Moszkva elleni retorziók

Aláírta szerdán Donald Trump amerikai elnök az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen újabb szankciókat előirányzó törvénycsomagot – írta először a Bloomberg hírügynökség, majd a Fehér Ház is megerősítette az információt. Trump ezzel törvényerőre emelte a kongresszus mindkét háza által a múlt héten elsöprő többséggel megszavazott törvénycsomagot. Az új büntető intézkedések elsősorban az energetikai szektort érintik. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: Brüsszel kész a válaszlépésekre, ha a szankciók európai gazdasági érdekeket sértenek. A Kreml szerint lényegében nem változott semmi, hiszen amúgy is törvényerőre emelkedtek volna a szankciók. Az orosz ENSZ-nagykövet közölte: Moszkva nem változtat a politikáján.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Washingtonban újságírók előtt kedden azt hangoztatta, hogy az amerikai–orosz viszony még tovább romolhat. Bejelentette, hogy a hétvégén Manilában, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagországainak találkozóján megbeszélést folytat majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Tillerson fontosnak tartotta felhívni az újságírók figyelmét arra, hogy a kormányzat nem pártfogolta a kongresszusi szavazást az Oroszország ellen hozott új szankciókról.

Moszkva megpróbálta elválasztani a balkáni országokat egymástól és Európa többi részétől – mondta Mike Pence. Az amerikai alelnök a nyugat-balkáni országok vezetői-nek csúcstalálkozóján kijelentette: Oroszország erőszakkal akar új határokat rajzolni a világ térképén, és a Balkánt is igyekezett destabilizálni. Az alelnök Dusko Markovic montenegrói, Zoran Zaev macedón, Ana Brnabic szerb, Andrej Plenkovic horvát, Edi Rama albán és Denis Zvizdic boszniai miniszterelnökkel, valamint Hashim Thaci koszovói államfővel találkozott Podgoricában, az adriai alapokmányt aláíró országok csúcstalálkozóján. A Balkánon most jött el az ideje annak, hogy végleg lezárják a vitás kérdéseket, megragadják a kínálkozó alkalmat, és a legtöbbet hozzák ki belőle – mondta Pence, majd hozzátette: „Az Egyesült Államok elvet minden erőszakos kísérletet vagy megfélemlítést a térségben és a szélesebb régióban. A Nyugat-Balkánnak önmagának kell döntenie a jövőjéről”. Dusko Markovic montenegrói miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján ennél is határozottabban fogalmazott: a Nyugat-Balkán jövője Nyugaton van.

Röviden
•
Az Egyesült Államok két közvetítőt küld az Arab (Perzsa)-öböl térségébe, hogy segítsen a Katar körüli válság megoldásában – jelentette be az amerikai külügyminiszter. Rex Tillerson kifejtette, egy diplomata és egy nyugalmazott tábornok azért utazik oda, hogy Katar, valamint az ellene bojkottot hirdető Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom tárgyalóasztalhoz üljön.
•
Nem tartalmazott pontatlanságot Donald Trump fiának nyilatkozata, a Fehér Ház szóvivője szerint. Sarah Huckabee Sanders arra reagált, hogy a Washington Post úgy értesült, az elnök személyesen diktálta le fiának azt a július első felében közzétett, később félrevezetőnek bizonyult nyilatkozatot, amelyben az ifjabb Trump azt állította az oroszokkal tartott 2016. júniusi találkozójáról, hogy annak nem volt köze apja elnökválasztási kampányához.
•
Hatalmas összegeket utalnak haza az Egyesült Államokban dolgozó mexikóiak. Mintegy 11 millió mexikói él és dolgozik az Egyesült Államokban, közülük feltételezhetően 5,6 millióan illegálisan. A mexikói központi bank szerint az év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest 5,91 százalékkal több pénzt, 13,95 milliárd dollárt utaltak haza.
•
Az amerikai szenátus elsöprő többséggel szavazta meg az új FBI-igazgató kinevezését. A száztagú szenátusban 92 politikus szavazott igennel és 5 szenátor utasította el Christopher Wray kinevezését. Az 51 éves jogászt Donald Trump elnök június elején jelölte az FBI élére.