Moldova kitart a reformok mellett

- Miért gondolta a nyugati sajtó, hogy Bukarest nem volt túlzottan boldog, amikor Putyin elnök kisinyovi látogatásakor az önök elnökének, Igor Dodonnak ajándékba átnyújtotta Moldova 18. századi, történelmi térképét?

- Úgy tudom, történelmi térképről van szó a 18. századból, amit egy moszkvai levéltárban találtak. Ezt a bukaresti orosz nagykövet is megerősítette. Nem tudom, mi lesz a sorsa a térképnek, de minden bizonnyal az egyik kisinyovi múzeumban állítják majd ki, a megfelelő történelmi környezetben. Az tény, hogy sokan megpróbálják így vagy úgy értelmezni, de az egy történelmi térkép, és ennek megfelelően kell kezelni.

- Ne haragudjon, hogy „erőltetem” a kérdést, de miért nem lehettek boldogok Bukarestben a térképtől?

- Nem vagyok benne biztos, hogy valaki nem volt „boldog” a térkép miatt. Talán valaki, aki nem vette észre, hogy ez egy történelmi térkép. Megeshet, hogy valaki ezen megsértődött. Nincs azon semmi sértő. Ez egy történelmi dokumentum, amit egy elnök egy másik elnöknek adott ajándékként.

- Igen, a 18. században Magyarország is másként nézett ki, mint most. Ami történelmi tény.  Dodon elnök kijelentette, hogy nem hinné, Moldova valaha az EU tagja lesz, és hogy feltétlenül meg szeretné szüntetni az EU-val 2014-ben kötött társulási egyezményt, ha a jövőre megválasztandó új parlament úgy döntene. Miért? Rossz tapasztalat? Vagy Brüsszeltől nem kapták meg az ígért segítséget?

- Nem vagyok benne egészen biztos, hogy Dodon elnök azt mondta volna, hogy meg szeretné szüntetni az egyezményt…

- Bocsásson meg a közbevetésért: de ezt a brüsszeli szakportál, az Euroactiv idézte tőle…

- Ő azt mondta, hogy amennyiben az állampolgárok a társulási megállapodás megszüntetése mellett döntenek, akkor ő ennek megfelelően fog eljárni. De én nem akarom kommentálni azt, amit az elnök úr mondott.
A Pavel Filip miniszterelnök által vezetett kormány véleménye az, hogy ez a politikánk sarkköve. Fontos országunk modernizálása, azon reformok megvalósítása – és ez csak reformok végrehajtásával lehetséges –, amik a társulási szerződésből fakadnak. Ezek megvalósítása révén Moldovában az állampolgárok életminőségét sikerül majd javítani. Nyilvánvaló, hogy e tekintetben az Európai Uniótól kapott támogatás a reformok végrehajtásához fontos a Moldovai Köztársaság számára.  A társulási megállapodás az Európai Unióval előnyös az állampolgároknak, és pozitív hatással jár. Ennek aláírása óta az Európai Unió liberalizálta a vízumkényszert a moldovai állampolgárok részére, akik ma szabadon közlekednek az Európai Unió huszonnyolc államában. Még a múlt héten Moldova kapott egy újabb jó hírt, mégpedig egy százmilliós euró összegű programnak az elfogadásáról az Európai Bizottságtól. Biztos, hogy voltak, illetve vannak, akik úgy érzik, ők nem részesednek ezen reformok előnyeiből. 2009-ben, amikor az akkori kommunista kormány megbukott, az emberek hetven százaléka szavazott rá, és az Európai Unió mellett tette le a voksát. Mára, be kell vallanom, hogy az EU-val történő integráció támogatottsága csökkent. Az állampolgáraink úgy érzik, hogy a változásoknak gyorsabban kellett volna megtörténniük. Ugyanis ezt hallották a politikusoktól. Sok a nem populista, fájdalmas és ambició­zus reform, de abszolút szükséges, hogy javítson a Moldovai Köztársaság állampolgárainak életminőségén.
A társulási megállapodás aláírása pillanatától az Európai Unió több mint hétszázmillió eurót különített el a Moldovai Köztársaság részére. Ha az állampolgárok nem érezték teljesen ennek a támogatásnak a hatásait, nem az Európai Unió hibája, hanem a kisinyovi hatóságoké, amelyek valószínűleg nem túl hatékonyan használták fel ezt a pénzt.

