Külföld
Megérkeztek az első migránsok a horvát határhoz
Szlovénia határellenőrzést vezet be a magyar határon
Zágráb ezerötszáz migránst tud fogadni naponta, amennyiben ez a szám növekszik, újabb erőforrásokat vesz majd igénybe - jelentette ki Ranko Ostojic belügyminiszter szerdán Zágrábban. A miniszter elmondta, hogy eddig háromszázötven ember lépte át illegálisan a határt Szerbiából Horvátországba, most arra várnak, hogy nyilvántartásba vegyék, majd továbbszállítsák őket Zágrábba, Sziszekre és Kutinára, a befogadóállomásokra. Ranko Ostojic utalt arra, hogy folyamatosan kapcsolatban áll a szlovén és a szerb belügyminiszterrel. „Úgy tűnik, hogy a menekültek megpróbálják tranzitországnak használni Horvátországot” - mondta, majd hozzátette: szigorúan betartanak minden európai uniós rendeletet és törvényt.
Az Európai Parlament (EP) sürgősségi eljárással, már csütörtök délelőtt szavaz arról az európai bizottsági javaslatról, amelynek értelmében 120 ezer menekültet telepítenének át Görögországból, Olaszországból és Magyarországból más tagállamokba - döntött az EP plenáris ülése szerdán Brüsszelben.Ha a migránsok száma meghaladja az ezerötszáz főt naponta, a kormány aktiválja erőforrásait, és a migránsok rendelkezésére bocsát további, állami tulajdonban lévő létesítményeket, sátrakat is állít, ha szükséges - hangsúlyozta. Az emberek egészségügyi és egyéb ellátásáról is gondoskodnak a vöröskereszttel, a Caritas segélyszervezettel és a Horvát Iszlám Közösséggel közösen - tette hozzá. „Biztos vagyok abban, hogy a menekültválságot sokkal jobban kezeljük majd, mint azt más országok tették” - szögezte le a miniszter.
A horvát állami vasúttársaság közölte, hogy tizenegy vasúti kocsiból álló vonatszerelvényt indítottak útnak Zágrábból a horvát-szerb határ menti Vinkovciba, hogy majd elszállítsák onnan a menedékkérőket. A szerelvény ezer embert tud elszállítani.
Szlovénia ideiglenes határellenőrzést vezet be a magyar határon
Szlovénia a migrációs válság miatt ideiglenes határellenőrzést vezet be a Magyarországgal közös határán - jelentette be a szlovén miniszterelnök szerdán. Miro Cerar azt mondta, hogy az útlevél-ellenőrzés visszaállítására az emberek mozgásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében volt szükség. Kijelentette, a kormány számos lehetséges forgatókönyvre felkészült, és ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.
A szlovén miniszterelnök hangsúlyozta, országa a horvát határon tiszteletben fogja tartani a schengeni szabályokat, és a migránsok és a menekültek érkezésekor a szlovén, illetve az uniós joggal összhangban fognak eljárni.
Az Ausztriával, Olaszországgal és Horvátországgal is határos Szlovénia, amely része a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, menekültáradatra számít a magyar-szerb határ lezárása miatt.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerdán arra figyelmeztette Szlovéniát és Horvátországot, hogy a menekültválság kezelésekor is kötelességük betartani az uniós szabályokat.
Az osztrák kancellár csütörtökön Szlovéniába látogat, hogy a migrációs válságról tárgyaljon a szlovén miniszterelnökkel. Werner Faymann Horvátországba is elutazik csütörtökön, ahol Zoran Milanovic horvát kormányfővel folytat megbeszélést.
Összehívták a horvát nemzetbiztonsági tanács ülését
Összehívták a horvát nemzetbiztonsági tanács ülését péntekre a migránsválság miatt - közölte a horvát kormány szóvivője. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő kedden levélben kérte a zágrábi kormányt, hogy péntekre, vagy legkésőbb jövő keddre hívja össze a horvát nemzetbiztonsági tanácsot a migránsválság miatt.
Figyelembe véve, hogy több szomszédos EU-tagország (Magyarország, Ausztria, Németország és Szlovákia) megerősítette határvédelmét a schengeni övezetben, "félő, hogy a migrációs nyomás áttevődik Horvátországra, erről a kérdésről pedig a legmagasabb állami szinten kell tárgyalni" - írta az államfő.
Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szerdán a parlamentben egyetértését fejezte ki a javaslattal.
"A felelősség a kormányé, de mindenképpen jó, ha a tanácsban is beszélünk a kialakult helyzetről, akkor is, ha csak egy koordinációs testületről van szó" - hangsúlyozta a kormányfő.
A tanács tagja a belügyminiszter, az államfő nemzetbiztonsági tanácsadója, a nemzetbiztonsági ügynökségségek vezetői és a nemzetbiztonsági tanács hivatalának vezetője. Feladata, hogy tanácsokkal lássa el a kormányt és az államfőt nemzetbiztonsági kérdésekben, valamint koordinálja horvát nemzetbiztonsági és hírszerzési ügynökségek működését.
Egyre többen indulnak Horvátország felé
Míg kedden körülbelül ötven migráns döntött úgy, hogy igénybe veszi az M5-ös autópályán fekvő horgosi átkelőnél várakozó, Magyarkanizsára induló autóbuszt, addig szerdán már öt-hat busz indult a pihenőhely felé. A migránsok úgy értesültek ugyanis, hogy onnan indulnak járatok a szerb-horvát határon fekvő Sid irányába. ackó Róbert, Magyarkanizsa képviselő-testületének elnöke az MTI tudósítójának elmondta, eddig egy ilyen busz indult el, de amennyiben igény mutatkozik rá, akárhány buszt tudnak indítani. Hozzátette: néhányan már jelezték, hogy mennének Sidre. Ugyanakkor egy körülbelül harminc főből álló migránscsoport megérkezett a szintén a szerb-horvát határon fekvő Zomborba - közölte a szerb sajtó.
Hollandia átmeneti befogadótáborokat alakít ki
Hollandiában átmeneti befogadótáborokat alakítanak ki a menekültek számára, a létesítményekben több ezer embert tudnak majd elhelyezni.
A német határnál fekvő Nijmegenben a következő napokban sátrakat és bungalókat állítanak fel, ezekben nagyjából háromezer menedékkérő kaphat helyet - jelentette be szerda este a település vezetése.
Amszterdamban szerdán egy sportcsarnokot nyitottak meg a menedékkérők számára, 350 férőhellyel, és a napokban a holland fővárosban további 1500 ember elszállásolására alkalmas átmeneti táborokat alakítanak ki.
A főleg szíriaiakból és eritreaiakból álló menekültáradat miatt túlzsúfoltak a holland befogadóközpontok, több száz menekültet így átmenetileg laktanyákban, vásárcsarnokokban és hajdani börtönökben helyeztek el.
Megérkeztek az első buszok
Szerdán hajnalban megérkeztek az első, migránsokkal teli buszok a szerb-horvát határ mellett fekvő Sidbe, ez az első jele annak, hogy a szigorított magyar határvédelem miatt megváltozhat a migránsok útvonala.
A buszok kedden késő este indultak el a szerb-macedón határról, Presevo felől. A szerbiai közszolgálati televízió tudósítójának jelentése szerint azok a busztársaságok, amelyek korábban Belgrád és a magyar határ felé szállították a bevándorlókat, felismerve az új helyzetet, hogy Magyarország lezárta a határt, és ott már nem tudnak átmenni a Közel-Keletről érkezők, új járatokat indítottak a vajdasági Sid felé.
A szerbiai településen egy volt gyermekkórházat alakítottak át ideiglenes befogadóközponttá, ahol a migránsok megpihenhetnek. A B92 szerbiai televízió jelentése szerint a pihenőközpont illetékesei azt mondták, nem számítanak arra, hogy a migránsok sokáig maradnának ott, hanem rövid időn belül továbbindulhatnak Horvátországba.
Közben a vajdasági Zombor felé is indulnak buszok - tapasztalta az M1 tudósítója. Információi szerint szerdára virradóra mintegy ötezren lépték át a macedón-szerb határt, és várhatóan ők is a horvát határ felé indulnak el.
