Külföld
„Minden fronton támadás indult hazánk ellen”
Óriási a nyomás rajtunk, hogy a Soros-egyetemre ne vonatkozzanak a magyar törvények – mondta Völner Pál, miután a CEU ügyében megkezdődött a bírósági eljárás is
Megérkezett az Európai Bíróságra az a kereset, amelyet az Európai Bizottság (EB) nyújtott be Magyarország ellen a külföldi egyetemek, a többi között a Közép-európai Egyetem (CEU) működési feltételeit meghatározó magyar szabályozás miatt indított kötelezettségszegési eljárásban – közölte pénteken a luxembourgi székhelyű bírói testület. Az EB tavaly december elején jelentette be, hogy szerinte nem történt előrelépés, s ezért harmadik szakaszba lépteti a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása miatt Magyarország ellen áprilisban megindított kötelezettségszegési eljárást, és a bírósághoz fordul. Álláspontjuk szerint a módosított törvény sérti a letelepedés, a szolgáltatások nyújtásának, a tudományos tevékenység, az oktatás, illetve a vállalkozás szabadságát garantáló uniós jogot.
A felsőoktatási törvény tavaly áprilisban elfogadott módosítása szerint a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény hazánkban, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.
„Látható, hogy minden fronton támadás indult Magyarország ellen” – reagált az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken. Völner Pál az MTI-vel azt közölte: a kormány álláspontja kezdettől az, hogy a felsőoktatási törvénymódosítás elleni támadás is csak része annak, hogy nyomást helyezzenek Magyarországra, amiért a Soros-terv útjában áll. A törvény célja, hogy a külföldi egyetemekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a magyar iskolákra – hangsúlyozta. Hozzátette: „óriási a nyomás rajtunk, hogy a Soros-egyetemre ne vonatkozzanak a magyar törvények.A törvény jó, ezt bizonyítja az is, hogy a többi egyetem is teljesíti a feltételeket”. A kormány kész ezt a vitát lefolytatni az Európai Bíróság előtt is – jelentette ki az államtitkár.
Nem világos, hogy az EB miért avatkozott bele ebbe az ügybe, hiszen egyrészt nem közös uniós szakpolitikáról van szó, másrészt több német tartományban is hasonló követelményeket támasztanak a harmadik – azaz nem uniós – országból érkező felsőoktatási intézményekkel szemben, harmadrészt pedig kétoldalú kapcsolatrendszeren belül kezelendő jogvitáról van szó – magyarázta lapunknak Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Hangsúlyozta, az Európai Bizottság politikai fegyverként használja a kötelezettségszegési és a bírósági eljárást is. Felhívta a figyelmet, hogy George Soros és alapítványának intenzív lobbitevékenysége is feltűnhet az eljárás hátterében. Törcsi Péter szerint Brüsszel nyomásgyakorlása azzal magyarázható, hogy hazánk megvédte külső schengeni határát, nemet mondott a migrációra és a kötelező kvótára.
A felsőoktatási törvény tavaly áprilisban elfogadott módosítása szerint a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény hazánkban, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.
„Látható, hogy minden fronton támadás indult Magyarország ellen” – reagált az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken. Völner Pál az MTI-vel azt közölte: a kormány álláspontja kezdettől az, hogy a felsőoktatási törvénymódosítás elleni támadás is csak része annak, hogy nyomást helyezzenek Magyarországra, amiért a Soros-terv útjában áll. A törvény célja, hogy a külföldi egyetemekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a magyar iskolákra – hangsúlyozta. Hozzátette: „óriási a nyomás rajtunk, hogy a Soros-egyetemre ne vonatkozzanak a magyar törvények.A törvény jó, ezt bizonyítja az is, hogy a többi egyetem is teljesíti a feltételeket”. A kormány kész ezt a vitát lefolytatni az Európai Bíróság előtt is – jelentette ki az államtitkár.
Nem világos, hogy az EB miért avatkozott bele ebbe az ügybe, hiszen egyrészt nem közös uniós szakpolitikáról van szó, másrészt több német tartományban is hasonló követelményeket támasztanak a harmadik – azaz nem uniós – országból érkező felsőoktatási intézményekkel szemben, harmadrészt pedig kétoldalú kapcsolatrendszeren belül kezelendő jogvitáról van szó – magyarázta lapunknak Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Hangsúlyozta, az Európai Bizottság politikai fegyverként használja a kötelezettségszegési és a bírósági eljárást is. Felhívta a figyelmet, hogy George Soros és alapítványának intenzív lobbitevékenysége is feltűnhet az eljárás hátterében. Törcsi Péter szerint Brüsszel nyomásgyakorlása azzal magyarázható, hogy hazánk megvédte külső schengeni határát, nemet mondott a migrációra és a kötelező kvótára.