Merkel: Aki magától nem távozik, azt haza kellene telepíteni

Merkel és Jusszef Sahíd a berlini áldozatokra emlékezett (Fotó: Reuters - Fabrizio Bensch)

Jusszef Sahíd tunéziai kormányfő tegnap Berlinben tett látogatást, amely nek során Angela Merkellel folytatott tárgyalásokat. A megbeszélést követően a német kancellár kijelentette, meg kell állítani az illegális migrá­ciót, és fel kell számolni az embercsempészek hálózatait, ezért a boldogulás esélyein helyben kell javítani, hogy az emberek ne vágjanak neki az Európába vezető életveszélyes tengeri útnak. Véleménye szerint törekedniük kell arra, hogy az elutasított menedékkérők önként visszatérjenek hazájukba. Németország ezért tanulási, továbbképzési lehetőségekkel és anyagi támogatással, újrakezdési segéllyel is ösztönzi az elutasított menedékkérők hazatelepülését, és kialakít egy tanácsadói központot Tunéziában. Merkel hozzátette, aki nem távozik önként, azt haza kell telepíteni, és ebben „gyorsabbnak kell lenniük”. A kancellár szerint ezt mutatja az is, hogy karácsony előtt Berlinben egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri követett el merényletet. Merkel elmondta, hogy tavasszal Tunéziába látogat. Mint mondta, az oktatási rendszer fejlesztésétől a határvédelem erősítéséig több területen „átfogó partnerség” kialakítására van szükség Tunéziával.

A sajtótájékoztatón Sahíd kifejezte együttérzését a berlini merénylet áldozatainak hozzátartozói és a sebesültek iránt. Hangsúlyozta, hogy Anis Amri nem Tunéziában, hanem már Európában radikalizálódott, és amikor 2011-ben elhagyta hazáját, nem volt jele annak, hogy szélsőséges iszlamista lesz belőle. A tunéziai kormányfő üdvözölte, hogy Berlin új „Marshall-tervet” javasol az észak-afrikai térség fejlődésének támogatására, és jelezte, országa mindenben kész együttműködni. Kérdésre válaszolva elmondta, nem tárgyaltak a német kancellárral arról, hogy Tunéziában hozzanak létre menekülttáborokat a Földközi-tengerből kimentett emberek elhelyezésére. Merkel azt mondta, ez a kifejezés nem is szerepel a szókincsében. Ő inkább olyan „intézmények” kialakítását tartja fontosnak az EU hatá­rain kívül, amelyekben az embereknek az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) együttműködése révén a nemzetközi jognak megfelelő eljárásban van részük. Hozzátette, ilyen intézmények felállítása Líbiával kapcsolatban kerülhet szóba, de egyelőre csak távlatosan.

Mindezzel kapcsolatban Sahíd a keddi, Bild című német lapban megjelent interjújában jelezte, Tunézia nem támogatja azt a felvetést, hogy menekülttáborokat alakítsanak ki a területén. A berlini merénylővel kapcsolatban azt nyilatkozta, Anis Amrit azért nem tudták Németországból hazatoloncolni, mert nem volt úti okmánya, és új papírjai csak a merénylet után jutottak el Tunéziából Németországba. Szerinte a tunéziai hatóságok „korrektül jártak el”, és „mindig is szoros kapcsolatban voltak” a német partnerekkel.

A keddi tárgyalás után Angela Merkel Jusszef Sahíddal felkereste a december 19-én végrehajtott merénylet helyszínét, és virágot helyeztek el az emlékhelyen.

Röviden
Nem elég a burkatilalom, de jelzésértékű

- Legalább száz török NATO-katona kért menedéket Hollandiában, Belgiumban és Németországban a tavaly júliusi törökországi puccskísérlet óta - hozta nyilvánosságra a NOS holland közszolgálati televízió a kedden közzétett felmérésének eredménye alapján. Az érintett katonák nem tartózkodtak hazájukban, hiszen ahhoz a mintegy hétszáz török katonához tartoztak, akik a NATO különféle létesítményeiben teljesítettek szolgálatot. A török védelmi minisztérium a meghiúsított puccskísérlet után két hónappal közzétett egy listát négyszáz, hazaárulással vádolt katona nevével. Őket korábban levélben szólították fel hazatérésre. Egy részük nem mert engedelmeskedni, mert félt, hogy otthon őrizetbe veszik. A török kormány akkor közölte, hogy akik nem térnek vissza három hónapon belül, elveszítik állampolgárságukat.

- Egy huszonéves afrikai fiatalember életét veszítette egy dél-olaszországi menekültközpontban, miután összeverekedett egyik honfitársával - közölték az olasz hatóságok kedden. A nyugat-afrikai Maliból származó huszonöt éves férfit egy társa keddre virradó éjszaka nekilökte egy üvegajtónak, miközben egymással vitáztak. A fiatalember mély vágási sérüléseket szerzett a hasfalán, kórházba vitték, de már nem tudtak segíteni rajta. A másik, szintén huszonéves és szintén Maliból érkezett férfit az olasz hatóságok őrizetbe vették. Az eset a dél-olaszországi Brognatauro kistelepülés menedékkérőket befogadó központjában, egy szállodaépületben történt Calabria tartományban. A két afrikai férfi menedékkérelmet nyújtott be Olaszországban, és ennek elbírálására várva két hónapja tartózkodtak a központban.

- Sebastian Kurz külügyi és integrációért felelős miniszter szerint a burkatilalommal ugyan még nem oldódik meg az integráció kérdése, azonban világos jelzés azokkal szemben, akik párhuzamos társadalmat akarnak létrehozni Ausztriában - írta a Kronen Zeitung című osztrák lap kedden. A január végén bemutatott módosított kormányprogram integrációra vonatozó passzusa szerint a jövőben betiltanák a köztereken az egész arcot eltakaró burka viselését, és százötven eurós (mintegy negyvenhatezer forintos) büntetést szabnának ki azokra, akik elfedik az arcukat. A Kurz által szorgalmazott intézkedés szabályozná azt is, hogy a tanároknak, a jogászoknak, az ügyvédeknek és a rendőröknek „világnézeti és vallási szimbólumoktól” mentesen kell megjelenniük. „A hasonló szabályozásokkal egyértelművé akarjuk tenni, hogy mi fontos számunkra, mit fogadunk el és mit nem” - mondta Sebastian Kurz.