Külföld
Meghátráltak Macronék
Enged a párizsi kormány a sárgamellényeseknek, de szakértő szerint lehet, a kabinetbukását is hozhatja, ha a tüntetők nem elégszenek meg az üzemanyagadó befagyasztásával

Középiskolások és mentősök is csatlakoztak a Macron-ellenes megmozdulásokhoz (Fotó: AFP - Nicolas Tucat)
Fél évre befagyasztja a francia kormány az üzemanyag, a gáz és a villanyáram árát – jelentette be Édouard Philippe miniszterelnök keddi televíziós beszédében az üzemanyag-áremelésre, eleget téve ezzel a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének. A kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy „egyetlen adó sem ér annyit, hogy veszélybe sodorjuk miatta a nemzet egységét”, a döntések célja pedig az, hogy „békét és nyugalmat hozzanak az országnak”, és valódi párbeszéd kezdődhessen az elmúlt hetekben felszínre került témákról.
A bejelentést Philippe már tegnap reggel megtette a Köztársaság Lendületben (LREM) és szövetségese, a Demokratikus Mozgalom (MoDem) parlamenti frakcióülésén, miután Emmanuel Macron francia elnökkel egyetértésben a kormány előző este így döntött.
Mindenképpen meghátrálás Macron részéről, szebben fogalmazva politikai korrekció – mondta lapunknak Soós Eszter Petronella. A Franciaország-szakértő szerint elkerülhetetlen volt a lépés, tekintettel arra, hogy a társadalom háromnegyede huzamosabb ideje kiállt a sárgamellényesek mellett, akik nem elégedtek meg a múlt kedden belengetett világpiaci árhoz igazított, változó adószinttel, mint engedménnyel, s ugyanakkor a résztvevők bázisa is szélesedett például a középiskolásokkal és a mentősökkel, eközben a sárgamellényesek blokád alá vonták a Total olajvállalat 75 üzemanyagraktárát – Macron tehát már kétszer eltaktikázta magát. Korábban egyébként arról folytak találgatások, hogy Macron számára akár még pozitív végkimenetellel is járhat az üzemanyag környezetvédelmi adójának megemelése, mert ezzel visszacsábíthatja a zöldpárt felé kacsintgató környezettudatos városi fiatalokat, miközben a vidéki, alapvetően jobboldali szavazókat bünteti intézkedésével, akik előbb-utóbb ráunnak a tüntetésre és a radikális elemek rácsatlakozására a mozgalomra.
A szakértő szerint, ha a sárgamellényesek most megelégszenek az adó befagyasztásával, akkor az elnök könnyebben tudja azonosítani a közvélemény előtt az egész mozgalmat az erőszakos elemekkel. Ha viszont most sem sikerül a sárgamellényeseket kielégítenie, akkor a francia lapok nem tartják kizártnak a miniszterelnök, vagy akár a kormány lemondását.
A kormányfő szenvedélyes beszéde tehát ennek is szólhatott: mint mondta, „süketnek vagy vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne lássuk vagy halljuk” a franciák eddig elnyomott haragját. A miniszterelnök sietett biztosítani mindenkit arról, hogy megérti ezt a haragot, de a kormány nem fogadja el a tiltakozásokat eddig jellemző erőszakot, s bár minden franciának joga van a tüntetéshez, de minden franciának joga van a biztonsághoz is, ezért a továbbiakban a tüntetés békés jellegének megőrzésére szólított fel. A hétvégi erőszakos megmozdulások során egyébként csak Párizsban három–négymillió eurós károk keletkeztek. A kormány egyébként, korábbi álláspontját felülbírálva, tegnap tervezett találkozni a sárgamellényesek képviselőivel, akik azonban biztonsági okokra hivatkozva lemondták az egyeztetést. Soós ennek kapcsán lapunknak azt mondta, hogy a mozgalom továbbra is alapvetően szervezetlen és decentralizált – bár most kezdett szerveződni valami választásféle közöttük a Facebookon, de nem csak azért nem voltak hajlandóak önjelölt vezetőik tárgyalni Macronnal, mert nem akartak, hanem mert – félve a mozgalom velük nem szimpatizáló szárnyának fenyegetésétől – nem mertek.
A párizsi erőszakhullámot egyébként a sajtó az 1968-as diáklázadásokhoz hasonlítja, ugyanakkor a franciák 72 százaléka továbbra is megértő az útblokádokat emelő tiltakozókkal, és támogatja a szociális mozgalmat a Harris közvélemény-kutató intézet hétfői felmérése alapján, s maguk mellett tudnak több pártot és számos politikust is. Ennek fényében ma izgalmas parlamenti vita várható a kérdésről.