A szerb-magyar határon található Magyarkanizsáról is elindítottak egy migránsokat a szerb-horvát határhoz, Sidbe szállító buszt. A járatra a bevándorlók között mutatkozott igény, azt egyelőre nem tudni, hogy ki szervezte meg az indulást (egyes információk szerint a szerbiai menekültügyi főbiztosság, más információk szerint egy sidi vállalkozó). A buszok természetesen továbbra is mennek Röszke-Horgos felé is, ott azonban szigorú határellenőrzéssel találják szembe magukat a migránsok. Magyarország felé nem tudnak továbbmenni.
"Horvátország kész arra, hogy befogadja ezeket a szerencsétlen embereket, és segítse őket abban, hogy eljussanak oda, ahová akarnak menni. Ez nyilvánvalóan Németország vagy valamelyik skandináv ország" - mondta a parlamentben Zoran Milanovic miniszterelnök. A kormányfő szerint szerdára virradó éjjel mintegy százötven menekült érkezett Horvátországba. Milanovic leszögezte, Horvátországban közel sem lesznek olyan állapotok, mint Szerbiában és Magyarországon. Továbbra is elutasította, hogy falakkal vagy szögesdróttal védjék meg az ország határait a menekülthullámmal szemben.
Rendőrökkel és helikopterekkel erősítenek a szlovénok
Szlovénia megerősítette határait, mozgósította a rendőrséget, és helikoptereket rendelt a szlovén-magyar és a szlovén-horvát határra - közölte Sefic Bostjan államtitkár. Egyelőre nem tudni, hány migránsra kell számítani - mondta. "A jelenlegi kapacitás öt-hétezerre tehető, de mindenkiről gondoskodni fogunk" - tette hozzá. A szlovén kormány azt állítja, tanult Magyarország példáján. A készenléti rendőrség számít rá, hogy a migránsok nem akarnak majd együttműködni, és nem kívánnak regisztrálni sem. Szlovénia teljesíteni fogja schengeni kötelezettségeit, és a migránsokat szervezetten csak akkor szállítja másik országba, ha az adott állam kifejezetten jelzi, hogy befogadja őket - szögezte le az államtitkár.
Ásotthalomnál lezárták a határt, Hegyeshalomnál szúrópróbaszerűen ellenőriznek
Ásotthalomnál szerdán reggel hét órakor ismét lezárták a forgalmat, ugyanakkor úgy tűnik, az autósok időben értesültek az intézkedésről, mivel nem alakult ki dugó. A lezárt átkelőnél elsősorban német rendszámú autót vezető törökök várakoznak, ők azt szeretnék megtudni, merre mehetnek át Szerbiába - jelentette az MTI tudósítója.
A szerb-magyar határ más átkelőin ugyanakkor hosszú sorok torlódtak fel. Négy kilométeres volt a sor reggel a kelebia-tompai átkelőnél, éjszaka ugyanis csak itt, illetve a kilencven kilométerrel távolabbi, béreg-hercegszántói átkelőhelyen lehetett Szerbiából Magyarországra jutni.
Hegyeshalomnál (ahol most ismét szúrópróbaszerűen ellenőrzik a belépőket) egy kilométeres alakult ki. Az ellenőrzést a Kópháza-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál felfüggesztették, ott korábban sem volt torlódás a gyér forgalom miatt, és szintén ellenőriznek a Bucsu-Schachendorf közötti határ osztrák oldalán. Az osztrák rendőrség azt közölte, hogy napközben további tíz átkelőre kiterjeszti az ellenőrzést, közöttük Köpcsény (Kittsee), Pomogy (Pamhagen), Kelénpatak (Klingenbach), Rőtfalva (Rattersdorf), Rábakersztúr (Heiligenkreuz) és Bonisdorf településekre. A tervek szerint ellenőrzést folyamatosan kiterjesztik, a mértékét pedig az aktuális menekültáradat határozza majd meg, és tekintettel lesznek arra is, hogy ne alakuljanak ki nagy torlódások az utakon.
Iohannis: Partnerek között ne fenyegetőzzünk
Klaus Iohannis kijelentette: partnerek között nincs helye a fenyegetőzésnek. A román államfő arra a felvetésre reagált, amely szerint a strukturális alapok csökkentésével büntetnék azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók az Európai Bizottság kötelező menekültkvótáit elfogadni. Iohannis szerint az EU-nak a kényszerítés helyett a tagországokkal konzultálva kellene a megoldást megkeresnie. Hozzátette: Románia szolidáris a krízis érintette országokkal, de szerinte mindenkinek joga van helyzete megkívánta döntést hozni. Az államfő nem reagált arra, hogy Budapest kiterjesztené az ideiglenes határzárat a román-magyar határ egy szakaszára is.
