Külföld
Milliárdos Soros-lobbi az Orbán-kormány ellen
Tizenhatmillió dollár többek között Magyarországgal kapcsolatos érdekérvényesítésre
Majdnem tizenhatmillió dollárt (csaknem négymilliárd forintot) költött lobbitevékenységre az elmúlt évben a George Soroshoz köthető Open Society Policy Center (OSPC) az amerikai kongresszusban, a külügyminisztériumban, a védelmi minisztériumban és a nemzetbiztonsági tanácsban a szenátushoz benyújtott negyedéves elszámolások alapján. Külön érdekes, hogy a jelentések szerint a szervezet 2016-ban még csak 5,5 millió dollárt költött ugyanilyen célokra.
A dokumentumokon szerepelnek az érdekérvényesítés céljai és témái, amelyek között olyanokat találhatunk, mint például a magyar felsőoktatási törvény módosítása, illetve a külföldről finanszírozott szervezeteket szabályozó törvény. Feltételezhetően nem ezek támogatására, inkább támadására próbálták rávenni a képviselőket és szenátorokat.
A szervezet lobbizott két képviselőházi határozat elfogadásáért is, amelyekből az egyik a nemzetközi akadémiai szabadság és a külföldön működő amerikai egyetemek támogatásáról szól, és Marcy Kaptur ohiói demokrata képviselő jegyzi. A határozattervezet felszólal „a külföldi kormányok által tanúsított diszkrimináció ellen”, és kérik benne a döntéshozókat, hogy védjék meg a külföldön működő, de „Amerikában akkreditált” egyetemeket.
A másik javaslatot május 24-én terjesztett be Seth Moulton massachusettsi demokrata képviselő, kifejezetten egy „demokratikus Magyarország támogatásáról”, és a magyar–amerikai kapcsolatok megerősítéséről.A határozattervezet olyan állításokat tartalmaz, mint hogy „Orbán Viktor miniszterelnök és a kormányzó Fidesz szavakban is és tettekben is egyre inkább autoriterré válik”, és Oroszországot tekinti követendő példának. „Orbán megpróbál elnyomni minden, az uralmával szembeni ellenállást” – írja Moulton javaslata, külön említve a gyülekezési és szólásszabadságot, az egyetemeket, a civil társadalom csoportjait, és a független kutatóközpontokat. A sajtószabadság befolyásolására a Népszabadság „politikai nyomásra” történt bezárását hozza példának példálózik, s azt is írja, hogy a politikusok rendszeresen indítanak politikailag motivált rágalmazási vádakat újságírók és bloggerek ellen, továbbá hazánk megsérti a menedékkérők és bevándorlók jogait a tranzitzónákkal.
A dokumentum „elítéli Magyarországot, amiért egyre kevésbé szabad és demokratikus”, és „sürgeti a kormányt, hogy vonja vissza azokat a törvényeket és intézkedéseket, amelyek korlátozzák az egyéni szabadságot és az alapvető jogokat”, és az előbbi javaslatokkal egyszerre kezdeményezi a két ország kapcsolatainak javítását.
A dokumentumokon szerepelnek az érdekérvényesítés céljai és témái, amelyek között olyanokat találhatunk, mint például a magyar felsőoktatási törvény módosítása, illetve a külföldről finanszírozott szervezeteket szabályozó törvény. Feltételezhetően nem ezek támogatására, inkább támadására próbálták rávenni a képviselőket és szenátorokat.
A szervezet lobbizott két képviselőházi határozat elfogadásáért is, amelyekből az egyik a nemzetközi akadémiai szabadság és a külföldön működő amerikai egyetemek támogatásáról szól, és Marcy Kaptur ohiói demokrata képviselő jegyzi. A határozattervezet felszólal „a külföldi kormányok által tanúsított diszkrimináció ellen”, és kérik benne a döntéshozókat, hogy védjék meg a külföldön működő, de „Amerikában akkreditált” egyetemeket.
A másik javaslatot május 24-én terjesztett be Seth Moulton massachusettsi demokrata képviselő, kifejezetten egy „demokratikus Magyarország támogatásáról”, és a magyar–amerikai kapcsolatok megerősítéséről.A határozattervezet olyan állításokat tartalmaz, mint hogy „Orbán Viktor miniszterelnök és a kormányzó Fidesz szavakban is és tettekben is egyre inkább autoriterré válik”, és Oroszországot tekinti követendő példának. „Orbán megpróbál elnyomni minden, az uralmával szembeni ellenállást” – írja Moulton javaslata, külön említve a gyülekezési és szólásszabadságot, az egyetemeket, a civil társadalom csoportjait, és a független kutatóközpontokat. A sajtószabadság befolyásolására a Népszabadság „politikai nyomásra” történt bezárását hozza példának példálózik, s azt is írja, hogy a politikusok rendszeresen indítanak politikailag motivált rágalmazási vádakat újságírók és bloggerek ellen, továbbá hazánk megsérti a menedékkérők és bevándorlók jogait a tranzitzónákkal.
A dokumentum „elítéli Magyarországot, amiért egyre kevésbé szabad és demokratikus”, és „sürgeti a kormányt, hogy vonja vissza azokat a törvényeket és intézkedéseket, amelyek korlátozzák az egyéni szabadságot és az alapvető jogokat”, és az előbbi javaslatokkal egyszerre kezdeményezi a két ország kapcsolatainak javítását.