Külföld
Merkelnek nem tetszik a B terv
Erős ellenzéke lesz a német migrációs álláspontnak az uniós csúcson
A német kancellárral több ponton is szembehelyezkedő, markáns politikai alternatívát jelenítenek meg a visegrádi országok a migrációs válság kezelését illetően – erre a következtetésre jutott több elemző és az európai sajtó is. A hétfői prágai csúcsot a német újságok szerint aggódva figyelték Berlinből, és Angela Merkel szóvivője is szót ejtett a német kormány érdeklődéséről. A kancellár a Stuttgarter Zeitungban tegnap megjelent interjúban óva intett a macedón–görög határ lezárásától, azaz attól a B tervtől, amelyet a visegrádiak fogalmaztak meg arra az esetre, ha továbbra sem sikerül rendezni a helyzetet a görög–török határon.
Angela Merkel a helyzet rendezése érdekében intenzív diplomáciát folytatott az elmúlt hetekben. Tavaly ősz óta hatszor járt Törökországban, s a német sajtó azon élcelődik, hogy többet látja az ankarai vezetést, mint a saját minisztereit. Múlt pénteken fogadta Beata Szydlo lengyel kormányfőt, s a két vezető migrációval kapcsolatos álláspontjában a különbségek változatlanok – emellett a német sajtó sem ment el amellett szó nélkül, hogy a lengyel miniszterelnök előbb járt Budapesten, mint Berlinben. Merkel tíz napja egyeztetett Francois Hollande francia államfővel is, az informális találkozóról nem nyilatkoztak, mindenesetre múlt szombaton a francia kormányfő a müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte: nem támogatják a kötelező kvótát. Merkel január végén fogadta Matteo Renzi olasz kormányfőt is, akinek pedig a Törökországgal kötött, hárommilliárd eurós megállapodás finanszírozásával kapcsolatban voltak fenntartásai.
A német kancellár tegnap, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel való találkozója után nyomatékosította: a csütörtökön kezdődő uniós csúcson választani kell az uniós–török akcióterv és Görögország északi határának lezárása között. Merkel értelmezésében a görög–macedón és a görög–bolgár határzár annak a jele lenne, hogy az unió feladta a menekülést kiváltó okok kezelését és a migráció visszaszorítását, s egyúttal Görögországot, az EU-t és a schengeni övezetet is terheli. Megjegyezte, „nevetséges” lenne, ha az értekezleten legális menekültkontingensről tárgyalnának.
Angela Merkel a helyzet rendezése érdekében intenzív diplomáciát folytatott az elmúlt hetekben. Tavaly ősz óta hatszor járt Törökországban, s a német sajtó azon élcelődik, hogy többet látja az ankarai vezetést, mint a saját minisztereit. Múlt pénteken fogadta Beata Szydlo lengyel kormányfőt, s a két vezető migrációval kapcsolatos álláspontjában a különbségek változatlanok – emellett a német sajtó sem ment el amellett szó nélkül, hogy a lengyel miniszterelnök előbb járt Budapesten, mint Berlinben. Merkel tíz napja egyeztetett Francois Hollande francia államfővel is, az informális találkozóról nem nyilatkoztak, mindenesetre múlt szombaton a francia kormányfő a müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte: nem támogatják a kötelező kvótát. Merkel január végén fogadta Matteo Renzi olasz kormányfőt is, akinek pedig a Törökországgal kötött, hárommilliárd eurós megállapodás finanszírozásával kapcsolatban voltak fenntartásai.
A német kancellár tegnap, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel való találkozója után nyomatékosította: a csütörtökön kezdődő uniós csúcson választani kell az uniós–török akcióterv és Görögország északi határának lezárása között. Merkel értelmezésében a görög–macedón és a görög–bolgár határzár annak a jele lenne, hogy az unió feladta a menekülést kiváltó okok kezelését és a migráció visszaszorítását, s egyúttal Görögországot, az EU-t és a schengeni övezetet is terheli. Megjegyezte, „nevetséges” lenne, ha az értekezleten legális menekültkontingensről tárgyalnának.