Külföld
Merkel hajthatatlan, marad a bírált befogadási politika
„B terv” kidolgozására sürgeti a német kancellárt Edmund Stoiber – Szijjártó Péter szerint nem csökken a migrációs nyomás
Angela Merkel német kancellár kitart a menekültválság megoldását célzó politikája mellett, és nem enged az irányváltást sürgető követeléseknek – közölte hétfőn a német kormány szóvivője, Steffen Seibert és a Merkel vezette jobboldali a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára, Peter Tauber. Sigmar Gabriel szociáldemokrata pártelnök-alkancellár az SPD vezetőségének Nauenben tartott ülése után azt mondta: elfogadhatatlan, hogy Merkel a menekültek befogadásával „ünnepelteti magát az arab világban”, de a menedékkérők integrációjának feladatát az SPD-re hagyja. Tauber közölte, az az elfogadhatatlan, hogy az SPD az integráció támogatása révén a menekülteknek bonbonokat osztogató jótevő szerepében tünteti fel magát, de a nehéz döntéseket mind a konzervatívokra hagyja.
A határok megnyitása a menekültek előtt súlyos hiba volt, és válságba taszította az Európai Uniót, mert Németország kész tények elé állította a többi tagállamot, és rájuk akarja kényszeríteni a menekültelosztási kvótát, holott ők nem akarják követni a német utat – mondta a Süddeutsche Zeitungnak Edmund Stoiber volt bajor kormányfő, a Merkellel szövetséges CSU politikusa. Hangsúlyozta, a kancellárnak – az időjárás miatt – legkésőbb március végéig változtatnia kell a menekültválság megoldására irányuló politikáján. Törökország segítségével biztosítani kell az uniós külső határt, és ott visszafordítani a hatásértőket, azonban ez nehéz és hosszú időt igénylő terv, ezért kell egy B terv, ami pedig csak a német határ biztosításra és a határátlépésre vonatkozó jogszabályok érvényesítése lehet – magyarázta Stoiber. Hangsúlyozta, hogy Németországnak szakítania kell különutas politikájával, és meg kell szereznie szövetségesnek más országokat. Főleg a kisebb uniós tagországokhoz fűződő viszonyon kell változtatnia, Helmut Kohl volt kancellár politikájához visszatérve ismét „sokkal többet kell tárgyalni velük, és meg kell adni nekik azt az érzést, hogy egyenrangú partnerek”.
Várható volt az a szexuális erőszak, amelyre szilveszter éjszakáján került sor német városokban – jelentette ki Milan Chovanec cseh belügyminiszter hétfőn Prágában a közszolgálati televíziónak nyilatkozva. „Beszéltünk róla, felhívtuk a figyelmet a kockázatokra” – állította a belügyminiszter a televízió egyik politikai magazinjában. „Engem azonban inkább az öncenzúra döbbentett meg, mert a német közvélemény csak nagy késéssel értesült a történtekről” – vélekedett Milan Chovanec.
A kölni ügyészség tájékoztatása szerint megvan a zaklatások első gyanúsítottja, egy 26 éves algériai állampolgárt szexuális kényszerítéssel és lopással vádolnak. A Köln melletti Kerpenben vették őket őrizetbe egy befogadóállomáson, ott két lopott mobiltelefont is találtak.
Az Európai Uniót érő bevándorlási nyomás folyamatos és nagymértékű növekedésével kell számolni a közel-keleti válságok mélyülése miatt – figyelmeztetett Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozása után. Szijjártó üdvözölte a Szíria támogatására megrendezendő februári londoni donorkonferenciát, és közölte, hogy Magyarország komoly egészségügyi felajánlást készül tenni. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy önveszélyes, ha Európa a politikai korrektség foglya marad, szerinte ugyanis ki kell mondani az igazat: „Déli irányból meg kell védeni magunkat, mert jelenleg az Európai Unió déli irányból védtelen.”
