Külföld
NATO-befolyás alá kerül az Adria
Brüsszelben egyetértettek, párbeszéd kell Moszkvával, noha Montenegró meghívását az oroszok nem hagyják válasz nélkül
Közös nyilatkozatot fogadtak el a NATO-külügyminiszterek tegnap Brüsszelben, amelyben megerősítették a Nyitott Ajtók Politikája, azaz a bővítés iránti elkötelezettségüket. Bejelentették Montenegró meghívását a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Kitértek más, csatlakozásra pályázó országok helyzetére is. Megerősítve a 2008-as bukaresti csúcson hozott döntésüket, közölték, továbbra is fenntartják Macedónia meghívását, amelynek feltétele ugyanakkor a Görögországgal való névvita mielőbbi rendezése. Kifejezték támogatásukat Bosznia-Hercegovina és Grúzia integrációja iránt is. Montenegró tagságával a NATO gyakorlatilag megszerzi az ellenőrzést az Adriai-tenger felett, hiszen a „maradék” már mindössze Bosznia-Hercegovina húsz kilométeres partszakasza. Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a NATO meghívta országát a szövetségbe.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságírók előtt történelmi jelentőségűnek nevezte Montenegró meghívását, amelyet véleménye szerint egyrészt megérdemel, másrészt pedig a balkáni stabilitáshoz való hozzájárulása révén a NATO és hazánk érdekeivel is egybeesik. Felidézte, hogy Magyarország fontos szerepet játszik ebben a folyamatban a podgoricai magyar NATO-összekötő nagykövetségen keresztül. A magyar erőfeszítések elismeréseként értékelte Szijjártó, hogy a brüsszeli tanácskozáson mindenkit megelőzve, elsőként szólalhatott fel Montenegróval kapcsolatban. Megerősítette: hazánknak nincs kétsége afelől, hogy Montenegró régen készen áll a tagságra, a magyar parlament elsőként ratifikálhatja a tagságot. Jelezte, Magyarország kérte, hogy a NATO gyorsítsa fel az amúgy másfél-két évre jósolt csatlakozási tárgyalásokat. NATO-forrásból úgy tudjuk, a folyamat nagy részét várhatóan nem annyira a szövetség és Podgorica egyeztetései, hanem sokkal inkább a 28 tagországi parlament ratifikálási folyamata teszi majd ki. Szijjártó is kitért Macedónia és Grúzia helyzetére, kiemelve, hogy Tbiliszi adja a második legnagyobb hozzájárulást az afganisztáni misszióhoz, ezt pedig értékelnie kell a szövetségnek. Mint mondta, ez látszólagos ellentétben van azzal a törekvéssel, hogy javítsák a párbeszédet Oroszországgal, ám ennek ellenére meg kell találni a megoldást.
Beszélt arról is, hogy hazánk támogatja az NATO–Oroszország Tanács munkájának felújítására vonatkozó felvetést. Hozzátette, hogy az Oroszországgal kapcsolatos rossz tapasztalatok ellenére számos olyan együttműködés jött létre, amellyel nemzetközi konfliktusokat sikerült rendezni.
A brüsszeli bejelentésre válaszolva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, Moszkva készen áll arra, hogy megtartsák az Oroszország–NATO tanácsülését, számos kérdése van a szövetséghez.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte továbbá: a biztonsági érdekekről való gondoskodás és az érdekegyensúly fenntartása miatt nem hagyható válaszlépések nélkül a NATO folytatódó bővítése. Viktor Ozerov, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának elnöke bejelentette, hogy Oroszország lemondja a Montenegróval folytatott együttműködési programokat, köztük a katonaiakat is. Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke pedig azt mondta, hogy Európa kollektív biztonsága szempontjából visszalépést jelent Montenegró csatlakozása a NATO-hoz. Felhívta a figyelmet, hogy Montenegróban alacsony a NATO-csatlakozás társadalmi támogatottsága. „Ezt az álláspontot Montenegró jelenlegi vezetése kényszerítette rá a lakosságra. Ugyanez történt Grúziában Miheil Szaakasvili és Ukrajnában Viktor Juscsenko idején. Hol vannak most ezek a vezetők?” – firtatta.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján John Kerry amerikai külügyminiszter elmondta, a NATO-országok készen állnak az Iszlám Állam elleni katonai fellépés fokozására. Ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy David Cameron brit kormányfő légitámadást indítana Szíriában.
