Külföld

Moszkva: A Krím Oroszország része, és nem adja vissza

Washington: Az új amerikai kormányzat keményen fog fellépni Oroszországgal szemben

A Krím félsziget Oroszország része, és Oroszország saját területeit nem adja vissza - szögezte le szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, reagálva Sean Spicer fehér házi szóvivő erre vonatkozó nyilatkozatára.

A lengyel külügyminiszter szerint előre lehetett tudni, hogy a Trump-kormányzat oroszbarát lesz
A lengyel külügyminiszter szerint sok elemző "jövendölte, hogy a Trump-kormányzat oroszbarát lesz, olyanokból áll, akik éveken keresztül olaj- és gázügyleteket kötöttek az oroszokkal", de ez nem így van, a külpolitikáért és biztonságpolitikáért felelős tisztségviselőkként ők "már szabályosan viselkednek" - fejtette ki a varsói politikus. Waszczykowski szerint már az előző amerikai kormányzat is meggyőződhetett arról, hogy Oroszország "egyáltalán nem kész a nukleáris lefegyverzésre, mivel gyengébben áll a hagyományos fegyverekben". Ezért szerepelteti katonai doktrínájában a nukleáris fegyvereket nem védelmi, hanem megelőzési célokra is felhasználhatókként.

"Saját területeinket nem adjuk vissza. Krím az Oroszországi Föderáció területe" - mondta Zaharova.
Sean Spicer fehér házi szóvivő kedden, szokásos napi sajtóértekezletén a Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó lemondásával kialakult helyzetre reagálva azt hangoztatta, hogy az új amerikai kormányzat keményen fog fellépni Oroszországgal szemben, még akkor is, ha bizonyos területeken szeretne együttműködni vele. A szóvivő szerint "az egész helyzet iróniája, hogy az elnök változatlanul hihetetlenül kemény" Oroszországgal szemben. Donald Trump változatlanul napirenden tartja az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget ügyét, "amelynek elfoglalását az előző amerikai kormányzat lehetővé tette" - mondta Spicer. 
"Trump elnök nagyon világossá tette, hogy elvárja az orosz kormányzattól az ukrajnai erőszak csökkentését és a Krím visszaadását" - fogalmazott Spicer.
Zaharova megerősítette, hogy a G20-ak február 16-17-i külügyminiszteri találkozója alkalmával Szergej Lavrov orosz külügyminiszter külön tárgyalóasztalhoz ül amerikai kollégájával, Rex Tillersonnal. Ez lesz az első megbeszélésük. A kétoldalú kapcsolatokon kívül megvitatják azokat a nemzetközi kérdéseket és válsághelyzeteket is, amelyekben együttműködhet a két ország. Lavrov február 17-18-án, a Müncheni Biztonságpolitikai Értekezlet alkalmával tárgyalóasztalhoz ül Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Federica Mogherinivel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint a török, a francia, a szlovák és a horvát kollégájával is.
Zaharova sajtótájékoztatóján beszélt a szíriai helyzetről is, arról, hogy újabb károkat tárt fel egy, a Moszkvában kedden bemutatott videó Palmüra ókori romvárosban végzett pusztításról.
"Sajnos, mondhatjuk, hogy az ókori építészeti és kulturális műemlékekből alig maradt valami" - mondta Zaharova. Arra figyelmeztetett, fennáll annak a veszélye, hogy a terroristák nemcsak a még épen maradt palmürai műemlékeket is levegőbe röpítik, hanem megtámadják a környékbeli lakóházakat is.

Spicer kedden arról beszélt: az új amerikai kormányzat keményen fog fellépni Oroszországgal szemben, még akkor is, ha bizonyos területeken szeretne együttműködni vele. 

A szóvivő szerint "az egész helyzet iróniája, hogy az elnök változatlanul hihetetlenül kemény" Oroszországgal szemben. Donald Trump változatlanul napirenden tartja az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget ügyét, "amelynek elfoglalását az előző amerikai kormányzat lehetővé tette" - mondta Spicer. Hangsúlyozta azt is, hogy az új amerikai ENSZ-nagykövet már az első munkanapján az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt kemény hangon szóvá tette a Krím orosz elfoglalását. "Trump elnök nagyon világossá tette, hogy elvárja az orosz kormányzattól az ukrajnai erőszak csökkentését és a Krím visszaadását" - fogalmazott Spicer, hozzátéve, hogy az amerikai elnök ugyanakkor - az előző amerikai kormányzatoktól eltérően - "maradéktalanul arra számít és azt akarja, hogy együttműködjön Oroszországgal, és így közösen megoldhassanak sok, a világot fenyegető problémát, köztük az Iszlám Állam és a terrorizmus ügyét". 

EBESZ: Február 20-ig ki kell vonni a tiltott fegyvereket
Az ukrajnai válság rendezéséről tárgyaló összekötő csoport tagjai megállapodtak, hogy február 20-ig ki kell vonni a minszki megállapodások által tiltott fegyvereket a Donyec-medencéből - közölte szerdán a fehérorosz fővárosban Martin Sajdik, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a csoporthoz delegált különmegbízottja. Az osztrák diplomata hangsúlyozta, hogy a szerdai tárgyalásokon külön figyelmet szenteltek a "teljes tűzszünetnek és csapatszétválasztásnak", valamint "a polgári lakosság és a fontos infrastrukturális létesítmények védelmének". Az EBESZ-különmegbízott rámutatott az összekötő csoport legutóbbi ülésén elfogadott Donyec-medencei fegyvernyugvás fontosságára, amely "hozzájárult a harci cselekmények csökkenéséhez és a békés élethez való visszatéréshez". Sajdik szerint az EBESZ-misszió fontos szerepet játszott az avgyijivkai, jaszinuvatai és a donyecki repülőtér körüli feszültség csökkentésében.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom