Külföld

Merkel nem zárkózik el a brit igényektől

Az uniós szerződések módosítása sem tabu a német álláspont szerint

Uniós körútjának második napján a német és a lengyel vezetővel találkozott David Cameron. A brit kormányfő változtatási igényei az uniós munkavállalók juttatásairól érthető módon kedvezőbb visszhangra találtak Berlinben, mint Varsóban.

lead cameron merkel

Optimistának tűnt David Cameron a német kancellárral való tárgyalása után, ugyanis bár már korábban is tudtak szót váltani a brit-uniós kapcsolatok átalakításáról szóló igényeiről, most nyílt lehetőség arra, hogy tényleg a tárgyra térjenek. A brit kormányfő szerint nincs „mágikus, azonnali megoldás”, de „az Európai Unió már korábban is megmutatta, hogy ha egyik tagjának megoldandó gondja van, akkor képes a rugalmasságra”. Cameron a berlini sajtótájékoztatón elmondta, „az EU-nak jobb az Egyesült Királysággal, mint nélküle”, és úgy hiszi, Londonnak is érdekében áll maradni. Hangsúlyozta, most „a hálózatok rugalmasságára van szükség, nem pedig a tömbök ridegségére”.

Angela Merkel konstruktívnak és barátságosnak nevezte a tárgyalásukat, s arra is utalt, hogy Németországnak is érdekében állhatnak bizonyos változások, hiszen „az EU nem szociális unió”. Hangsúlyozta, országa együttműködik az Egyesült Királysággal céljai elérésében. Merkel ragaszkodik hozzá, hogy a szigetország ne lépjen ki az EU-ból, s ha szükségessé válik, az uniós szerződésmódosításokat sem tartja teljesen kizártnak. Előbb azonban a tartalmat kell tisztázni, után megtalálni a jogi megoldást. Merkel szerint munkaerő szabad áramlásának elvét nem szabad megkérdőjelezni, de a szociális ellátórendszer juttatásaival való visszaélés lehetőségének kiküszöbölésére sor kerülhet intézkedésekre. A német kancellár által vázolt menetrenddel Cameron is egyetértett, szerinte viszont „egyértelmű, hogy a tartalom változtatásokat igényel az uniós szerződésekben”.

A sajtótájékoztatón szó esett Sigmar Gabriel német szociáldemokrata alkancellár vendégkommentárjáról, ami a Bild című lapban jelent meg. A konzervatív CDU/CSU-val nagykoalícióban kormányzó SPD elnöke a „többsebességű” Európa mellett foglalt állást, szerinte ugyanis „egyes tagállamoknak - főleg Franciaországnak és Németországnak” az integráció élére kell állnia, és meg kell adni a lehetőséget arra, hogy más tagállamok a nekik megfelelő ütemben kövessék őket. Merkel azt mondta, támogatja Gabriel elképzelését, amely az eurótól a schengeni övezetig az integráció számos területén „a valóságot” írja le. Hasonlóan fogalmazott Cameron is, aki szerint éppen ez az eltérő sebességű együttműködés jelenti azt a rugalmasságot, amelyet tovább kell erősíteni az EU-ban.

David Cameron csütörtökön Párizsban kezdte meg európai körútján, Francois Hollande francia államfővel való találkozásakor arra érte a társállamokat, legyenek rugalmasak és fantáziadúsak az unió jövőjét illetően. Mint mondta, a cél az, hogy az EU versenyképes legyen és legyen válasz a brit állampolgárok aggodalmaira az uniós tagságot illetően. A brit miniszterelnök elsősorban a munkaerő szabad áramlásának szabályait akarja újratárgyalni, illetve az Egyesült-Királyságba érkező külföldi uniós állampolgárok által elérhető juttatásokat korlátozni. Cameron legkésőbb 2017-re népszavazást ígért országa uniós tagságáról, addig szeretné megteremteni azokat az új feltételeket, amelyekről majd dönthetnek a britek. A következő, júniusi uniós csúcsig minden tagállami vezetővel beszélni akar.

Tekintve, hogy a szigetországban dolgozó külföldi uniós állampolgárok túlnyomó többsége kelet-közép-európai, azon belül is hatszázötvenezren lengyelek, várható volt, hogy Cameron varsói látogatásán más lesz a hangnem, mint Berlinben. Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök tegnapi munkareggelijükön közölte, határozottan ellenzi a szabad munkaerő-áramlás korlátozására irányuló brit törekvéseket. A kormányfő hivatalának közleménye szerint Kopacz – az európai közös piac egyik alappillérének védelmében – elzárkózik minden olyan javaslattól, amely diszkriminálná a lengyeleket, vagy más uniós állampolgárokat. Cameron hivatalának közleménye szerint abban ugyanakkor egyetértettek, hogy „tiszteletben kell tartani a tagállamok szuverenitását”. London szerint további párbeszédre van szükség a szabad munkaerő-áramlás és a tagállami jóléti rendszerek kapcsolatáról.