„Minden országnak joga van megvédeni határait és garantálni a biztonságot”

Filippo Grandi üdvözölte, hogy hazánk törődik a közel-keleti keresztényekkel (Fotó: Varga Imre)

Minden országnak joga és kötelessége megvédeni határait, illetve garantálni állampolgárai biztonságát, de ezek mind nem állnak ellentétben azzal az erkölcsi kötelességgel, hogy segítséget nyújtsanak a menekülteknek – jelentette ki tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Grandi a magyar–szerb határövezetben tett látogatást, és Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. Benyomása szerint a röszkei tranzitzónában a menedékkérők megfelelő ellátást kapnak, de három kérdésben aggodalmát fejezte ki a minisztereknek.

A főbiztos a politikusokkal folytatott tárgyalásain egyrészt sürgette, hogy segítsék a menedékkérők hozzáférését a menekültügyi eljáráshoz, ugyanis jelenleg naponta átlagosan csak tíz embert engednek be Magyarország területére. Kifogásolta azt is, hogy a tranzitzónákban elhelyezett menedékkérők onnan nem távozhatnak az eljárás vé­géig, így gyakorlatilag akár hónapokig fogva tartják őket. Hozzátette, hogy a helyzet súlyosabb a kísérő nélküli fiatalkorú menedékkérők esetében, akiket szintén a tranzitzónákban helyeznek el. A főbiztos szerint a harmadik gond az, hogy nagyon kevesen kapják meg Magyarországon a menekültstátuszt. E három problémát orvosolni kell – tette hozzá.

Filippo Grandi értékelte, hogy a magyar kormány a menekültek hazájában próbálna meg segítséget nyújtani, és üdvözölte, hogy Magyarország szívügyének tekinti a közel-keleti keresztények helyzetét. Viszont sürgette a magyar kormányt, hogy nyújtson segítséget a migránsok áttelepítésében is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy hazánk nem kíván részt venni az Euró­pai Unió menekültáthelyezési mechanizmusában. A főbiztos végezetül elmondta, hogy nyitva kell tartani a határokat azok előtt, akiknek védelemre van szükségük, és szolidaritásra van szükség.

A Berliner Zeitung tegnap interjút közölt a parlamenti választásokra készülő Angela Merkellel, s a cikkben egyebek mellett a menekültek európai uniós elosztása is szóba kerül. A német kancellár elmondta: az uniós tagállamok egyetértenek a külső határok védelmében, a nemzetközi fejlesztési segélyezésben, a menekülésre késztető okok felszámolásában és abban, hogy migráció partnerségi kapcsolatot kell kialakítani afrikai országokkal.

Merkel szerint a formálódó új uniós menekültügyi rendszer legtöbb alapelvében egyetértés van. A menekültek „szolidáris elosztását” pedig „csak három-négy ország utasítja el”, és a kvótaperben hozott bírósági döntés után a szlovák kormányfőnél is „érzékelhető elmozdulás”. A kancellár az interjúban elfogadhatatlannak nevezte, hogy „egy kormány azt mondja, őt nem érdekli az Európai Bíróság ítélete”. Arra a kérdésre, távoznia kell-e ezért Magyarországnak az EU-ból, Merkel azt mondta, az ügy „Európa egyik alapvető kérdését érinti”, mert az unió a jog uralmát jelenti, és erről „beszélnünk kell majd” az októberi uniós csúcson.

Pirruszi győzelem az ítélet

A migrációs válság elején Európa vezetői, élükön Angela Merkel német kancellárral, siettek bejelenteni, hogy a kontinens szívesen látja a világ rászorulóit és üldözötteit, azonban – ahogyan olyan sokszor az unióban – a brüsszeli elitek véleménye igen távol volt attól, hogyan éreznek a tagországok, különösen a legújabb és legkisebb keletiek – emlékeztetett véleménycikkében a The Federalist amerikai konzervatív portál. Megan G. Oprea felhívta a figyelmet, hogy a kvóta elleni harc nem elsősorban idegengyűlöletről, rasszizmusról vagy bigottságról szól, ahogyan azt az EU-s vezetők és a sajtó jó része láttatja, hanem mindenekelőtt a nemzeti szuverenitásról. A magyaroknak elegük van abból, hogy az országukról és a határukról brüsszeli hivatalnokok döntenek, akiket nem ők választottak – mutatott rá. Oprea kitért a Lengyelország elleni eljárásra is, és azt a következtetést vonta le, hogy a bíróság pirruszi győzelmet aratott, mert a szuverenitásról szóló viták azt mutatják, az unió jelen formájában nem fenntartható. „Nem sokat ér a győzelem, ha a magyarok és más országok egyszer azt mondják, az egész projekt illegitim.” (ŐM)

Újabb brutális migránstámadások

Megerőszakolt egy huszonéves finn nőt szombatra virradóra a római Termini pályaudvar közelében egy 23 éves bangladesi férfi. Ki is rabolta áldozatát, akinek kiáltásait hallva a környék lakói kihívták a rendőrséget, s később személyleírás alapján elfogták a tettest. Korántsem ez az első hasonló eset Olaszországban a közelmúltban: szeptember ötödikén egy afrikai migráns próbált megerőszakolni egy olasz nőt, augusztus végén pedig Rimini tengerpartján szintén afrikai migránsok egy fiatal lengyel pár férfi tagját összeverték, a feleségét pedig megerőszakolták. Péntek hajnalban Párizs egyik elővárosában három afrikai férfi megkínzott és kirabolt egy zsidó családot a saját otthonukban. Többször is azt üvöltötték, gyűlöljük a zsidókat, undorító a vallásotok. (ŐM)

Helyretette a lapot a kormányszóvivő

Még mindig nincsenek tisztában a migránsválsággal a The New York Times szerkesztői – írta az Abouthungary.hu oldalon olvasható blogján Kovács Zoltán. A kormányszóvivő az amerikai napilap múlt heti szerkesztőségi cikkére reagált, amelyben azt állították, hogy Magyarország súlyosbította a migránsválságot. Hangsúlyozta, a komoly eszmecseréhez tisztában kell lenni az alapvető tényekkel. Kovács írásában emlékeztetett arra, hogy a magyar déli határkerítés a schengeni övezet határát is biztosítja, betartva ezzel a schengeni egyezményből adódó kötelezettségeket is. „A szabad mozgást lehetővé tevő, határ nélküli övezet, a schengeni övezet határbiztonságának és integritásának fenntartása alapvető fontosságú az EU biztonsága és a belső piac működése szempontjából. Ez itt a lényeg” – emelte ki. (ŐM)

Röviden

Megtámadtak Berlinben egy 23 éves afgán férfit, mert nyakláncán keresztet viselt – jelentette kedden a Die Welt. Szakértők szerint az ilyen támadások áldozatai általában áttért bevándorlók. Ugyanakkor szintén Berlinben lelepleztek egy álházasságokra szakosodott embercsempész szervezetet, amely nigériai férfiaknak szerzett ilyen módon tartózkodási engedélyt.

A cseh elnök ismét elutasította az illegális bevándorlók befogadását. Milos Zeman a német elnökkel, Frank-Walter Steinmeierrel folytatott tárgyalása után hangsúlyozta, befogadás helyett a migránsok származási országaiban kell segíteni.