Külföld

Megveheti az unió a biztonságát

Nem zárkóztak el az együttműködéstől a párizsi csúcstalálkozón az afrikai országok,de jelezték, hogy a migráció feltartóztatásának ára van

Már Afrikában lezárnák a migrációs útvonalakat a Párizsban hétfőn összeült európai országok vezetői. Csád, Niger és Líbia nem zárja ki az együttműködés lehetőségét, de nyilvánvalóvá tették, hogy a segítségnek ára van.

migránsok 20170830
Migránsok Líbia partjain: az ország támogatást kért a válság megfékezéséhez  (Fotó: Reuters - Hani Amara)

„A menekültügyi eljárás már az afrikai kontinensen megkezdődne. Azt teljes mértékben biztonságosnak meghatározott övezetekben folytatnák le Nigerben és Csádban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzésével” – mondta Emmanuel Macron francia elnök a migrációs válságról Párizsban hétfőn rendezett csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Ezzel elkerülhető lenne, hogy „nők és férfiak elképesztő kockázatoknak tegyék ki magukat” – fogalmazott a francia elnök. Kiemelte, hogy biztonsági és az igazságszolgáltatási együttműködésre van szükség az afrikai országokkal, időnként pedig akár katonai jelenlét is indokolt lehet. A résztvevők beszéltek arról is, hogy a dublini rendszer reformokra szorul. A zárónyilatkozatba bekerült a menekültek és a gazdasági migránsok megkülönböztetése, és a dokumentum leszögezi: „Az illegális bevándorlók a nemzetközi védelem semmilyen formáját nem igényelhetik és vissza kell őket toloncolni a származási országaikba, biztonságos körülmények között, rendezetten és méltósággal, lehetőleg önkéntes alapon.”

Az afrikai országok elutasították a Macron által kezdeményezett, görög és olasz mintát követő „hotspotok” rendszerének felállítását, de a decentralizált tranzitállomások gondolatától nem zárkóztak el. Jelezték viszont, hogy a megállapodás nem lehet egyoldalú, és hangsúlyozták, hogy jelentősebb anyagi támogatásra van szükség. „Konkrét dolgokat szeretnénk” – mondta Idriss Deby csádi elnök. A zárónyilatkozatban az „európaiak elismerik, hogy szükséges a Nigernek és Csádnak nyújtott támogatások növelése”.

Federica Mogherini elismerte, hogy a szegénység jelenti az alapproblémát, de szerinte nincs szükség egy újabb Marshall-tervre, miután az Európai Unió tagállamai évente mintegy 20 milliárd eurót fektetnek be az afrikai kontinensen.

Eközben nyilvánosságra került, hogy tizennégy líbiai város is jelezte támogatási igényeit Olaszország felé egy augusztus 26-án átadott listában. Kórházakat és iskolákat, az infrastruktúra és a közbiztonság kiépítését, valamint munkahelyteremtő programok finanszírozását kérték a polgármesterek a migránsok Európába indulásának megfékezéséért cserébe – mondta el Marco Minniti olasz belügyminiszter a Corriere della Sera olasz napilapban kedden megjelent interjúban. A miniszter nem mondott összeget, de hangsúlyozta, hogy az olasz államnak az Olaszországba érkezett migránsok ellátása havonta 100 millió euróba kerül, és a jövőben ennek egy részét Líbia gazdaságának fejlesztésére fordíthatnák.


Röviden

Az olasz maffiától lefoglalt hatszáz épületben helyeznék el a lakhatást követelő bevándorlókat – közölte a római belügyminisztérium hétfőn. Az ellenzéki Északi Liga szerint elfogadhatatlan, hogy illegális bevándorlók lakhelyhez jussanak.

A jobbközép olasz ellenzéki pártok polgármesterei egymás után mondanak nemet a bevándorlók befogadására. Michela Rosetta, San Germano Vercellese vezetője közölte, pénzbírsággal sújtja azokat, akik migránsokat fogadnak be. Az ellenzéki Északi Liga polgármestere szerint ez veszélyt jelenthet a közbiztonságra.

Németország nem küld vissza Magyarországra menedékkérőket – tudósított a német sajtó. Az ARD televízió szerint a német kormány egy parlamenti képviselő kérdésére válaszolva azt írta: április 11. óta tesznek így, mert nem tartják megfelelőnek a menedékkérők magyarországi elhelyezésének körülményeit.