Külföld

Navracsics Tibor bővített hatásköre

A oktatásügyért, kultúráért és ifjúságpolitikáért felelős magyar bizottsági taghoz kerül a Közös Kutatási Központ felügyelete

Olyan oktatási és kutatási területek felett kap hatáskört a magyar uniós- biztos-jelölt, amelyek költségvetését annak ellenére is növelték, hogy az uniós összbüdzsét valamelyest csökkentették. Navracsics Tibor és leendő kollégái európai parlamenti meghallgatásáról a jövő héten döntenek, támadásokra kell készülni.

navracsics
Navracsics Tibor szerint európai parlamenti meghallgatása inkább a magyar kormány politikájáról, mintsem az ő terveiről fog szólni (Fotó: Hegedüs Róbert)

„Nagy nyereséget jelent Navracsics Tibor portfóliója számára, hogy megkapta a Közös Kutatási Központ (JRC) felügyeletét” – nyilatkozta lapunknak Dennis Abbott, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős leköszönő ciprusi biztos, Androulla Vassiliou szóvivője. Mint mondta, a Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottságban az oktatásért, kultúráért, ifjúságért, sportért és állampolgárságért felelős magyar biztos hatáskörébe olyan intézmény került, amely nagy szerepet játszik a kutatásban és a tudományban, ezáltal bővítve Navracsics mozgásterét és befolyását. Juncker közelebb szeretné hozni a JRC-t az uniós állampolgárokhoz, hogy az intézmény szakértelmével és tudásával ne csak a bizottság munkáját segítse, hanem reagáljon a társadalom problémáira is. Navracsics Tibor hatáskö-réhez fog tartozni a jövőben egyebek mellett a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet is, amely a 2014–2020-as költségvetési periódusban 2,7 milliárd euróból gazdálkodik, tízszer akkora összegből, mint az előző időszakban. Kiemelt jelentőségű az Erasmus+ program is, amely négymillió embernek adja meg a külföldi tanulás, munka, szakmai gyakorlat és önkéntesség lehetőségét, s a következő költségvetési időszakban negyven százalékkal nagyobb büdzsével, mintegy 15 milliárd euróval rendelkezik majd. Az uniós összköltségvetés enyhe csökkentésének dacára ezek a pluszpénzek megmaradtak, tekintettel arra, hogy az oktatás és a kultúra mekkora szerepet játszik a munkahelyteremtésben és a növekedésben – mutatott rá Abbott.

Juncker szerdán jelentette be az új bizottság összetételét, jelöltjeinek azonban még több akadályt is sikerrel kell venniük novemberi hivatalba lépésükig. Az Európai Parlament szakbizottságai szeptember 29. és október 7. között hallgatják meg a biztosjelölteket. A jelöltek a jövő héten írásban kérdéseket kapnak, amelyekre szeptember 26-ig válaszolniuk kell – kapnak két általános kérdést a kompetenciájukkal, portfóliójukkal, parlamenttel való együttműködésükkel kapcsolatban, valamint három kérdést az őket meghallgató szakbizottságtól. Az ezt követő meghallgatások pontos menetrendjéről jövő héten döntenek. A meghallgatások legalább három órán keresztül tartanak majd, a biztosjelölt a megnyitó beszédét követően az EP-képviselők kérdéseire fog válaszolni, majd a bizottság véleményt alkot róla, s ezt elküldi az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak. A parlamenti frakciók vezetői Schulzcal közösen – az Elnökök Tanácsa - október kilencedikén értékelik a meghallgatásokat, a parlament az egész bizottságról október 22-én fog szavazni.

A meghallgatás mások mellett Navracsics Tibor számára sem lesz zökkenőmentes, a jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter már a jelölésekor elmondta: nincsenek illúziói afelől, hogy meghallgatása inkább a magyar kormány politikájáról, mintsem az ő terveiről fog szólni. A European Voice portál parlamenti forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a szocialista frakcióvezető, Gianni Pittella nem akar véres csatákat látni a meghallgatásokon, több képviselő azonban politikai támadásokra akarja kihasználni az alkalmat. A portál tudomása szerint Navracsics biztosan számíthat ilyesmire. A magyar biztost minden valószínűség szerint a kulturális (CULT) bizottság fogja meghallgatni, amelynek vezetője az olasz szocialista Silvia Costa, alelnöke pedig a Fidesz–KDNP kárpátaljai képviselője, Bocskor Andrea. A Bizottsági Elnökök Értekezletének vezetője, a néppárti Jerzy Buzek korábban hangsúlyozta, hogy a meghallgatásokat ideológiai előítéletek nélkül kell lebonyolítani. Bizottsági forrásból úgy tudjuk, hogy az Európai Könyvkiadók Szövetsége által is kritizált magyar tankönyvkiadás kérdése is előkerülhet a meghallgatáson.


