Külföld

Merkel népszerűbb kihívójánál régiónkban

A német szociáldemokraták a választások után nem akarnak kisebbik koalíciós erőmaradni, de továbbra is kérdés, melyik párttal működnének együtt

A német kereszténydemokrata CDU-nál a felmérések szerint esélytelenebb szociáldemokrata párt (SPD) a választások után kancellárt akar állítani, ezért megválna a kisebbik koalíciós társ szerepétől a német külügyminiszter szerint.

Merkel 20170901
A kancellár migrációs politikája nem okoz osztatlan lelkesedést térségünkben (Fotó: Reuters - Reinhard Krause)

Angela Merkel német kancellár jóval népszerűbb Közép-Európában kihívójánál, az SPD elnökénél és kancellárjelöltjénél, Martin Schulznál – derül ki a Nézőpont Intézet friss felméréséből. Merkelt a régióban minden országban tízből kilencen ismerik. Csehország, Szlovákia és Magyarország polgárai kevésbé szimpatizálnak a jelenlegi kancellár személyével, átlagosan 48–60 százalék negatívan vélekedik róla. Ennek hátterében vélhetően a kancellár migrációs kvóta melletti kiállása áll, ezekben az államokban a legtöbben ugyanis ellenzik az elképzelést. Érdekesség, hogy a lengyelek pozitívan ítélik meg Merkel személyét, 55 százalék alkotott róla pozitív véleményt. Martin Schulz annak ellenére, hogy korábban az Európai Parlament elnöke is volt, kevésbé ismert a régióban, mindössze a megkérdezettek fele ismeri. A vizsgált tíz közép-európai országban átlagosan közel kétszer többen vannak jó véleménnyel Angela Merkelről (54,5 százalék), mint akik Martin Schulzot preferálják (27 százalék).

A Németországban készült friss felmérések szerint az SPD a szeptember 24-i szövetségi parlamenti választásokon alulmaradhat koalíciós társával, a CDU-val szemben. Hogyha megmaradna az együttműködés, az SPD nem tud majd kancellárt állítani. Ezzel kapcsolatban Sigmar Gabriel német külügyminiszter szerdán a Der Spiegelnek elmondta, az SPD megválna a kisebbik koalíciós társ szerepétől, mivel mindenképp szociáldemokrata kancellárt szeretnének, de az még nem dőlt el, melyik párttal szövetkeznének.

A közszolgálati Deutsche Welle honlapja Merkel 2015-ös és idei hagyományos nyári sajtótájékoztatójáról közölt véleménycikket. A szerző, Christoph Strack szerint Merkel azzal, hogy idén azt mondta, 2015-nek „nem szabad még egyszer megismétlődnie, nem hagyhatjuk, hogy újra megtörténjen”, temetni próbálja azt a Merkelt, aki két évvel ezelőtt a migrációs válság kezdetén azt mondta: „Németország egy erős ország, amely már sok mindent véghez vitt – ezt is meg tudjuk csinálni!” Strack szerint míg Merkel utóbbi mondása úgy hangzik, mint egy csatakiáltás, idei kijelentése csupán egy elérhetetlen vágyálom, hiszen sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő.

A migránsválság 2015-ös tetőzése óta több mint ezer büntetőjogi feljelentés érkezett hazaárulás miatt Merkel ellen – közölte a Mannheimer Morgen regionális lap. „A kancellár ellen érkezett feljelentések mind alaptalannak minősültek” – közölte a lappal Frauke Koehler, a szövetségi ügyészség szóvivője.


Kártérítést akarnak a lengyelek

Plakátkampány indult Lengyelországban, amelyben kárpótlást követelnek Németországtól a II. világháború alatti megszállás okozta károkért – számolt be a Euronews. Ryszard Czarnecki, a kormányzó Jog és Igazságosság politikusa hangsúlyozta, a kormánypárt szerint ez történelmileg, jogilag és erkölcsileg is jár. A német–lengyel feszültség aligha független a Berlinnel és Brüsszellel kialakult ellentétekhez – ebben az ügyben hazánk is felemelte a szavát. „A jelek szerint egyelőre nem tervez konkrét intézkedéseket a lengyel kormány a jogállamisággal kapcsolatos aggályok orvoslására ” – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlamentben. Rámutatott: a bizottságnak nem az a szándéka, hogy alkalmazni kelljen az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, de minden rendelkezésre álló eszközt használni fognak. Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes úgy reagált: Brüsszel remélhetően alaposan és komolyan megvizsgálja majd azt a jogi érvelést, amelyet Varsó a lengyel igazságügyi reform kapcsán terjesztett elő. Szymanski „meglehetősen elméletinek” minősítette Timmermans kijelentését. (ŐM)