- Dodon elnök úr azt is mondta, ahhoz, hogy Moldova egyesüljön, közös alapot kell találni Oroszországgal, helyreállítani a baráti kapcsolatokat, és stratégiai kapcsolatba lépni vele. Miért fontos Oroszország Moldova egységének biztosításához?

- Vannak gazdasági realitások. Jelenleg Moldova több árut exportál az Európai Unióba, mint Oroszországba, ami igen fontos tény.  Ugyanakkor szeretnénk megerősíteni és javítani a kapcsolatokat Oroszországgal. A moldovai–orosz bilaterális tárgyalások napirendjén számos téma van, úgymint a moldovai termékek hozzáférése az orosz piachoz, az akadályok, amelyekkel szembe kell nézniük a moldovai bevándorlóknak Oroszországban, amelyeknek a megoldását minél előbb szeretnénk.

- Transznisztria, más néven a Dnyeszter Menti Köztársaság orosz szakadárok kezében van az 1992-es háború óta. Ez zavarja Dodon elnököt?

- Ez a közös problémánk. Mind Kisinyov, mind Tiraszpol részére nagyon fontos, hogy ehhez egy közös megoldást találjunk. Ahhoz, hogy kézzelfogható eredményeket érjünk el, szükséges, hogy a párbeszéd folytatódjék, mivel ezek révén kell megteremteni a szükséges eszközöket a döntéshozatal egyensúly biztosítására.
A megbeszéléseket az „5+2” formátumban kell folytatni. Vagyis a Moldovai Köztársaság és Transznisztria tárgyalók, az EBESZ, Oroszország és Ukrajna közvetítők (ötök) és a két megfigyelő, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvételével. Nagy a jelentősége, hogy két év után sikerült újraindítani a tárgyalásokat. Kisinyov érdekelt, hogy az erőfeszítéseit „5+2” formátumban folytassa a tavalyi év alatt elfogadott eredményekre orientált megközelítése alapján, összpontosítva a mesterséges akadályok felszámolására az emberek, az áruk, a  szolgáltatások szabad mozgása útjából a Dnyeszter mindkét partja között.

- A Gagaúz autonóm térséget szeldzsuk török gagaúzok lakják, akik oroszul beszélnek, és az orosz ortodox kereszténységre tértek át. Milyen a velük fenntartott viszonya Moldáviának?

- Ez a régió 1994-ben egy speciális törvény, illetve az elfogadott új alkotmány alapján a Gagaúz Autonóm Területi Egységgé vált. Ezt az autonómiai modellt széles körben nagyra értékelték az európai partnereink, főleg az Európai Tanács. Voltak feszült pillanataink is, az azonban a véleményem, hogy a megoldás, amelyet e régió számára találtak, életképes, és figyelembe lehet venni a transznisztriai rendezési folyamatban. Az autonómia keretén belül van egy törvényhozó testület – a Gagaúz Autonóm Területi Egység Népgyűlése. Megvan a saját végrehajtó hatalmuk, és együtt tudnak működni a moldovai központi kormánnyal. A parlamentünkben számos gagaúz képviselő van, ami pozitív dolog.  A térség kormányzója, amely funkciót baskannak nevezik, a kormányunk tagja, részt vesz a döntéshozatali folyamatban.

- Dodon elnök úr azt is mondta, hogy ellene van a NATO-val még decemberben megkötött egyezménynek, amelynek értelmében a NATO összekötő irodát nyitna Kisinyovban. Ezzel mi a helyzet? És ugye önök is engedelmesen rettegnek attól, hogy Moszkva legalább öt atombombát hajít magukra, hiszen nyilván olvassák a nyugati sajtót.

- Amit erről tudok mondani, az az, hogy idén megnyílik Kisinyovban a NATO összekötő irodája, valószínűleg áprilisban. Ilyen irodák már működnek Oroszországban, Kazahsztánban és egyéb volt szovjet tagköztársaságok fővárosában. Nagyon jó partneri viszonyunk van a NATO-val, 1994 óta. A Moldovai Köztársaság  az alkotmánya szerint semleges ország. Ezen tények ellenére Transznisztriában orosz csapatok állomásoznak, de a Moldovai Köztársaság mindig is felszólította Oroszországot, kérve csapatainak visszavonását a térségből. Annál is inkább, mivel a Moldovai Köztársaság amellett van, hogy a jelenlegi békemissziót lecserélje egy civil misszióra, amelynek nemzetközi megbízása lesz. Reméljük, erre a közeljövőben sor kerül. Amit még fontos megemlíteni: ebben az összekötő hivatalban nem lesz katonai személyzet.

