Külföld

„Minden népnek joga van ahhoz, hogy legyen saját nemzetállama”

Tom Van Grieken szerint azok a vezetők, akik félnek saját népük véleményétől, valójában nem készek arra, hogy vezessék azt

Egyedüli elnökjelöltként várja a függetlenségpárti Vlaams Belang (Flamand Érdek) vasárnapi kongresszusát a párt ifjúsági szervezetének vezetője, miután riválisa visszalépett. Tom Van Grieken huszonhét évesen Belgium legfiatalabb pártelnöke lesz.

Vlaams Belang 20141015
A Vlaams Belang leendő elnöke önálló Flandriáért politizál (Fotó: Vlaams Belang)

– Amikor a pártvezetés önt javasolta elnöknek, a sajtóban azt jósolták, mérsékeltebb irányra vált. Azt a politikai teret viszont lefedni látszik az Új Flamand Szövetség (N-VA), amely megnyerte az EP-választást.

– A pártunk céljain, programján nem akarok változtatni, csak a rólunk kialakult kedvezőtlen képen: patrióta párt a miénk, ha szélsőségesnek is nevezik. Az N-VA valójában nem a mi „puhább” változatunk, hanem egy liberális párt. Felhasználták a mi témáinkat, mint az autonómia, a bevándorlás és a biztonság kérdését, de ahogy hatalomra jutottak, azonnal szemétre dobták.

– Budapest felől nézve Belgium elég jól működő országnak tűnik. Miért akarnak függetlenedni?

– Belgium mesterséges állam. Hiába vagyunk többségben, kezdetektől fogva harcolnunk kellett azért, hogy ne legyünk másodrendű állampolgárok. Ma a flamandok adják a lakosság hatvan, a gazdasági erő nyolcvan százalékát. Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját állama legyen. A szabadságot, az autonómiát megtagadni az emberektől imperialista mentalitásra vall.

– Példa lehet a skót népszavazás?

– Mindenképpen támogatnánk egy függetlenségi referendumot. Azok a vezetők, akik félnek saját népük véleményétől, nem készek arra, hogy vezessék nemzetüket. Az államhatároknak meg kellene egyezniük a nemzetek határaival. Különben pedig egyetlen határ sem örök.

– Az Európai Unió kritikusaiként két szinten is harcolnak az ellen, hogy „Brüsszelből diktáljanak” a flamandoknak.

– Pont úgy avatkozik bele az unió mondjuk a magyarok nemzeti politikájába és demokratikus akaratába, mint ahogy Belgium teszi Flandriával.

– Belgium a bevándorlás egyik legnépszerűbb célországa Európában. Pártja elég markáns véleményt képvisel ezen a téren.

– Szélsőségesnek számítok azért, mert rámutatok, hogy a „multikulti” több problémát okoz, mint amennyi pozitív hatása van. Évente százezernél is több, unión kívüli bevándorló érkezik országunkba, ezt már nem bírjuk el. Azokkal, akik már itt vannak, együtt építjük a holnap Flandriáját. Azoknak viszont álláspontunk szerint el kellene hagyniuk az országot, akik bűncselekményeket követnek el, csak a szociális juttatásokat használják ki, vagy erőszakkal terjesztik az iszlám fundamentalizmust.

– Felmerült már távlati célként a Hollandiával való egyesülés?

– A pártunk célja az önálló flamand állam létrehozása. Ami a személyes véleményemet illeti, igen, előbb-utóbb szeretnék közös államba tartozni holland barátaimmal. Ugyanazt a nyelvet beszéljük, közös a kultúránk, történelmünk, örökségünk. Évtizedes folyamatról beszélünk azonban, amelynek az emberek akaratából kell következnie.