Minden félnek végre kell hajtania a minszki megállapodásokat, ez az egyetlen módja az ukrajnai helyzet rendezésének – hangsúlyozta záró sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. A NATO norvég főtitkára támogatásáról biztosította Ukrajnát. Stoltenberg is szólt a NATO–Oroszország Tanács „újraélesztéséről”, mint mondta, továbbra is szükség van az Oroszországgal való párbeszéd csatornáira.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságírók előtt történelmi jelentőségűnek nevezte Montenegró meghívását, amelyet véleménye szerint egyrészt megérdemel, másrészt pedig a balkáni stabilitáshoz való hozzájárulása révén a NATO és hazánk érdekeivel is egybeesik. Felidézte, hogy Magyarország fontos szerepet játszik ebben a folyamatban a podgoricai magyar NATO-összekötő nagykövetségen keresztül. A magyar erőfeszítések elismeréseként értékelte Szijjártó, hogy a brüsszeli tanácskozáson mindenkit megelőzve, elsőként szólalhatott fel Montenegróval kapcsolatban. Megerősítette: hazánknak nincs kétsége afelől, hogy Montenegró régen készen áll a tagságra, a magyar parlament elsőként ratifikálhatja a tagságot. Jelezte, Magyarország kérte, hogy a NATO gyorsítsa fel az amúgy másfél-két évre jósolt csatlakozási tárgyalásokat. NATO-forrásból úgy tudjuk, a folyamat nagy részét várhatóan nem annyira a szövetség és Podgorica egyeztetései, hanem sokkal inkább a 28 tagországi parlament ratifikálási folyamata teszi majd ki. Szijjártó is kitért Macedónia és Grúzia helyzetére, kiemelve, hogy Tbiliszi adja a második legnagyobb hozzájárulást az afganisztáni misszióhoz, ezt pedig értékelnie kell a szövetségnek. Mint mondta, ez látszólagos ellentétben van azzal a törekvéssel, hogy javítsák a párbeszédet Oroszországgal, ám ennek ellenére meg kell találni a megoldást.
Beszélt arról is, hogy hazánk támogatja az NATO–Oroszország Tanács munkájának felújítására vonatkozó felvetést. Hozzátette, hogy az Oroszországgal kapcsolatos rossz tapasztalatok ellenére számos olyan együttműködés jött létre, amellyel nemzetközi konfliktusokat sikerült rendezni.
A brüsszeli bejelentésre válaszolva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, Moszkva készen áll arra, hogy megtartsák az Oroszország–NATO tanácsülését, számos kérdése van a szövetséghez.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte továbbá: a biztonsági érdekekről való gondoskodás és az érdekegyensúly fenntartása miatt nem hagyható válaszlépések nélkül a NATO folytatódó bővítése. Viktor Ozerov, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának elnöke bejelentette, hogy Oroszország lemondja a Montenegróval folytatott együttműködési programokat, köztük a katonaiakat is. Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke pedig azt mondta, hogy Európa kollektív biztonsága szempontjából visszalépést jelent Montenegró csatlakozása a NATO-hoz. Felhívta a figyelmet, hogy Montenegróban alacsony a NATO-csatlakozás társadalmi támogatottsága. „Ezt az álláspontot Montenegró jelenlegi vezetése kényszerítette rá a lakosságra. Ugyanez történt Grúziában Miheil Szaakasvili és Ukrajnában Viktor Juscsenko idején. Hol vannak most ezek a vezetők?” – firtatta.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján John Kerry amerikai külügyminiszter elmondta, a NATO-országok készen állnak az Iszlám Állam elleni katonai fellépés fokozására. Ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy David Cameron brit kormányfő légitámadást indítana Szíriában.
Minden félnek végre kell hajtania a minszki megállapodásokat, ez az egyetlen módja az ukrajnai helyzet rendezésének – hangsúlyozta záró sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. A NATO norvég főtitkára támogatásáról biztosította Ukrajnát. Stoltenberg is szólt a NATO–Oroszország Tanács „újraélesztéséről”, mint mondta, továbbra is szükség van az Oroszországgal való párbeszéd csatornáira.