Külföld
Menekültválsággal és háborúval fenyeget a venezuelai elnök
Helikopterrel támadott meg állami épületeket egy új ellenzéki csoport Caracasban, Maduro a CIA által támogatott terroristáknak nevezte őket
Helikopterről dobtak gránátokat és adtak le lövéseket a Legfelsőbb Bíróság és a Belügyminisztérium épületeire Caracasban, Venezuela fővárosában. Az incidens akkor történt, amikor az állami tévé egyenes adásban közvetítette Nicolás Maduro szocialista elnök beszédét, amit az elnöki palota előtt összegyűlt újságírókhoz intézett. Maduro szerint a támadás a kormánya megdöntését célzó összeesküvés része. Az akcióval nagyjából egy időben egy csoport videót töltött fel az internetre, melyben Oscar Pérez rendőrfelügyelő, akit a helikopter vezetőjeként azonosítottak, beszél arról, hogy nemrég alapítottak egy mozgalmat Maduro elnök leváltására, amelynek több száz tagja van a fegyveres erők soraiban. Pérez felszólított minden venezuelait, hogy harcoljon velük a szabad választásokért, és csapatukat Isten katonáiként jellemezte.
Ernesto Villegas tájékoztatási miniszter szerint a helikoptert a caracasi La Carlota támaszpontról vitték el, Pérezt pedig azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban áll a CIA-vel, az amerikai nagykövetséggel és Miguel Rodríguez Torres volt belügyminiszterrel.
Maduro minden fegyveres erőt mozgósított: „előbb vagy utóbb kézre kerítjük azt a helikoptert és mindazokat, akik az ország intézményei ellen irányuló fegyveres terroristatámadás mögött állnak” – mondta.
Nem sokkal a támadás előtt Maduro elnök azt üzente a világnak, hogy „ha Venezuelát káoszba és erőszakba taszítják, s lerombolják a bolivári forradalmat, akkor fegyvert fogunk.” Ugyanakkor, ha esetleg nem járna sikerrel, azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy Venezuela „szétverése” a Földközi-tenger térségében zajló migránsválságnál nagyobb menekülthullámot indít majd el, és mindezért Donald Trump amerikai elnök lesz a felelős, akit Maduro azzal vádol, hogy beavatkozik hazája belpolitikájába. Venezuelában április eleje óta tart az újabb tüntetéshullám, amelynek már legalább hetvenöt halálos áldozata van. Az ellenzék és a tüntetők előre hozott választásokat követelnek, amire Maduro nem hajlandó. Helyette alkotmányozó nemzetgyűlést hívott össze, de az ellenzéki vezetők szerint ennek tagjait nem tiszta választásokon jelölték ki, és az elnök csak hatalmát akarja átmenteni új formában. A Maduróhoz hű Legfelsőbb Bíróság a parlament hatáskörét is megpróbálta átvenni, ezért ezt a kormányzati épületet érte a támadás.
A július 30-ra tervezett nemzetgyűlési szavazást nemrég a főügyész és több egykor befolyásos kormányzati szereplő is elutasította.
Röviden
Csaknem maradéktalanul leadták fegyvereiket a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) tagjai a bogotái kormánnyal tavaly novemberben kötött békeszerződésben foglaltaknak megfelelően – közölte kedden Jean Arnault francia diplomata, a fegyverek beszolgáltatását felügyelő kolumbiai ENSZ-misszió vezetője. A misszióvezető szerint a tűzszünet és végrehajtása példaként szolgálhat az ENSZ számára más konfliktusok esetében is. A „Timocheko” néven ismert Rodrigo Londono, a gerillaszervezet legfelsőbb vezetője azt mondta: a FARC nem szűnik meg, törvényes és demokratikus mozgalomként folytatja tevékenységét. A fél évszázados konfliktusban a hivatalos becslések szerint több mint 260 ezren haltak meg.
Koholmánynak nevezte kedden a vele szemben megfogalmazott korrupciós vádakat Michel Temer brazil államfő, szerinte támadást jelentenek elnöksége és az egész brazil nép ellen. Temert több millió dollár kenőpénz elfogadásával vádolják. A dél-amerikai ország történetében először emeltek vádat hivatalban lévő államfő ellen. Temer kijelentette: az ellene felhozott vádak károsan érintik majd a brazil gazdaság fellendülését, sőt lehetséges, hogy bénítóan hatnak a reformokra. A hétfőn benyújtott 64 oldalas vádemelés szerint az államfő a beiktatása óta eltelt kilenc hónap alatt 12 millió dollárnyi (mintegy 3,3 milliárd forint) kenőpénzt kapott.
Valószínűleg a venezuelai helyzet állt a bolíviai külügyminiszter, Fernando Huanacuni Mamani és Raúl Castro kubai elnök találkozójának középpontjában. A bolíviai politikus kedden látogatott a szigetországba. A caracasi eseményekről szó esett Mauricio Macri argentin és Michelle Bachelet chilei elnök szintén keddi találkozóján is Santiago de Chilében.