezeket a támadásokat” – tette hozzá. A civilek leveleivel kapcsolatban így fogalmazott: „Általánosságban igaz, hogy nem a jelölt személyével, hanem a Fidesszel, sőt ahogy egyik civilszervezet leveléből kiderül, inkább a Jobbikkal van bajuk, csak összekeverik, hogy ki is van kormányon.”

A szakbizottsági meghallgatás után csak abban az esetben kerül sor szavazásra, ha a frakciók bizottsági koordinátorai nem tudnak egymással megegyezni, és valamelyik frakció ezt kifejezetten kéri. Gál Kinga szerint „az EP-nek írt ajánlás megszövegezését tekintve egészen biztos vitatkozni fognak egymással, ez mindig így van”.

Mint mondta, „nehéz előre megmondani, hogy lesz-e ilyen szavazás, de ez a kérdés több más jelölt esetében is felmerült vagy felmerülhet ezekben a napokban”. „Az Európai Parlamentnek mindenesetre az az érdeke, hogy minél hamarabb felálljon a bizottság, nem most van itt a halogatás, az akadékoskodás ideje” – tette hozzá. A zöldfrakció társelnökei, Rebecca Harms és Philippe Lamberts tegnap mindenesetre ismét felszólították Junckert, hogy Navracsics ne az oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és uniós polgársági portfóliót kapja.

Ma este hat és kilenc óra között hallgatja meg Navracsics Tibort a kulturális és oktatási (CULT), valamint társulva az ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottság (ITRE). A harmincegy tagú CULT elnöke az olasz szocialista Silvia Costa, egyik alelnöke pedig Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP nemzeti listájának kárpátaljai képviselője. A jelölt maximum tizenöt perces bemutatkozását követően összesen negyvenöt kérdést tesznek fel a képviselők. A kérdések feltevésére maximum egy, a válaszokra pedig kettő perc áll rendelkezésre.

Ma reggel a román Corina Cretut (regionális politika), a brit Jonathan Hillt (pénzügyi stabilitás), délután a belga Marianne Thyssent (foglalkoztatás, szociális ügyek) és a cseh Vera Jourovát (jogérvényesülés, fogyasztópolitika, nemek közötti egyenlőség), Navracsiccsal egy időben pedig az éghajlat- és az energiapolitikai tárcára jelölt Canetét hallgatják meg.


Röviden
A bővítés és a bevándorlás is téma volt a keddi meghallgatásokon

Vytenis Andriukaitis (Egészségügy és élelmiszer-biztonság): A litván biztosjelölt kinevezését követően fél éven belül nekilátna a génmódosított organizmusokra (GMO) vonatkozó uniós döntéshozatal felülvizsgálatának. Andriukaitis szerint az egészségre és az egészségügyre fordított pénz nem pusztán
kiadás, hanem az emberi erőforrásba és termelékenységbe
való beruházás

Carlos Moedas (Kutatás, tudomány és innováció): A tudomány útjában álló akadályok lebontása lesz a portugál biztosjelölt elsődleges célja. „Európa viszonylag sikeres abban, hogy a pénzt tudássá alakítsa, de kevésbé eredményes azon a téren, hogy a tudást készpénzre váltsa” – emelte ki Moedas.

Johannes Hahn (Európai szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások): „A minőség előbbre való, mint a gyorsaság” – ez lesz az osztrák biztosjelölt mottója a bővítést illetően. Hahn szerint az, hogy következő ötéves ciklusban várhatóan nem lesz tagfelvétel, nem jelenti azt, hogy a bővítési folyamat leállna. „Ha realista akarok lenni, azt kell mondanom, hogy egyik tagjelölt állam sem áll majd készen ebben a periódusban” – tette hozzá. Hahn a csatlakozni vágyó országok számára a demokrácia, a jogállamiság és piacgazdaság szabályainak tiszteletben tartását fogalmazta meg a legfőbb követelményként. „Az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó társadalmakban nem lehet helye a diszkriminációnak” – tette hozzá a biztosjelölt, aki elsődleges feladatának az ukrán válság rendezését tekinti.

Dimitrisz Avramopulosz (Migrációs ügyek és uniós belügyek): „Garantálni kell, hogy a bűnözés és a terrorizmus Európa hatá­rain kívül maradjon, és hatékonyan fel kell vennünk velük a harcot” – szögezte le a görög biztosjelölt. Mint mondta, sem a migrációs nyomásra, sem a Közel-Keleten harcoló, majd visszatérő nyugat-európai állampolgárok jelentette fenyegetésre nem lehet megoldás a bezárkózás az „Európa-erődbe”. A bevándorlással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy vonzóvá kell tenni az uniót azoknak, akik olyan képességekkel, képzettségekkel rendelkeznek, amelyekre egy-egy tagállamnak égető szüksége van.

Maros Sevcovic (Közlekedés és űrhajózás): A szlovák biz­tos­jelölt szerint a magánszektornak is be kell fektetnie az európai infrastruktúra fejlesztésébe, hogy „Európát ne arra készítsük fel, amire ma van szüksége, hanem amire tíz, húsz, harminc év múlva”. Sevcovic szükségesnek nevezte egy valóban pán­európai vasúthálózat kialakítását, amely felszámolná a nemzeti vasúti szabályok és standardok labirintusát.

Hrisztosz Sztilianidesz (Humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés): „Európának ma kell cselekednie, nem holnap” – nyomatékosította a szíriai helyzettel kapcsolatban a ciprusi biztosjelölt, aki szerint napról napra nagyobb szükség van a humanitárius segítségnyújtásra. Sztilianidesz hangsúlyozta, hogy a legelesettebbek hangja akar lenni, s munkája során szorosan együtt fog működni Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő-jelölttel.