Merkel: Segítünk a magyaroknak

Nagy szeretettel fogadták Szarajevóban a srebrenicai emlékkiállításra látogató Angela Merkelt (Fotó: Reuters - Antonio Bronic)

„Korábban Olaszország és Görögország volt a bevándorlók első számú célpontja, de júniusban és júliusban a helyzet sokat változott, a migránsok egyre inkább megpróbálnak a Nyugat-Balkán országain keresztül átjutni, így ezután segíteni fogjuk ezeket az országokat” – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár, aki szerdán este Belgrádban egyeztetett Aleksandar Vucic szerb kormányfővel. Merkel emlékeztetett, a naponta érkező több ezer migráns miatt Szerbia nagy kihívásokkal küzd, tranzitországgá vált a Szíriából Görögországon át az Európai Unióba igyekvők számára. A német kancellár kiemelte, hogy az unió senkit sem fog magára hagyni ezzel a problémával, a jelenlegi európai migrációs politika pedig nem működik jól, mert túl sok terhet ró hazánkra és Szerbiára.

„A falak építése” sem Merkel, sem Vucic szerint nem megoldás. A szerb kormányfő megismételte kijelentését, miszerint ezt a problémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, ezért jó együttműködést épített ki a német, az osztrák és a magyar rendőrséggel. Elmondta továbbá, hogy megpróbálta lebeszélni Orbán Viktort arról, hogy kerítést emeljen a magyar–szerb határon, de nem járt sikerrel. Hozzátette: reméli, hogy más országok vezetői is beszélnek a magyar miniszterelnökkel erről a kérdésről. Vucic felhívta a figyelmet arra is, hogy Szerbia háromszáz migráns elszállásolására alkalmas befogadóközpontot nyitott szerdán a szerb–macedón határhoz közeli Presevóban, a menekültkérdést azonban közös erővel, az Európai Unió országaival együtt kell megoldani.

Angela Merkel nyugat-balkáni látogatásának utolsó, csütörtöki napján a boszniai államvezetés tagjaival tárgyalt Szarajevóban. Hangsúlyozta, kiáll a nyugat-balkáni régió minden országának európai perspektívája mellett, ám Bosznia-Hercegovinának komoly gondokat kell még megoldania az uniós csatlakozás előtt, de ez megvalósítható, ha az ország politikusai komolyan veszik az uniós megoldási javaslatokat és reformintézkedéseket. Szarajevó és az Európai Unió között – hét év után – június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás, a késlekedés pedig éppen a reformok elmaradásának tudható be. Merkel nem tud részt venni a srebrenicai vérengzés huszadik évfordulójának hivatalos megemlékezésén szombaton, ezért ellátogatott egy erről szóló kiállításra, és beszélt az áldozatok hozzátartozóival.

- Az Európai Uniónak kiemelt partnerként kell tekintenie a helyi egyházakra az üldözött keresztényeknek nyújtott humanitárius segítségnyújtásban a Közel-Keleten – hangsúlyozta Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke csütörtökön az Európai Parlamentben, Strasbourgban. A néppárti politikus konkrét példaként említette, hogy több százezer menekült napi gondozásáért és élelmezésért vállal felelősséget jelenleg Észak-Irakban a káld katolikus egyház, vagy Szíriában a Je­zsuita Menekültszolgálat.

- Kétoldalú megállapodás alapján Szlovákiában helyeznek el ötszáz, eddig Ausztriában tartózkodó migránst. A magyar-szlovák határon fekvő Bős községben található egyetemi épületben szállásolják el őket. Az épület a pozsonyi egyetemhez tartozik, és részben még használatban van. „Ez a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy Szlovákia kifejezhesse szolidaritását” – hangsúlyozta Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, hozzátéve: ez ugyan kis lépés csak, de jelzésértéke van.

- Elismeréssel beszélt az Olaszországban élő román közösség társadalmi beilleszkedéséről Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter csütörtökön Bukarestben, ugyanakkor a menekültválság uniós szintű megoldási lehetőségeiről is egyeztetett vendéglátójával, Bogdan Aurescuval. Románia csaknem kétezer migráns befogadására vállalkozik, erről Bukarest az Európai Tanács titkárságát is értesítette. A migránsokat hat befogadó központban helyeznék el, közöttük a kétszáz ember ellátására alkalmas temesvári vészhelyzeti tranzitközpontban.

- Csehország ezerötszáz menekültet fogadna be 2017 végéig – döntött csütörtökre virradóra a cseh kormány. Prága ugyanakkor vétójogot kér magának olyan esetekben, amikor biztonsági kockázatok merülnek fel egyes migránsokkal összefüggésben. Bohuslav Sobotka miniszterelnök tegnap a parlamentben egy képviselői interpellációra válaszolva azt mondta, Csehországban a jelenlegi menekülthullámmal kapcsolatban nincs semmiféle biztonsági probléma, és a kormány ura a helyzetnek. Kifejtette: amennyiben az őrizetbe vett külföldiek más európai uniós tagállam területén léptek be az unióba, akkor a cseh hivatalok visszaküldik őket az adott országba.