Merkel szerint nem kell irányváltás

„Nincs tagállami szintű B terv a menekültválság megoldására, továbbra is a közös megoldáson kell dolgozni” - mondta a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban. Angela Merkel az ARD Anne Will című politikai vitaműsorában kiállt eddigi menekültpolitikája mellett, hangsúlyozva: nincs szükség irányváltásra, legfeljebb kiigazításokra. A magyar referendummal kapcsolatban megjegyezte, „Orbán Viktor arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült” a szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg csökkenthetné is ezt a számot, mivel „sok ukrán menekültje van”. Előbbi érvet korábban Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke is hangoztatta, s Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezt hazugságnak nevezte, mivel nem egy tavaly meghatározott, végre nem hajtott kvótáról szól a referendum, hanem a tervezett állandó, automatikus elosztási rendszerről, amelyben nem ezer, hanem több százezer emberről van szó. Merkel egyébként elvi kérdésnek nevezte, hogy „csak elutasítani” tudja a magyar népszavazást.

Így vagy úgy, de a német társadalom többsége korlátozni akarja a bevándorlást: egy friss felmérés szerint 52 százalékuk szerint a sikeres integráció feltétele az, ha kevesebben jönnek. Emellett mindössze a megkérdezettek 11 százaléka mondta azt, hogy Németországnak a jövőben is „korlátlan számú” menekültet kell befogadnia. A legtöbben – 38 százalék – amellett foglalt állást, hogy évente kevesebb mint kétszázezer ember jöjjön.

Martin Schulz már említett bírálatát ismét idézte a Der Spiegel hetilap, ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter tegnap jelezte: konzultál Altusz Kristóf berlini magyar nagykövettel. Megjegyezte, „Martin Schulzról és barátairól egyre inkább azt kell gondolnunk, hogy szándékosan értik félre az euró­pai kihívásokat és az azokra adott magyar választ”. A migrációról szóló vitákban jelenleg sok a képmutatás, és még a probléma megnevezése is félrevezető, mert nem menekültválságról, hanem „migrációs válságról” van szó – ezt már a Stuttgarter Zeitungnak adott interjúban mondta Szijjártó Péter. Szerinte a brüsszeli politikusoknak nincs joguk visszaélni hatalmukkal és olyan döntést hozni, amely „így megváltoztatja Európa kulturális, vallási és nemzetiségi térképét”. A tárcavezető megismételte korábbi nyilatkozatait arról, hogy hazánk szolidáris Németországgal, hiszen egy migráns sem halad át illegálisan a területünkön, továbbá hogy nem Európában, hanem helyben kell segíteni.

Német kritikát utasított vissza Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter is, aki védelmébe vette a Bécs által bevezetett napi migránskvótát, mondván, szemben azzal, amit egyes országok gondolnak, az európai megoldás nem abból áll, hogy Ausztriában torlódnak fel a migránsok.

Eközben a macedón–görög határon – ahogyan Nikola Poposzki macedón külügyminiszter fogalmazott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 31. ülésének genfi megnyitóján – drámai fejleményekre kell felkészülni, ha Szkopje nem kap segítséget, és nem születik összehangolt válasz a migránsáradatra. A migránsok tegnap kidöntötték a kerítés egy részét Idomeni közelében, s ugyan a rendőrök megpróbálták könnygázzal visszatartani őket, sokan átnyomultak macedón területre. A balkáni útvonalon bevezetett korlátozások miatt több tízezren rekedtek Görögországban.

---

Röviden. Buldózerekkel bontják a bevándorlók illegális táborát Calais-ban

- Februárban 53 150 menekült, vagyis naponta nagyjából 1900 migráns érkezett az égei-tengeri görög szigetekre – közölte hétfőn az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Tavaly februárban mindössze 2873-an érkeztek.

- Megkezdődött hétfőn az észak-franciaországi Calais-ban az illegális, de a hatóságok által eddig megtűrt sátortábor déli részének felszámolása. A francia állam egy magáncéget bízott meg, hogy elsőként mintegy húsz sátrat távolítson el egy százszor száz méteres területről. A buldózeres kiürítés megkezdését száz rohamrendőr biztosította.

- Felgyújtottak a görögországi Jannicában két raktárt, amelyekben az átépítések után menekülteket akartak elszállásolni. Az országban először került sor a menekültáradat miatti gyújtogatásokra.

- Marokkó hajlandó visszafogadni Németországból kiutasított állampolgárait – jelentette ki hétfőn Rabatban az észak-afrikai ország belügyminisztere, Mohamed Haszad azután, hogy megbeszélést folytatott a német tárcavezetővel.

- A holland hatóságok megállapítása szerint az országban menekültstátusért folyamodók között tavaly harminc olyan bevándorló is volt, akit háborús bűnök elkövetésével gyanúsítanak – közölte hétfőn Amszterdamban, egy parlamenti vitán Klaas Dijkhoff, Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára. Tízen szíriaiak voltak, a többiek Eritreából, Szudánból, Nigériából, Grúziából és más országokból érkeztek.

- Kilencvenhárom szíriai menekült érkezett Bejrútból Rómába a humanitárius folyosón. Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter szerint ez üzenet, hogy „nincs szükség új falakra vagy új kerítésekre”.

- Meghaladta a nyolcvanezret az aláírások száma a Magyar Közösség Pártjának (MKP) menekültkvóta-ellenes petícióján, amely így ezzel az MKP történetének legsikeresebb ilyen kezdeményezése lett – jelentették be a felvidéki magyar párt politikusai. A tavaly októberben indított petíciónak a kvóta elleni harc mellett az is célja, hogy ügydöntővé változtassa a helyi népszavazások eredményét.