„Mennyi könny van ezen a karácsonyon!”

„Jézus születésének fényét az egyszerű emberek látták meg”, nem pedig „az önteltek, gőgösek, azok, akik a törvényeket saját személyükre szabják és önmagukba zárkóznak” – mondta Ferenc pápa szentestei homíliájában. A Szent Péter-bazilikában bemutatott misén az egyházfő hangsúlyozta: Isten türelmes, szereti az embert még kicsiségében is, Isten erősebb a sötétségnél és a korrupciónál. A pápa szerint a világnak gyengédségre, szelídségre és jóságra van szüksége.

A mise elején egy szíriai és egy libanoni kisgyerek helyezte el a gyermek Jézus szobrát a főoltárnál, ahol később népviseletbe öltözött belga, olasz, dél-koreai és Fülöp-szigeteki gyerekek virágot tettek le. A szertartás végén az egyházfő karjába vette a szobrot, a gyermekek kíséretében végigvonulva a főhajón a bazilika bejáratánál felállított betlehemig vitte, ott a jászolba fektették – ez újdonságnak számít. A Hiszekegy után Wolfgang Amadeus Mozart Et incarnatus est című miséjét adta elő a Pittsburghi Szimfonikus Zenekar Manfred Honeck osztrák karmester vezényletével. Ferenc pápa letérdelve hallgatta végig a zeneművet, amelyet egyébként maga választott ki.

A békét sürgette az egyházfő a másnap délben elmondott karácsonyi beszédében. Mint mondta, Irak és Szíria túl régóta szenved a konfliktustól, amelyben etnikai és vallási csoportok brutális üldöztetés áldozatai. A pápa humanitárius segítséget sürgetett a telet menekülttáborokban töltő százezreknek, hangsúlyozva, hogy „a velük szembeni közömbösség közelséggé, az elutasítás befogadássá” kell, hogy változzon. A pápa megemlékezett az ebola áldozatairól, s békét sürgetett Ukrajna és a Közel-Kelet mellett több afrikai országban is. Kemény szavakkal beszélt az erőszak, kizsákmányolás, emberkereskedők áldozataivá váló gyermekekről, azokról, akiket harcra kényszerítenek, megtagadják tőlük az élethez való jogot, „szemünk láttára élnek vissza azzal és gyilkolják le őket”, a világ „cinkos csendje” közepette. „Mennyi könny van ezen a karácsonyon!” – fogalmazott a pápa, kérve, hogy a fegyverekből eke, a pusztításból kreativitás, a gyűlöletből szeretet és gyengédség legyen. Beszéde végén Ferenc pápa latin nyelvű Urbi et Orbi áldást adott Róma városára és a világra. Néhány órával később a radikális nőjogi mozgalom, a Femen egyik aktivistája félmeztelenül, felsőtestén a God is woman (Isten egy nő) felirattal átugrotta a betlehemi jászol körüli korlátot, és karjaiba vette a kisded figuráját. Később elvezette egy csendőr.

A hitükért diszkriminált, üldözött és legyilkolt keresztényekért imádkozott Ferenc pápa tegnap a Szent Péter téren, az egyház első vértanúja, a Kr. u. 37-ben halálra kövezett Szent István ünnepnapján. A déli Úrangyala-imádságot (Angelus) kísérő beszédében azt a reményét fejezte ki, hogy a mai mártírok áldozata az egész világon megerősíti a „vallásszabadság elismerését és biztosítását, amely minden ember eltulajdoníthatatlan joga”. Ferenc pápa szerint az első keresztény vértanúra, Szent Istvánra való emlékezés nem zavarja meg a karácsony hangulatát – épp ellenkezőleg, ugyanis megfosztja a karácsonyt „a hamis ünneplés negédes mázától”. Az egyházfő arra szólította fel a mai keresztényeket, hogy hitükhöz következetesen éljenek. Hozzátette, ez egyáltalán nem könnyű, de „szép, nagyon szép”.

---

Röviden. A vallások híveinek kölcsönös tiszteletben kell élniük egymással

A brit uralkodó hagyományosan karácsony első napján szól az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség népeihez. II. Erzsébet a karácsonyi üzenetét, szemben más nyilvános megszólalásaival, mindig maga írja, kormányzati beleszólás nélkül. Az idei beszédében megemlékezett arról a spontán és rövid fegyvernyugvásról, amikor az első világháború nyugati frontjának egyes szakaszain 1914. december 25-én brit és német katonák a lövészárkok közötti senki földjén találkoztak, ajándékokat váltottak, közös fotókat készítettek, és még futballmeccset is vívtak. II. Erzsébet a megbékélés fontosságát hangsúlyozta a szeptemberi skóciai népszavazással kapcsolatban is.

Szokatlanul borús és kemény hangot ütött meg karácsonyi üzenetében Justin Welby, Canterbury érseke, aki szerint a száz évvel ezelőtti spontán tűzszünet megmutatott valamit a karácsony lelkületéből, de a csoda egy napig tartott. Mint mondta, „nem a karácsonyi happy end sztorik világában élünk”. Krisztus sem azért érkezett e világ valóságába, hogy „a mindenki boldogan él, amíg meg nem hal” fantáziavilágába vezesse az embereket – figyelmeztett Welby.

A korrupció felszámolásának szükségességét hangsúlyozta első karácsonyi tévébeszédében VI. Fülöp spanyol király, akinek nővére ellen nemrég emeltek vádat adócsalási ügyben. Név szerint ugyan nem említette Krisztina hercegnőt, de beszédében hangsúlyozta, „nem lehet különleges elbánásban részesíteni” a köztiszteletben álló posztokat betöltőket, és „a közhivatal-viselés nem lehet a haszonszerzés vagy a meggazdagodás eszköze”. VI. Fülöp elfogadhatatlannak nevezte az ország lassú gazdasági kilábalását és a magas munkanélküliséget, és Katalónia és Spanyolország összetartozását hangoztatta.

A jeruzsálemi latin pátriárka a betlehemi éjféli misén békét kért Jeruzsálemnek, felszólította a Szentföldön élő zsidókat, muzulmánokat és keresztényeket, hogy egyenlőségben és kölcsönös tiszteletben éljenek együtt. „Úgy tűnik, hiába voltak mindezen áldozatok, mert semmit sem változtattak az alapvető problémán: az izraeliek továbbra is félelemben és biztonság nélkül élnek, a palesztinok tovább követelik függetlenségüket és szabadságukat, Gáza pedig harmadik alkalommal is újjáépítésére vár” – fogalmazott Fuád Tual.