Külföld
„Merkel túszul ejtette Európát”
Strache szerint a bevándorlók nem tudnak integrálódni – Brüsszel meghosszabbítaná a határellenőrzést Schengenen belül
Élesen bírálta hétfői helyzetértékelő beszédében Angela Merkelt az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke: Heinz-Christian Straches szerint a német kancellár nem csak a leghatalmasabb, hanem a legveszélyesebb nő is Európában. A legnépszerűbb osztrák párt politikusa szerint Merkel a befogadás kultúrájával (Willkommenskultur) az utóbbi évszázadok legnagyobb népvándorlását indította el. A kancellár „egy üres frázist puffogtat”, amikor a nemzetközi jogra hivatkozik – mondta. Strache úgy fogalmazott, Merkel felelőtlen menekültpolitikájával túszul ejtette Európát, ugyanis az etnikai és a kulturális bevándorlásnak nem szabad átlépnie egy bizonyos mértéket. „Ha meg akarjuk őrizni kulturális örökségünket, akkor azt meg kell tudnunk védeni”- hangsúlyozta. Európába most olyan emberek érkeznek, akik egyáltalán nem akarnak integrálódni a társadalomba, fejtette ki Strache, aki szerint „Így a katasztrófa előre sejthető”. A menekültválság problémáit korábban lekicsinyelték vagy elhallgatták, a szabadságpártiak megoldási javaslatait nevetség tárgyává tették – emlékeztetett.
A gazdasági migránsok jelentette problémát az FPÖ régóta hangoztatta, mire a szociáldemokrata-néppárti kormány politikáig is eljutott. Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter tegnap az elutasított menedékkérőkkel szembeni eljárás szigorítását szorgalmazta, javasolta, hogy a nem együttműködő menekültektől vonják meg a további juttatásokat. Sokan azért nem térhetnek haza, mert származási országuk nem fogadja vissza őket, mások orvosi ellátás alatt állnak, de vannak olyanok is, akik elrejtik papírjaikat, vagy eltitkolják személyazonosságukat, hogy megnehezítsék az eljárás lefolytatását – mondta a Die Pressének. A belügyminisztérium legutóbbi közlése szerint jelenleg mintegy 3200 olyan menekült van Ausztriában, akinek elutasították a kérelmét, de mégis az országban tartózkodik, és kapja a szociális támogatást. Jellemzően csecsenekről, afgánokról és nigériaiakról van szó, de a kitoloncoltak között sok örmény és grúz menekült is van.
Az Európai Bizottság kedden javaslatot tett az Ausztria, Dánia, Németország, Svédország és – a nem EU-tag, de Schengen-tagállam – Norvégia által ideiglenes jelleggel visszaállított belső határellenőrzések további három hónappal való meghosszabbítására. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint bár a helyzet javult, a feltételek még mindig nem adottak a belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást lehetővé tevő schengeni rendszer működésének teljes körű helyreállítására. Ausztria esetében a magyar és a szlovén határszakasz érintett.
Jelentős kihívások előtt az unió
Legalább öt-hat nagy kihívással kell szembenéznie Európának – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kanadai CBC televíziónak. Szijjártó ilyen komoly, történelmi kihívásnak nevezte például a migrációt, a terror elharapózását, az ukrajnai háborút, az energiabiztonsági kérdéseket vagy a Brexitet. „Ezek közül egyszerre már egy is elég lenne” – fogalmazott a miniszter. Az Európát érintő nagy kihívásokat feszegetve a kanadai riporter kitért Magyarország migránsokkal kapcsolatos álláspontjára is. „Az önök politikája nem látszik a legbarátságosabbnak” – fogalmazott a tévés. Szijjártó Péter leszögezte: „nagy különbség van a bevándorlás és az illegális migráció között, s ezt valószínűleg nem pontosan ugyanúgy értelmezik az óceán két partján”. A Kanadával folytatott szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásainak (CETA) megakadása kapcsán hozzátette: „a legnagyobb veszély, ha Európa bezárkózik”. Mint mondta, hazánkat frusztrálja, hogy nem született megállapodás a CETA aláírásáról Vallóniában. Hozzátette, ez ellentétes Európa érdekeivel, hiszen a kereskedelem a közös európai politika kevés sikeres területeinek egyike, s az EU lemaradhat a globális versenyben, odaveszhet a versenyképessége.
Röviden. Irakból visszatérő terroristákra figyelmeztet Francois Hollande
- Folytatódott kedden a migránstábor felszámolása Calais-ban, ahol nekiláttak a sátorváros lebontásának. Reggel nyolckor indult az első busz a menedékkérők csoportjával, miközben a csendőrök ellenőrzése mellett társaik százai egymást lökdösve arra vártak, hogy felkerüljenek a várólistákra. A német Rheinische Post értesülései szerint a francia hatóságok több száz migráns átvételére kérhetik Németországot, arra hivatkozva, hogy ott regisztrálták őket.
- Francois Hollande francia államfő arra kérte kedden az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció tagjait, hogy számoljanak az ostromlott Moszul elestének következményeivel, elsősorban a külföldi harcosok származási országukba való visszatérésével vagy esetleges visszavonulásukkal Szíriába. Nyugati becslések szerint 5 és 6 ezer közé tehető a Moszulban harcoló dzsihadisták száma, akik között mintegy háromszáz francia állampolgár lehet, és legalább ennyire becsülik az Iszlám Állam szíriai székhelyén, Rakkában harcoló franciák számát is.
- Terrorizmus finanszírozásának gyanújával a német hatóságok eljárást indítottak orosz állampolgárságú, csecsen nemzetiségű menedékkérők ellen. A türingiai bűnügyi rendőrség (LKA) közleménye szerint öt tartományban, összesen 12 lakásban és egy menekültszálláson tartottak házkutatást terrorelhárító alakulatok közreműködésével.
- A burgenlandi határon idén év eleje óta 5800 illegális bevándorlót tartóztatott fel az osztrák rendőrség, jelentősen kevesebbet, mint tavaly, amikor összesen 294 ezer ilyen eset történt – közölte a tartományi rendőrparancsnok helyettese kedden az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva.
- Legalább 3740 ember veszett oda a Földközi-tengeren
Európa felé tartva idén, majdnem annyi, mint ahány 2015-ben egész évben, amikor viszont háromszor annyian vágtak neki a veszélyes útnak – közölte kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság. William Spindler, a szervezet szóvivője elmondta, míg tavaly az ENSZ adatai szerint 1 015 078-an keltek át tengeren Európába, addig idén csak 327 800-an.