Merkel: Mi döntsünk, kit fogadunk be

Hangnemet váltott a jelek szerint a migrációs válsággal kapcsolatban Angela Merkel német kancellár, s a berlini Europa Forum nevű rendezvényen közölte: a legfontosabb a külső határ védelme, hogy „mi magunk dönthessünk arról, kit akarunk befogadni és kit nem akarunk befogadni”. Merkel szerint akkor sem tudnánk minden menekültet befogadni, ha valamennyi európai ezt akarná, így a határvédelem – ami különösen a tenger esetében nehéz – megtanulása mellett a menekülést kiváltó okok megszüntetését is meg kell tanulni.

Ezt szolgálja szerinte a Törökországgal kötött megállapodás is, amelyet ugyan sokan függőségi helyzet kialakulásaként értékelnek, és lehet is függőségnek nevezni. Azonban tudomásul kell venni, hogy Európa „beágyazódik” környezetébe, és nem teheti meg, hogy „egyszerűen bezárkózik, és azt mondja, hogy nem érdekel minket, ami körülöttünk történik” - mondta a kancellár. Ezt a fajta együttműködést meg kell tanulni, és folytatni kell Libanonnal, Jordániával és sok afrikai országgal – fejtette ki.

Az unióval kapcsolatban úgy fogalmazott, arra ott van szükség, ahol „hozzáadott értéket” jelent, vagyis az olyan ügyekben, amelyeket jobban lehet megoldani együtt, mint külön-külön. Szerinte az EU mindig is a két fő integrációs modell, a kormányközi együttműködés és a szövetségi állami berendezkedés között helyezkedik majd el, és nem nyomja el a nemzeti identitásokat. Hangsúlyozta, hogy a tagjai önazonosságának tiszteletére és a szubszidiaritás – az ügyekhez közeli döntéshozatal – elvére épülő „erős Európára” van szükség ahhoz, hogy a félmilliárd uniós polgár helyt tudjon állni például „az 1,3 milliárd kínai, a több mint egymilliárd indiai és a nagyon prosperáló Egyesült Államok” mellett.

Az Europa Forumon felszólalt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. A luxemburgi politikus nyomatékosította, Törökország nem kap vízummentességet, ha nem teljesíti a feltételeket. Hangsúlyozta, hogy nem aggódik a megállapodás megbuktatására vonatkozó török utalások miatt. „Nem húzom össze magam, amikor Erdogan úr szólásra emelkedik” – jegyezte meg. Ha Recep Tayyip Erdogan török államfő nem változtat hozzáállásán, a végén meg kell majd magyaráznia választóinak, hogy miért nem utazhatnak szabadon az EU-ba. „Ez az ő problémája lesz, nem az enyém” – tette hozzá.

Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter szerdán Strasbourgban tárgyalt. A miniszter elfogadhatatlannak nevezte a vízummentesség elhalasztását, mert szerinte Törökország teljesítette az uniós vízumliberalizációs akcióterv előírásait. Nyomatékosította, országa nem fogja módosítani a terrorizmus elleni harccal foglalkozó törvényét. Mint mondta, korábban nem volt róla szó, hogy Brüsszel a jogszabály megváltoztatásához kötné a vízummentesség megadását.

Röviden. Nagy kérdés lehet, hogy a cél Európa erősítése vagy gyengítése
-
 Éhségsztrájkot kezdtek menedékkérők csütörtökön a németországi Düsseldorfban, mert elviselhetetlennek érzik a meleget szállásukon. A menekültek nagyméretű, felfújható sátorban laknak, amelyben az utóbbi napok szokatlanul meleg időjárása miatt csaknem 40 Celsius-fokos hőség van.

- Megérkeztek Szlovéniába csütörtökön az első menekültek Görögországból az uniós áttelepítési program keretében. A repülőtéri átvizsgálás után a ljubljanai menekültközpontba szállították őket. A 28 menekült iraki és szíriai állampolgár, akik a menekültkérelmüket még Görögországban nyújtották be, elbírálása ugyanakkor Szlovéniában folytatódik.

- Haszontalan a vita a Brüsszel által erőltetett kvótarendszerről, mert a menekültek nem Szlovákiába akarnak menni - hangoztatta Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter csütörtökön Berlinben. A szlovák külügyminiszter figyelmeztetett, hogy a kvótarendszer ügye kikezdheti az EU erős lakossági támogatottságát. Úgy vélte, Brüsszel menekültügyi javaslata révén felmerül a kérdés, hogy a cél Európa „erősítése vagy gyengítése”.

- Az Európai Unió Tanácsa csütörtökön végrehajtási határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy az érintett országok fenntartsák a schengeni övezeten belüli határellenőrzést, átmeneti és kivételes körülményekre hivatkozva. A tájékoztatás szerint Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és - a nem EU-tag, de „Schengen-tagállam” - Norvégia a szükséges mértékben és legfeljebb hat hónapos időtartamra fenntarthatja határai egy-egy szakaszának ideiglenes ellenőrzését.

- Súlyosabb probléma a migrációs válság és annak megoldása, mint azt gondolnánk, ezért globális megoldásra van szükség, mivel a probléma is globális: Európa elfoglalása zajlik - mondta Mikola István biztonságpolitikai államtitkár az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását köve­tően Brüsszelben.