Sikeres a felvidéki akció
Több mint 65 ezer aláírást gyűjtött a szlovákiai Magyar Közösség Pártja az uniós menekültkvóták elutasítása és a helyi népszavazások ügydöntővé változtatása érdekében a tavaly ősszel indított petíciójához – jelentették be hétfői pozsonyi sajtótájékoztatójukon a felvidéki magyar párt vezetői. Berényi József pártelnök szerint az EU válságának egyik oka a migráció kezelésében tapasztalt „pszeudohumanizmus” is. „Elsődlegesen az európai polgárokért vagyunk felelősek, csak ezt követően a világ más részein élőkért” – tette hozzá a felvidéki politikus. Berényi szerint az osztrák határellenőrzés visszalépés, ugyanakkor hozzájárulhat a déli határok lezárásához, ami fontos lenne, mert „különben a bevándorlás szétveri Európát”.
Francia kritika
Tényleg Angela Merkel lenne az év embere? – tette fel a kérdést a RightOn.net portálon megjelent cikkében Alain de Benoist. Az ismert francia jobboldali gondolkodó szerint „a megrendezett eufória” után a német szövetségi kancellár választóinak egy része komolyan elkezdett félni a migránsok beáramlásától, felmérések szerint ma már csak a németek tizenhat százaléka lát országa számára lehetőséget a bevándorlókban. Benoist rámutatott, hogy Merkel népszerűsége továbbra is hatvanszázalékos, ami elég magas – különösen Francois Hollande francia elnök számára tűnhet irigylésre méltónak –, és ráadásul senki sem akar valójában a helyébe lépni, azok sem, akik egyébként a kihívóiként, bírálóiként állnak ki. Kitért a német–francia viszonyra is, amelyet szerinte mindig is egymás meg nem értése jellemzett, és a mostani kiegyensúlyozatlanság nem abból fakad, hogy Németország túl erős, hanem hogy Franciaország túlságosan gyenge.
Röviden
Nem csökken a menekültek áradata
- A Süddeutsche Zeitung című lapban hétfőn megjelent interjúban Prokopisz Pav-lopulosz görög köztársasági elnök azzal vádolta meg a török hatóságokat, különösen a parti őrséget, hogy nem akadályozzák, sőt segítik is az embercsempészeket. Egy vezető török illetékes erőteljesen cáfolta ezeket a vádakat kijelentve, hogy Ankara elkötelezett a szabálytalan migráció elleni küzdelemben.
- A Századvég kutatásai szerint a magyar lakosság hetvenhat százaléka úgy látja, hogy az elkövetőkön túl a megengedő német migrációs politika is felelős a Kölnben szilveszterkor történtekért.
- Szlovénia nem akar közös határvédelmet Ausztriával és Németországgal, és elveti annak lehetőségét, hogy ez a két ország rendőröket küldjön a szlovén–horvát határszakasz megerősítésére – közölte Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján. Szerinte Szlovénia déli határának közös őrizete még inkább növelné annak esélyét, hogy az ország gyűjtőközponttá váljon, ahol ott maradnak azok a migránsok, akiket Ausztria és Németország nem akar fogadni. Osztrák médiaértesülések szerint péntektől léphet életbe a szigorított ausztriai határellenőrzés.
- Őrizetbe vettek egy marokkói származású belga állampolgárt hétfőn a marokkói hatóságok a november közepén Párizsban elkövetett terrortámadásokkal összefüggésben. A rabati kormány tájékoztatása szerint a gyanúsított közvetlen kapcsolatban állt a támadókkal. Az őrizetbe vett nevét nem, csak nevének arab kezdőbetűit tette közzé a marokkói külügyminisztérium, amely azt is tudatta: az elfogott belga állampolgár korábban az al-Kaidával szövetséges an-Nuszra front oldalán harcolt Szíriában, majd az Iszlám Államhoz csatlakozott.
- A statisztikák szerint nem lankad a menekültáradat, a rossz időjárás ellenére újabb migránsok érkeznek Törökországból Görögországba: hétfőn két komphajó fedélzetén mintegy kétezer-négyszáz menekült érkezett Pireuszba, Athén kikötővárosába.