Megkérdeztük. Európa kulturális gyökereinek megőrzése az új biztos kezében

Szabó Bence (a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára): Örömmel hallottuk a számunkra kellemes hírt, hogy Navracsics Tibor hatáskörébe fog tartozni a sport, hiszen a kormány tagjaként is támogatta ezt a fontos területet. Az unión belül egyre hatékonyabb az együttműködés a sport területén is a tagországok között, ezt a munkát koordinálja az Európai Olimpiai Bizottság.

Marton Éva (operaénekes, a Zeneakadémia professor emeritája, a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának vezetője): Hazánk több mint ezer éve az európai kultúra támogatója és védelmezője, számunkra sosem volt kérdés, hová tartozunk. Éppen ezért nagyon örülök annak, hogy Jean-Claude Juncker Navracsics Tibort jelölte a kultúrát is felügyelő biztosi posztra. Úgy gondolom, mind Magyarország, mint az unió jól jár az ő jelölésével, mert Európa csak akkor lesz képes megbirkózni az előtte álló feladatokkal, ha megőrzi kulturális gyökereit.

Náray-Szabó Gábor (a Professzorok Batthyány Körének elnöke): Csak látszólag nem fajsúlyos az a terület, amelyért Navracsics Tibor felel majd. Az európai értékek végső soron kulturális gyökereket jelentenek, így még ha az oktatás vagy kultúra alapvetően nemzetállami hatáskörbe tartozik is, ez nagyon gazdag terület, amelyből sokat ki lehet hozni. Navracsics ráadásul biztosként be tudja majd mutatni a magyar oktatási, kutatási, kulturális eredményeket.

Kiss-Rigó László (szeged-csanádi megyés püspök): Azt gondolom, hogy mind az ifjúság, mind az oktatás, mind pedig a kultúra létkérdés Európa számára, akkor is, ha eddig nem a helyén kezelték. Ezeken a területeken nagyon sokat lehet tenni Magyarországért és egész Európáért. Navracsics Tibor megfelelő eszközök – elsősorban pénz – híján hadvezér ugyan nem lehet, de próféta igen, és prófétákra igen nagy szükség van ezekben az időkben.

Frivaldszky Edit (az Együtt az Életért Egyesület elnöke, az „Egy közülünk” európai polgári kezdeményezés magyarországi koordinátora): Nem is lehet kérdés, hogy az ifjúságügy döntő jelentőségű Európa jövője szempontjából. Mindannyiunk érdeke, hogy gyermekeink megkapjanak minden lehetőséget és segítséget ahhoz, hogy tudatosan élő, felelősségteljes állampolgárrá váljanak.

Vizi E. Szilveszter (a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke): Fontos feladatot kapott, hiszen a 21. században az oktatási eredmények, a tudományok népszerű, közérthető formában történő terjesztése kulcsfontosságú. A gazdaság és minden más attól függ, milyen iskolák, milyen egyetemek működnek Európa-szerte. Kár azon vitázni, hogy melyik pozíció mennyire lényeges, hiszen látjuk, például Németország sem azt a posztot kapta, amelyet szeretett volna. Navracsics Tibor igazi 21. századi feladatot fog ellátni biztosként.

Hankiss Ágnes (a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatója, a Fidesz volt EP-képviselője): Nem kell komolyan venni a balliberális oldalról érkező gúnyos leértékeléseket. Megtanulhattuk 2010 óta, hogy az élő fába is belekötnek, nem történhet olyan dolog, aminek ők ne a negatív oldalát ragadnák meg. Egy pozíció, egy feladat mindig annyit ér, amennyit az ember kihoz belőle. A kultúra, az oktatás, az ifjúság fontos terület, s úgy hiszem, ha hallatni tudja a hangját az EU-ban, Navracsics Tibor ebből a pozícióból sokat kihoz.

Vidnyánszky Attila (rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója a Hirado.hu-n): A vitákat, megszólalásokat hallva, olvasva bizonyos értelemben magyarázat is Európa bajára, hogy ez a bizottság sokak szerint súlytalannak számít. Addig Európában nagy baj lesz, amíg ez a testület, ami a jövőről szól, a lényegről szól, súlytalan. Navracsics Tibor alkalmas politikus arra, hogy súlyt szerezzen, tekintélyt ennek a bizottságnak.