A magyar-román határra tervezett kerítés hírére reagált a Cecilia Malmström uniós biztos, aki szerint nem szabad úgy tenni, mintha a migrációs válságra - amelyet hosszú távú problémának nevezett - lenne egyszerű megoldás. „Amíg háború, diktatúra és szegénység van a szomszédságban, addig egyre többen fognak érkezni” - mondta a svéd biztos, hosszú távú megoldás szükségességét hangsúlyozva.
Viktor Ponta ugyanakkor nyilatkozott a magyarországi helyzettel kapcsolatban. A román miniszterelnök azt mondta, „az európai politikusokhoz csatlakozva elítéli Magyarország szégyenletes magatartását migránsügyben”. Kifejtette: a Magyarország által épített kerítéssel kapcsolatban ő nem tett egyebet, mint a többi európai politikussal összhangban, elítélte Budapest Európára nézve szégyenletes magatartását. Szerinte Budapest nem Bukaresttel, hanem valamennyi európai politikussal vitatkozik.
A román politikusok hazugságspirálba keverték magukat – reagált Szijjártó Péter magyar külügyér. Közös megoldásról beszélnek, ugyanakkor ellenségesen viselkednek, így teljesen ellehetetlenítik az együttműködést – mondta a tárcavezető. „Victor Ponta (román miniszterelnök) az elmúlt másfél napban olyan méltatlan kirohanásokat intéz folyamatosan Magyarország ellen, amely kirohanások kulturált európai politikushoz teljes mértékben méltatlanok” - mondta el az MTI-nek telefonon Szijjártó.
Szerdán délután azt is bejelentették: a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti magyar nagykövetet, akivel több témában is szeretnének beszélni az illetékesek, így a Budapest által a magyar-román határra tervezett kerítés megépítéséről, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek Victor Ponta román miniszterelnökre vonatkozó "elfogadhatatlan" nyilatkozatairól, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott múlt heti erdélyi látogatásáról.
Bevándorlási stratégiát fogadtak el a románok
A 2015-2018-as időszakra szóló nemzeti bevándorlási stratégiát és a 2015-ös évre szóló migrációs akciótervet fogadott el szerdán a román kormány. A Legfelső Védelmi Tanács elé terjesztendő, kormányhatározat formájában elfogadott dokumentum szerint a román hatóságok a migráció törvényes formáit kívánják támogatni, elsősorban a román munkaerőpiac igényeinek megfelelő, képzett bevándorlókat, illetve a román felsőoktatási rendszerbe jelentkező hallgatókat részesítik előnyben. Ami a menedékkérőket illeti, Románia rugalmas rendszer kiépítését tervezi, az egységes európai szabályokat kívánja alkalmazni, de fellép az illegális migráció és az embercsempészet ellen, valamint kiemelt figyelmet fordít azokra a menedékkérőkre, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
Erdogan: csak a szíriai polgárháború lezárása oldhatja meg a menekültválságot
Csak a Szíriában dúló polgárháború lezárása fékezheti meg a közel-keleti országból Európába tartó menekültek áradatát - jelentette ki szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök.
"Azzal nem lehet megoldani a menekültproblémát, hogy bezárjuk az ajtót ezen emberek előtt, vagy szögesdrótot emelünk a határon. Az igazi megoldás, hogy a lehető leghamarabb véget vetünk az országban zajló konfliktusnak" - hangoztatta az államfő Ankarában.
"Ezek az emberek a hazájukban szeretnének maradni, de a helyzet ezt lehetetlenné tette számukra. (...) Nem maradhatunk tétlenek, miközben menekültek holttesteit sodorja partra a víz a Földközi-, vagy az Égei-tenger partjainál" - folytatta Erdogan.
