Külföld
Mégis Orbánt vonták kérdőre
„Demokratikusan választott kormányt támadnak”
Az Európai Parlament (EP) alapjogi (LIBE) bizottsága tegnap délután arról tartott vitát, hogy milyen hatása lenne annak, ha egy tagállam újra bevezetné a halálbüntetést. A vita megtartásáról Martin Schulz EP-elnök és a frakcióvezetők határoztak múlt héten Orbán Viktor azon nyilatkozatának apropóján, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetésről szóló vitát. A kormányfő egyértelműsítette Martin Schulz felé, hogy a magyar kormány nem tervezi a halálbüntetés bevezetését.
A vita mégsem került le a napirendről, emiatt a tegnapi vitán a képviselők egy része azt firtatta, hogy akkor miért kell róla vitát rendezni, mások pedig azt, hogy Orbán miért beszélt erről, ha nem tervezi bevezetni. A német szocialista Birgit Sippel szerint a magyar kormányfő a tűzzel játszik, hiszen tudja, hogy az Európai Unió alapjogi chartája tiltja a halálbüntetést. Okafogyottnak tartotta a vitát a bajor néppárti Monika Hohlmeier is, a finn reformkonzervatív (ECR) Jussi Halla-Aho pedig közölte, az EP-t rendszeresen arra használják, hogy egy tagállam demokratikusan megválasztott kormányát támadják. A holland liberális Sophie in ’t Veld szerint Orbán átlépte a határt, s nyilvánvaló, hogy nem akarja bevezetni a halálbüntetést, hanem provokál, „a középső ujját mutatja Európának”. Az ECR lengyel képviselője, Jurek Marek kifogásolta, hogy pusztán a vita nyitásának felvetése miatt kritizálják Orbánt.
A halálbüntetés helyett a főszerepet a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció kérdőíve játszotta, noha a bizottság fideszes alelnöke, Gál Kinga többször is felhívta rá a figyelmet, hogy a napirendi pont nem erről szól. Niedermüller Péter felszólalására is reagálva elfogadhatatlannak nevezte, hogy a vitát arra használják, hogy a magyar kormányt támadják, s kifogásolta, hogy a DK-s képviselő hamis idézeteket hangoztat. A kérdőívet élesen bírálta a baloldali, liberális és zöldpárti képviselők mellett Hohlmeier is. Mint mondta, reagálni kell az emberek félelmeire, a konzultáció kérdései azonban elfogadhatatlan módon hibáztatják Brüsszelt a migrációért, amit pedig a terrorizmussal kötnek össze. Hozzátette, józan vitára van szükség ebben az ügyben. Sophie in ’t Veld megismételte a liberálisok javaslatát egy uniós szintű mechanizmus létrehozására, amely lehetővé tenné az alapjogok betartásának folyamatos monitorozását minden tagállam esetében egyformán.
A vita mégsem került le a napirendről, emiatt a tegnapi vitán a képviselők egy része azt firtatta, hogy akkor miért kell róla vitát rendezni, mások pedig azt, hogy Orbán miért beszélt erről, ha nem tervezi bevezetni. A német szocialista Birgit Sippel szerint a magyar kormányfő a tűzzel játszik, hiszen tudja, hogy az Európai Unió alapjogi chartája tiltja a halálbüntetést. Okafogyottnak tartotta a vitát a bajor néppárti Monika Hohlmeier is, a finn reformkonzervatív (ECR) Jussi Halla-Aho pedig közölte, az EP-t rendszeresen arra használják, hogy egy tagállam demokratikusan megválasztott kormányát támadják. A holland liberális Sophie in ’t Veld szerint Orbán átlépte a határt, s nyilvánvaló, hogy nem akarja bevezetni a halálbüntetést, hanem provokál, „a középső ujját mutatja Európának”. Az ECR lengyel képviselője, Jurek Marek kifogásolta, hogy pusztán a vita nyitásának felvetése miatt kritizálják Orbánt.
A halálbüntetés helyett a főszerepet a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció kérdőíve játszotta, noha a bizottság fideszes alelnöke, Gál Kinga többször is felhívta rá a figyelmet, hogy a napirendi pont nem erről szól. Niedermüller Péter felszólalására is reagálva elfogadhatatlannak nevezte, hogy a vitát arra használják, hogy a magyar kormányt támadják, s kifogásolta, hogy a DK-s képviselő hamis idézeteket hangoztat. A kérdőívet élesen bírálta a baloldali, liberális és zöldpárti képviselők mellett Hohlmeier is. Mint mondta, reagálni kell az emberek félelmeire, a konzultáció kérdései azonban elfogadhatatlan módon hibáztatják Brüsszelt a migrációért, amit pedig a terrorizmussal kötnek össze. Hozzátette, józan vitára van szükség ebben az ügyben. Sophie in ’t Veld megismételte a liberálisok javaslatát egy uniós szintű mechanizmus létrehozására, amely lehetővé tenné az alapjogok betartásának folyamatos monitorozását minden tagállam esetében egyformán.