Külföld

Mégis visszatért lemondása után Arszenyij Jacenyuk

Katonai segítségért lobbiznak amerikai képviselők

Noha múlt csütörtökön lemondott, tegnap mégis munkába állt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, és felszólította a parlamentet, hogy rendkívüli ülésen fogadja el azokat a meglehetősen népszerűtlen kormányjavaslatokat, amelyeket még csak napirendre sem akartak tűzni korábban.

ukran
Ritka béke - a kereszténység felvételére emlékeztek Kijevben (Fotó: Reuters)

A miniszterelnök állítása szerint azért mondott le, mert a törvényhozás nem akart foglalkozni az ukrán hadsereg finanszírozása szempontjából fontos költségvetési módosítási javaslattal, illetve a gázvezetékrendszer reformjáról szóló előterjesztéssel – ez utóbbi lehetővé tenné, hogy nyugati befektetőket is bevonjanak a gázvezetékrendszer korszerűsítésébe. Jacenyuk azt is javasolta tegnap, hogy csökkentsék a kormánytagok és képviselők fizetését, valamint a kormányzati szervek költségvetését – mint mondta, tisztában van vele, hogy ezeket populistának is tarthatják. Olekszandr Turcsinov házelnök csütörtökre összehívta a parlamenti képviselőket rendkívüli ülésre, akkor akár Jacenyuk pozíciója is eldőlhet – jogilag ő a kormányfő, de a helyzetet bonyolítja, hogy a kabinet időközben kinevezett egy ideiglenes kormányfőt.

Biztonsági okok miatt nem tudott eljutni a maláj utasszállító repülőgép katasztrófájának a helyszínére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szakértői csoportja, de a holland és ausztrál rendőrökből, illetve törvényszéki szakértőkből álló küldöttség sem – írta tegnapi közleményében a holland belbiztonsági és igazságügyi minisztérium. Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője a fekete dobozokat vizsgáló szakértőkre hivatkozva azt állította, hogy egy felrobbant rakéta repeszei által okozott erős nyomáscsökkenés miatt zuhant le a maláj utasszállító.

Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő tegnapi telefonbeszélgetésük során újabb szankciókról határoztak Oroszország ellen. Moszkvában még mindig nem tűnik jelentősnek az aggodalom, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a nyugati szankciók hatására még önállóbbá válhat Oroszország, és nem fog „szemet szemért, fogat fogért” alapon, hisztérikusan reagálni az ellene meghirdetett büntetőintézkedésekre.

Az amerikai képviselők olyan törvénytervezetet terjesztettek a képviselőház elé, amely az Egyesült Államok kiemelt NATO-n kívüli szövetségesének ismerné el Ukrajnát. A javaslat lényege, hogy így Washington segítséget nyújtson Ukrajnának „demokráciája és szuverenitása megvédése érdekében” – katonailag.