Megint Magyarország a téma Strasbourgban

A José Manuel Barroso vezette leköszönő Európai Bizottság ötéves tevékenységéről, és a csütörtökön kezdődő Európa Tanács-csúcstalálkozó előkészítéséről is vitázott plenáris ülésének keddi napján az Európai Parlament. A fideszes Gyürk András az állam- és kormányfők tanácskozásáról szóló vitában üdvözölte, hogy a tanács napirendre vette az ellátásbiztonság kérdését. „Az Európai Unió intenzívebb gazdasági növekedését csak a belső piac akadályainak leküzdésével lehet elérni” – hangsúlyozta Pelczné Gáll Ildikó, a parlament fideszes alelnöke az európai szemeszterről szóló vitában. A fideszes Kósa Ádám a milánói foglalkoztatási konferenciával kapcsolatban úgy fogalmazott, „véget kell vetni annak a felelőtlen és a nyugati baloldal érdekeit szolgáló és az esélyegyenlőség leple mögé bújó érvelésnek, ami a hazai munkavállalók már meglévő munkahelyeit veszélyezteti a bérfelzárkóztatás témájában”.

A költségvetési viták után az alapjogok magyarországi helyzetéről vitázott a plénum, előbb azonban bejelentették a Szaharov-díj idei nyertesét. A parlament gondolatszabadságért járó kitüntetését Denis Mukwege kongói nőgyógyásznak ítélték oda.

A magyar helyzetről szóló, lapzártánk után véget érő esti vitán az Euró­pai Tanács olasz elnökségének képviseletében Benedetto Della Vedova külügyi államtitkár, a bizottság részéről pedig Martine Reicherts jogérvényesülésért felelős luxemburgi biztos szólalt fel. Noha Martin Schulz EP-elnök hétfőn bejelentette az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) frakció megszűnését, egy lengyel EP-képviselő csatlakozásával az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja és az olasz Öt Csillag mozgalom által fémjelzett képviselőcsoport újraalakította magát, így EFDD-s színekben szólhatott hozzá egy olasz képviselő.

Az esti plenáris vita előtt Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő úgy nyilatkozott: Magyarország erős és stabil demokrácia, „természetesen nem tökéletes demokrácia, hiszen az Európai Unióban huszonnyolc tökéletlen demokrácia létezik”. Kiemelte, a mostani vita megrendezésének az az oka, hogy a magyarországi baloldali és liberális politikai erők ebben az esztendőben háromszor szenvedtek nagyon súlyos választási vereséget. „Úgy tűnik, hogy ezekből sem képesek tanulni, és az elmúlt években begyakorolt gyurcsányi formulát alkalmazzák, az európai szövetségesekhez fordulnak, különböző hazugságokkal, valótlanságokkal, csúsztatásokkal telekürtölik az Európai Parlamentet” – mondta.

Zöld jelzés

Kedvező benyomást tett a szakbizottságokra a közlekedési biztosjelöltként meghallgatott szlovén Violeta Bulc és az energiaunióért felelős alelnöki tisztség várományosa, a szlovák Maros Sefcovic hétfőn este. Tegnap az Európai Parlament frakcióinak bizottsági koordinátorai, majd az Elnökök Értekezlete – a parlament elnöke és a frakcióvezetők – is egyhangúlag jóváhagyták a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök vezette testületet, ezzel lehetővé téve, hogy a kollégiumról ma délben szavazhasson az EP plénuma. Juncker várhatóan megnyitó beszédében tér ki a biztosok portfólióit érintő változtatásokra.

Navracsics: Nem kérdés, hova tartozunk

Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén hazánk uniós biztosjelöltje ismertette leendő portfólióját, kiemelve, hogy az oktatásnak, a szakképzésnek és a felsőoktatásnak hozzá kell járulnia az Európai Unió versenyképességének javulásához. Navracsics Tibor hangsúlyozta, az oktatást gyakorlatiasabbá kell tennie, hogy a fiatalok Európa bármely pontján nagyobb eséllyel találjanak versenyképes munkahelyet. Az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági tárcára jelölt volt igazságügy- és külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a fiatalokat – akiket a tagállamokban a legsúlyosabban érint a munkanélküliség – be kell vonni a döntéshozatalba, jó megoldásokat kell találni számukra az oktatásban és a foglakoztatásban. Mint mondta, ma dől el, hogy igazak-e azok az európai parlamenti híresztelések, amelyek szerint meg kell válnia az uniós polgársági területtől, többen ugyanis – tette hozzá- úgy gondolják, alkalmatlan a civilszervezetekkel való kapcsolattartásra, mert a magyar kormány delegáltja. Navracsics Tibor megerősítette: bár sok baj van az integrációval, óriási eredmény, hogy a magyarok Európához tartozhatnak. Mint mondta, mélyen hisz az európai integrációban, és meglátása szerint semmiképpen sem kell átgondolni hazánk uniós tagságát.