Külföld

Megvonnák a migránsok zsebpénzét

A biztonságos országok meghatározása jelentősen csökkentette a Balkán felől Németországba tartó bevándorlók számát

Teljesen félrevezetik az embercsempészek a nyugat-balkáni országokból érkező bevándorlókat, akiknek Németországban gyakorlatilag semmi esélyük sincs a menedékre.

05o
Az embercsempészek megtévesztik a Németországba tartó menedékkérőket (Fotó: Hegedüs Róbert)

A német bevándorlási és menekültügyi hivatal vezetője a menedékkérők juttatásainak megkurtítása mellett foglalt állást. Manfred Schmidt a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak arról beszélt, hogy meg kellene vonni a havi 140 eurós „zsebpénzt” a biztonságos országokból érkező menedékkérőktől. Mint mondta, ezzel jelentősen le lehetne csökkenteni a balkáni országokból érkező migránsok számát.

Schmidt emlékeztetett, hogy drasztikusan csökkent a balkáni bevándorlók száma, amióta biztonságos országnak minősítette Németország Szerbiát, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát, és sokkal kevesebben jönnek Koszovóból is, de még így is 68 ezer ember jött ebből a térségből az év első öt hónapjában. „Ebben a pillanatban háromezer albán akar menedéket kapni Németországban. Ezeket az embereket teljesen félrevezették az embercsempészek” – tette hozzá, utalva arra, hogy a nyugat-balkáni országból érkezőknek gyakorlatilag semmi esélyük sincs menedékre.

„A nyugat-balkáni országból jövőknek mindössze 0,1-0,2 százaléka számíthat menedékre, az összes többi ember olyan okból van itt, amiért ez nem jár. Kell, hogy legyen ennek következménye” – hangsúlyozta Schmidt. A bevándorlási hivatal vezetője szerint az egyik lehetőség a már említett „zsebpénz” megvonása. „Egyértelművé kell tenni, hogy azok az emberek, akik nem számíthatnak menedékre Németországban, nem fognak pénzt kapni” – tette hozzá. A lap szerint a menedékkérőknek adott havi 140 euró nagyjából megfelel a dél-szerbiai átlagfizetésnek. Schmidt a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak arról is beszélt, hogy Albániát, Koszovót és Montenegrót is fel kellene venni a biztonságos származási országok listájára. Elmondta, hogy a juttatások ilyetén csökkentése vélhetően nem fogja vissza az Afrikából jövők áramlatát, hiszen akik onnan jönnek, nagyon sok pénzt fektetnek bele a Nyugat-Európába vezető életveszélyes utazásukba. Hangsúlyozta, az afrikaiak dolgozni akarnak és a pénzt hazaküldeni a családjuknak, nem a juttatásokra „utaznak”.

Elveszett generációról írt eközben az osztrák Die Presse. A lap felidézte az OECD napokban megjelent elemzését, amely szerint az Ausztriában élő migráns hátterű fiatalok egynegyedének nincs munkája, és nem is tanul. Az osztrák fiatalokhoz képest ez óriási kontrasztot jelent, általánosságban ugyanis Ausztria a duális képzésnek és az alacsony ifjúsági munkanélküliségnek köszönhetően mindig jól teljesített a felméréseken. A legtöbb országban a második generációs (tehát már az európai országban született) fiatalok jobb helyzetben vannak, mint azok, akik gyerekként érkeztek, Ausztria, Belgium, Finnország és Nagy-Britannia azonban kivétel.


Horvát hozzájárulás

Bekapcsolódik a horvát kormány a menekültválság enyhítését célzó Triton mentőműveletbe, és augusztusban egy hadihajót küld a Földközi-tengerre – írta a Jutarnji Liszt horvát napilap pénteken. A lap arról írt, hogy a műveletre kijelölt Andrija Mohorovicic nevű hadihajó háromszáz személy befogadására alkalmas. Ötvenfős legénységgel és egy teljes egészségügyi csapattal három hónapig lesz küldetésen. A kimenekített illegális bevándorlókat az Andrija Mohorovicic olasz kikötővárosokba viszi majd.


Hatékony fellépés

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter meghívására tegnap egynapos hivatalos látogatásra utazott Pozsonyba olasz kollégája, Paolo Gentiloni. A tárcavezető elmondta: az embercsempészek kiiktatása válasz lehet a problémára, mert sokkal gyorsabb és hatékonyabb, mint az, ha a kivándorlás olyan okait próbálnák megszüntetni, mint a háborús helyzet és a szegénység. „Közös kötelezettségvállalásra van szükség az Európai Unió részéről” – mondta Gentiloni a kvótákra vonatkozó kérdésre.