- Tervezik Orbán Viktor miniszterelnök és Igor Dodon elnök találkozóját?

- A Moldovai Köztársaság Nagykövetségének Magyarországon az a célkitűzése, hogy minél több magas szintű találkozó jöjjön létre Magyarország és a Moldovai Köztársaság között. Azt mondom, mivel két éven át nem volt ilyen találkozó – sem miniszterelnöki, sem külügyminiszteri szinten –, most nagyon boldogok vagyunk, mivel a múlt évben sikerült a jeget megtörnünk, és Szijjártó külügyminiszter úr szeptemberben Kisinyovba látogatott, és Kövér László úr – az Országgyűlés elnöke –  szintén ellátogatott hozzánk ugyanabban a hónapban. Idén pedig Andrei Galbur – a Moldovai Köztársaság külügyi és európai integrációügyi minisztere – látogat majd Budapestre, Szijjártó Péter úr meghívására. Közben pedig természetesen dolgozunk azon, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr ellátogat-e Kisinyovba vagy Filip Pavel úr Budapestre. A Moldovai Köztársaság elnöke szintén kifejezte azon kívánságát, hogy látogatást tegyen Magyarországon.

- Országaink között ugyanakkor jók a kapcsolatok?

- Nagyon jók. Sőt, egyre jobbak. És nagyon örülök, hogy nincsenek vitás kérdések közöttünk.  Az utolsó adatok szerint van haladás a gazdasági, illetve a kereskedelmi kapcsolatokat illetően. Az elmúlt évben, 2016-ban mind az export, mind a behozatal növekedést mutattak 2015-hez képest. Magyarországnak aktív nagykövetsége van Kisinyovban, és remélem, nekünk is aktív nagykövetségünk van itt.

- Milyenek a moldovai–román kapcsolatok?

- Jók, ahogy ez két szomszédos ország között illik. Románia jelentős támogatást ad a Moldovai Köztársaság részére, beleértve egyes fontos energetikai, infrastrukturális és humanitárius projektek megvalósítását, úgymint a szociális létesítmények, óvodák, iskolák stb. felújítását. Természetesen voltak idők, amikor
a kapcsolatok nem voltak olyan jók, a politikusok miatt.

- Ami a migrációt illeti: mit tenne a kormányuk, ha holnap mondjuk ezer szomáliai jelenne meg a határukon? Hiszen az uniós vezetőktől tudjuk, hogy a migráció nagyon hasznos dolog.

- A hatóságok alkalmazzák a nemzeti és a nemzetközi jogi szabályokat, amelynek része a Moldovai Köztársaság. Természetesen ez egy nagy kihívás lenne az országunknak. Tudjuk, hogy a menekültek ellátása költséges, de a Moldovai Köztársaság korlátozott kapacitásokkal rendelkezik. Az igazság az, hogy a bevándorlók ritkán tekintenek Moldovára célországként, inkább tranzitország vagyunk, hiszen végső céljuk az Európai Unió tagországai.

- Főként milyen országokból jönnek?

- Elsősorban a Közel-Keletről. A volt szovjet köztársaságokból, a Távol-Keletről. De nem túl sokan jönnek, mivel Moldova soha nem volt célország.

- Nagykövet úr, ezek a menekültek válogatósak? Nem az a fő szempontjuk, hogy az életük biztonságban legyen?

- Igen, de olyan országokba vágynak, ahol jobbak a gazdasági körülmények, jobbak a munkavállalási lehetőségek.

- Tudomásom szerint nincs közvetlen Budapest–Kisinyov légijárat. Miért?

- Mi sajnáljuk ezt a tényt. Nosztalgiával emlékszünk azokra az időkre, amikor a Malév közvetlen légi járatokat működtetett a fővárasaink között.

- A Wizz Air nem akar Budapest–Kisinyov járatot létesíteni?

- A jó dolog az, hogy a Wizz Air Kisinyovból több helyre repül. Sőt műveleti központot hoz létre nálunk. Ez jó alap lehet ahhoz, hogy közvetlen járatot hozzunk létre országaink között.