Külföld

Münchenben csapott le újra a terrorizmus

Mindössze öt nappal a würzburgi merénylet után egy bajor fővárosi plázában lövöldöztek, a támadásnak több halottja lehet

Terrorcselekménynek ítéli meg a müncheni rendőrség azt a lőfegyverekkel elkövetett támadást, amely egy bevásárlóközpontban kezdődött. A támadásnak több halottja van, lapzártánkig nem fogták el a tetteseket.

München 20160723
Különleges erők a kiürített Karlsplatz metrómegállónál (Fotó: MTI - EPA - Andreas Gebert)

Lövöldözés történt tegnap délután fél hat körül Münchenben, az Olympia nevű bevásárlóközpontban. Az első hírek szerint az elkövető egyedül volt az épületben, majd fél nyolc körül már arról szóltak a híradások, hogy lövöldözve elmenekült. A müncheni rendőrség később három fegyveresről adott hírt, akiket lapzártánkig nem sikerült elkapniuk. A bevásárlóközpontból elkezdték evakuálni az embereket, a lakosságot arra kérték, maradjon otthon. A tömegközlekedés teljesen leállt estére a városban. A halálos áldozatokról szóló adatok percről percre változtak lapzártánkig, volt, ahol akár tíz-tizenöt áldozatról írtak, később pedig legalább hatról. Hivatalosan lapzártánkig meg nem erősített információk szerint München több pontjáról is lövöldözéseket jelentettek, több téves hírnek bizonyult. A rendőrség nyolc óra után kiürítette a főpályaudvart. Horst Seehofer bajor kormányfő és Joachim Herrmann belügyminiszter válságtanácskozást hívott össze. A rendőrség először ámokfutó támadásról beszélt, majd bejelentette, terrorcselekményre gyanakszik.

Öt nap telt el azóta mindössze, hogy a szintén bajorországi Würzburg közelében, egy vonaton baltával és késsel támadt az utasokra egy menedékkérő Allah akbar kiáltásokkal. A 17 éves fiatal afgánnak vallotta magát, az Iszlám Állam által közzétett videójában azonban a pastu pakisztáni nyelvjárását beszéli, több mint egy éve érkezett a migrációs hullámmal Németországba. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) információi szerint a támadótól utoljára Magyarországon vettek ujjlenyomatot 2015 júniusában, Németországba teljesen ellenőrizetlenül lépett be. A szövetségi belügyminisztérium ezt az állítást cáfolta. A dublini előírások alapján a német hatóságok a magyarországi regisztráció miatt megtagadhatták volna a belépést a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorútól. A belügyi tárca szerint Passauban igenis ellenőrizték a migránst, aki tavaly decemberben adott be menedékkérelmet, és márciusban tartózkodási engedélyt kapott. A FAZ kiemelte, hogy egyszer sem nyújtott be személyazonosság igazolására alkalmas iratokat, identitásáról mindig csak az általa közölt adatokat rögzítették. A támadó kilétét legkésőbb a menedékjogi eljárásban alaposan meg kellett volna vizsgálni, de Joachim Herrmann szerint ez sem történt meg. A miniszter a napokban elmondta, hogy az eljárás során a támadót nem hallgatták meg személyesen, és nem vettek ujjlenyomatot tőle.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) tájékoztatása szerint idén már mintegy negyedmillió migráns és menekült érte el Európát, s csaknem háromezren vesztek a Földközi-tengerbe. Az MTI belgrádi tudósítója tegnap délután arról számolt be, hogy több száz, főleg afganisztáni és pakisztáni migráns indult útnak Belgrádból a magyar határ felé gyalog, azt remélik, ha odaérnek, továbbmehetnek Nyugat-Európa felé.


Lapszemle
Nem kérdéses a magyar népszavazás kimenetele

Neue Zürcher Zeitung, Svájc: A nizzai merénylet és a würzburgi baltás-késes támadás kedvezhet a magyar kormánynak a kvótareferendum kimenetelét illetően. A legújabb terrortámadások magyarázata Orbán Viktor számára olyan, mint az egyszeregy – a bevándorlás és a terror között összefüggés van. Az őszi kvótareferendum miatt tematizálja Orbán a menekültügy kérdését belföldön és külföldön egyaránt. Nem kérdéses, hogy a lakosság a kvóta ellen szavaz majd, hiszen nagyon egyértelmű Orbán restriktív politikájának támogatottsága.

Süddeutsche Zeitung, Németország: A kvótareferendumról szóló tájékoztató kampánnyal a magyar kormány félelmet gerjeszt célzottan a migránsok ellen, viszont az elriasztás politikája kevéssé hatásos, hiszen emelkedik a határátlépések száma. A kvótákról szóló vita ténylegesen látszatvita, mert nem valósítják meg az elképzelést. Azonban a törökországi puccskísérlet miatt erősödik az aggodalom, hogy elbukhat az unióval kötött megállapodás, és így ismét aktuálissá válhat egy EU-n belüli szabályozás, amelyről Magyarországon hallani sem akarnak.