A török elnök emellett ismételten Bassár el-Aszad szíriai államfő rezsimjének megbuktatására szólította fel a nemzetközi közösséget. Erdogan szerint a szíriai belháború megoldását az jelenthetné, ha megbuktatnák a "hatalmon lévő zsarnok rezsimjét", és olyan kormányzatot állítanának fel, amely "tiszteletben tartja a nép akaratát és a térség realitásait".
Nyáron szíriai menekültek tízezrei érkeztek Törökország égei-tengeri partjaira, hogy onnan eljussanak Görögországba, ahonnan továbbmehetnek az Európai Unió más tagországaiba. Segélyszervezetek becslése szerint átlagban naponta kétezren jutottak gumicsónakokkal a görög szigetekre. Az utóbbi néhány napban több mint hetven menekült fulladt vízbe az Égei-tengeren Törökország és Görögország között.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb jelentése szerint idén eddig mintegy 465 ezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül Európába. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arról számolt be, hogy az idén már kétezer-hétszáznál többen haltak meg a Földközi-tengeren át Európába igyekvő menekültek közül.
Merkel: A helyzetet rendezetten kell kezelni
Merkel közölte: a szövetségi kormány és a tartományok közösen fogják menedzselni a menekültek befogadását és tartományok közti elosztását. Mind a tizenhat tartomány kiállt amellett, hogy a Németországba érkező menekülteket lakosságarányosan és gazdasági erejükhöz mérten osszák szét köztük.
A német kancellár szerint egyetértés volt abban, hogy "menedéket akarunk adni azoknak, akik arra szorulnak, és ennek érdekében mindent meg fogunk tenni, ami emberileg lehetséges". Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy akik számára "nincs perspektívája a maradásnak", azoknak el kell hagyniuk Németországot.
Merkel úgy fogalmazott, a helyzet az állam egészétől "jelentős erőfeszítéseket" kíván meg, de minden érintett elkötelezett a fennálló kihívások leküzdésében. A találkozón német sajtóhírek szerint a tartományok az idei évben a menekülthelyzet kezelésére kapott egymilliárd eurós szövetségi támogatás összegének megduplázását, illetve a menedékkérelmek elbírálásának felgyorsítását kérték. A költségek pontos elosztásáról, illetve a menekültválsággal kapcsolatos esetleges új törvényekről szeptember 24-én fognak egyeztetni a szövetségi kormány és a tartományok képviselői.
Osztrák belügyminiszter: Ausztria betartja a dublini egyezményt
A határellenőrzés ellenére nem küldik vissza a papírokkal nem rendelkező bevándorlókat az osztrákok a magyarországi állapotok miatt - jelentette ki Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter. A tárcavezető szerint a határellenőrzés szabályos beutazást tesz majd lehetővé, cél azonban, hogy mindenkit regisztráljanak. Mikl-Leitner elmondta azt is, hogy megállapodásuknak megfelelően Németország még nem küldött vissza menekülteket Ausztriába. Kijelentette továbbá, hogy mindenki, aki Ausztriában akar benyújtani menekültkérelmet, természetesen megteheti. Tájékoztatása szerint hétfőn nyolcszáz kérelmet adtak be, a legtöbb migráns azonban Németország vagy Svédország felé akar továbbutazni.
Lengyel lap: a migránsok többsége továbbmegy, még ha menkültjogot is kap
Az adatok azt mutatják, hogy a Lengyelországban menedékjogot kapott bevándorlók több mint a fele (a százhatvanezer szírből, mintegy nyolcvanhatezer) továbbutazott Nyugat-Európába. A Rzeczpospolita című lengyel jobbközép lap szerint az Európai Bizottság által Varsónak befogadni javasolt tizenkétezer emberrel valószínűleg ugyanez lenne a helyzet. Szakértő szerint a Lengyelországot tranzitországnak tekintő menekülteknek több indokuk is van a továbbhaladásra, ezek egyrészt a gazdasági helyzetből fakadnak, másrészt a lengyeleknél (Nyugat-Európától eltérően) nincs jelentős létszámú közel-keleti diaszpóra.
A lengyel külügyminiszter szerint jó irányba tart a Juncker-terv, ugyanakkor nem elég a migránsokat kvóták alapján elosztani. Rafal Trzaskowski elmondta: az Európai Bizottságnak még néhány nehéz kérdésre választ kell adnia.
Obama: A migrációs válság nemzetközi együttműködést igényel