Külföld
Mike Pence nem győzte meg a müncheni konferencia résztvevőit
Vasárnap folytatódtak a tanácskozások a bajor tartományi fővárosban
Az alelnök ezenkívül többször utalt a "radikális iszlám terrorizmusra", ami nem tetszett több olyan európainak, aki úgy érzi, az új amerikai kormány a szélsőségesek elleni harcában minden muzulmánt célba vesz. Angela Merkel német kancellár éppen Pence előtt elmondott beszédében kifejezetten óva intett ettől az általánosítástól.
Graham: Oroszországnak felelnie kell az amerikai választások befolyásolásáért
Donald Trumpnak felelősségre kellene vonnia Oroszországot a tavalyi amerikai elnökválasztás befolyásolásáért - hangsúlyozta Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor. "2017 lesz az éve annak, hogy a kongresszus fenékbe billenti Oroszországot" - mondta Graham. "Megígérem a teremben ülőknek, hogy az amerikai törvényhozás alapos és beható vizsgálatot indít annak meghatározásáért, hogy mit tett Oroszország választásaink aláásásáért, így felkészültebbek lehetnek, ha önök kerülnének sorra" - tette hozzá a politikus arra utalva, hogy 2017-ben Franciaországban elnökválasztást, Németországban pedig parlamenti választásokat tartanak.
Graham emellett jelezte: újabb szankciókezdeményezést terjeszt be Oroszországgal szemben. "Az a célom, hogy letegyem azt Donald Trump amerikai elnök asztalára, és remélem, hogy támogatni fogja az ötletet, hiszen ő a szabad világ vezetője, és együtt kellene működnie velünk Oroszország megbüntetésében" - fűzte hozzá. Amerikai hírszerzők szerint Moszkva megpróbálta befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét a Demokrata Párt elektronikus levelezésének közzétételével és a közösségi médián keresztüli véleményformálással. Graham elmondta, a legnagyobb baja Trumppal az, hogy az elnök eddig egy szóval sem jelezte: felelősségre vonja Oroszországot tettéért.
Mistura: Az Egyesült Államok nem veszi ki a részét a szíriai helyzet rendezéséből
Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja Washington szerepvállalását hiányolta a szíriai politikai rendezésből "Hogy hol van az Egyesült Államok? Nem tudom megmondani önöknek, mert én sem tudom" - mondta Mistura néhány nappal a genfi béketárgyalások újrakezdése előtt Münchenben.
Az ENSZ égisze alatt zajló genfi béketárgyalások csütörtökön kezdődnek újra. 2016-ban három alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a damaszkuszi kormány és az ellenzék képviselői bármiféle eredmény nélkül. A legnagyobb nézeteltérést a politikai átmenet mikéntje és Aszad távozása okozta közöttük. A szíriai ellenzéket képviselő Anasz al-Abdeh a müncheni konferencián felszólalva nyomatékosította: amíg Aszad hatalmon van, nem lehet megoldani a problémákat.
A különmegbízott rámutatott, hogy Washingtonnak három kiemelt célja van a közel-keleti régióban: harcolni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen, visszaszorítani Irán befolyását és mindeközben nem veszélyeztetni egyik legfőbb térségbeli szövetségesét, Izraelt. "Az én kérdésem a következő: csak harcolni akarnak az Iszlám Állam ellen, vagy egyszer és mindenkorra legyőzni?" - firtatta Mistura. "Mert az Iszlám Állam legyőzéséhez hiteles politikai megoldásra van szükség Szíriában."
Donald Trump amerikai elnök kormánya egyelőre nem hozta nyilvánosságra, milyen szerepet kíván játszani az immár hat éve zajló szíriai konfliktus diplomáciai rendezésében, ahogy azt sem, hogy elődjéhez hasonlóan ragaszkodik-e a Moszkva és Teherán által támogatott Bassár el-Aszad szíriai elnök távozásához. A müncheni vitán részt vevő Brett McGurk amerikai különmegbízott elmondta, hogy Washington a saját érdekeit szem előtt tartva nekifogott az eddigi eredmények és folyamatok átvizsgálásának Szíria ügyében.
Liberman felekezetközi összefogást sürget a terrorizmus ellen
A terrorizmus valamennyi ellenzőjének felekezeteken átívelő összefogását sürgette a közel-keleti válságok megoldása érdekében Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter. "Elképzelésünk szerint a mérsékelt erőknek össze kellene fogniuk, hogy legyőzzék a radikális tendenciákat" - mondta az izraeli miniszter, hangsúlyozva, hogy már rég nem a zsidók és muszlimok közötti ellentétről, hanem a mérsékelt és a radikális erők szembenállásáról van szó a Közel-Keleten.
Külön izraeli és palesztin államra van szükség
Avigdor Liberman arról is beszélt, hogy az izraeli-palesztin válság rendezését végső soron a kétállami megoldásban látja. A jelenleg napirenden lévő modellnek azonban, amely egy homogén palesztin államot és egy heterogén, azaz mintegy 20 százalékban palesztinokat is magában foglaló Izrael államot irányoz elő, szerinte nincs értelme. Liberman úgy vélte, hogy terület- és lakosságcsere jelenthetne megoldást.
A kétállami megoldás koncepcióját az utóbbi években az Egyesült Államok is határozottan támogatta. Az utóbbi hetekben azonban az új amerikai elnök arra utalt, hogy ebben esetleg változhat Washington álláspontja. Donald Trump a héten a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel Washingtonban tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére mind a kétállami, mind az egyállami megoldást elfogadhatónak tartja, ha az elvezet a békéhez.