„Megbukott az unió migrációs politikája”

Ankara szerdán részben felfüggesztette az EU és Törökország között tavaly tavasszal létrejött menekültügyi megállapodást az elmúlt időszakban az EU több tagállama és a törökök között kialakult diplomáciai vita újabb lépéseként, s az intézkedés értelmében Törökország jelenleg nem vesz vissza illegális migránsokat Görögországból. Ezt Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter jelentette ki a török 24 TV televízióban. A külügyi tárca vezetője egyben a teljes egyezmény felmondásával fenyegetőzött. Úgy fogalmazott, kormánya bármikor egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak, és azzal vádolta az EU-t, hogy nem valósítja meg a török állampolgároknak ígért vízumliberalizációt.

Ugyancsak szerdán brüsszeli tisztségviselők és források arról számoltak be, hogy Ankara befagyasztotta néhány, a NATO úgynevezett partnerországaival folyamatban lévő együttműködési programját, amelyben politikai rendezvények és katonai kiképzések is szerepelnek. Az észak-atlanti szövetség egyik tisztségviselője szerint a lépés vélhetően a török kampányrendezvényeket elutasító Ausztria ellen irányul, amely nem tagja a szövetségnek, de partnerországként együttműködik a NATO-val. Az osztrák védelmi minisztérium szerdán megerősítette az együttműködési programok török lemondását. Egy szóvivő szerint a lépés hosszabb távon okozhat gondot például a koszovói misszióik előkészítésében, ahol török katonákkal közös kiképzési programot folytattak.

Reagálva arra, hogy Ankara kilátásba helyezte az EU-val kötött megállapodás felmondását, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten kijelentette, a félmegoldáson alapuló brüsszeli migrációs politika megbukott. Mint mondta, kizárólag a migrációs megegyezésre alapozni Európa biztonságát, közben a törököket bírálni, és semmit nem tenni a határvédelem megerősítése érdekében, ésszerűtlen és kudarcba fulladt politika. Szerinte a kezdetektől látszott, hogy a megállapodás hosszú távon nem képes kezelni a tömeges illegális bevándorlást. Hozzátette, Brüsszel ezzel a török kormány és a török elnök kezébe helyezte Európa biztonságát. Szijjártó óriási hibának minősítette, hogy a megállapodás megkötése óta az európai vezetők „mintha versenyt hirdettek volna”, ki tudja hangosabban kritizálni és támadni a török elnököt, illetve kormányát. Úgy vélekedett, az átmenetileg nyugalmasabb helyzetet Európa nem használta ki, mivel egy lépés sem történt a déli határok védelme érdekében. A tárcavezető, az unió migrációs politikájának törékenységére hivatkozva, fontosnak nevezte a Magyarország déli határán épülő második kerítés építését és a jogi megoldásokat.

Szijjártó a holland–török vitát firtató kérdésre azt felelte, hazánk megértő a problémát illetően, hiszen sok magyar állampolgár él a határainkon túl, akikkel magyar kormányzati tisztségviselők, politikusok kapcsolatot tartanak. „Szokatlannak és sajnálatosnak tartjuk azt, hogy két NATO-szövetséges között ilyen kérdésben ilyen konfliktus alakult ki” – jegyezte meg, hozzátéve: ez a biztonságpolitikai együttműködésre is kihathat.

Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön Brüsszelben kijelentette, az EU elvárja Törökországtól, hogy teljesítse a kölcsönös bizalmon alapuló migrációs megállapodásban vállalat kötelességeit. Margarítisz Szkínász reményét fejezte ki, hogy mindkét fél betartja és teljeskörűen végrehajtja a megállapodás részleteit. Hozzátette, az egyezményben foglaltak megvalósítása mindenkinek érdeke, beleértve a szíriai menekülteket is.

Hazánk elismerése

Henri Boulad (Fotó: Thaler Tamás)

Magyar állampolgársági esküt tett tegnap az Országházban P. Henri Boulad S. J. egyiptomi jezsuita szerzetes, aki maga kérte, hogy felvehesse az állampolgárságot, mert egyetért a kormány keresztényeket és a keresztény értékeket védő törekvéseivel. Az ünnepélyes eskütételen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: hazánk ezer éve keresztény ország, és az új magyar alkotmány a kereszténység értékeire fekteti a hangsúlyt. Henri Boulad Alexandriában született 1931-ben, szíriai családból származik, édesapja szír, édesanyja olasz származású, a család francia anyanyelvű katolikus. Három doktorátust szerzett, megszervezte az egyiptomi Caritast, küzdött a szudáni népirtás ellen és a rabszolgák kiváltásáért. „Teljesen önfeláldozásnak szentelt életéért” megkapta a francia érdemrend tisztikeresztjét. Rendszeresen jár Magyarországra előadásokat tartani, március 24-éig több lelkigyakorlatot is tart hazánkban. (ŐM)

Röviden
„Erősíteni kell a külső határok védelmén”

- Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter szerint tekintettel arra, hogy Ankara kilátásba helyezte az unióval kötött migrációs megállapodás felmondását, meg kell erősíteni az unió külső határainak védelmét, különös tekintettel a nyugat-balkáni régióra, ahol Ausztria tartja magát vállalt kötelességeihez. Hozzátette: „Amennyiben Európa nem oldja meg végre a házi feladatát, újabb menekülthullám érkezhet a nyugat-balkáni útvonalról.”

- Törökország egyoldalúan megszegte az unióval kötött migrációs egyezséget annak részleges felfüggesztésével - jelentette ki az Osztrák Szabadságpárt elnökhelyettese. Norbert Hofer azonnal leállítaná az Ankarának folyósítandó támogatásokat és Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait is.

- A Közel-Kelet válsága, a terrorizmus terjedése, Oroszország szerepe és az Egyesült Államok nyomása mind azt bizonyítja, hogy időszerű az uniós védelempolitika újragondolása – jelentette ki Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője, az EP biztonság- és védelempolitikai albizottságának tagja tegnapi közleményében. A néppárti politikus szerint az uniónak minden lehetősége megvan, hogy továbblépjen a védelem és biztonság területén.

- Az EU – humanitárius programja keretében – 34 millió eurós támogatást nyújt törökországi menekülttáborokban élő 230 ezer gyermek beiskolázására – jelentette be az Európai Bizottság.

- Az emberkereskedelem áldozatainak fokozott támogatására, biztonságos elhelyezésük körülményeinek javítására szólította fel tegnap Máltát az Európa Tanács emberkereskedelem elleni szakértői csoportja (GRETA). A máltai hatóságoknak a GRETA jelentése szerint a menekültek azonosításának eljárása során nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a gyermekkereskedelem áldozataira, és körültekintőbben figyelembe kell venniük a kiskorúak sajátos igényeit.

- Megtiltotta a fejkendő viselését az osztrák Továbbképzési Intézet stájerországi részlege – számolt be tegnap az Österreich című osztrák lap. Ez az első osztrák munkaadó, amely az Európai Bíróság keddi döntése után megtiltotta falai között a vallási jelképek használatát. A döntés szerint a tiltás nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek. A BFI Österreich, az intézet ernyőszervezete közleményben határolódott el a stájerországi részleg döntésétől.

- Mintegy 1,2 millió új menedékkérő érkezett tavaly az EU országaiba, ami csaknem 50 ezerrel kevesebb a 2015-ben regisztráltnál – áll az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tegnap közzétett jelentésében. A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek Európába.