Külföld
Megállapodás az iráni atom felhasználásáról
.
A több politikus által történelmi jelentőségűnek minősített egyezséget a Teherán nukleáris programja körül Irán és a nagyhatalmak között tizenhárom éve fennálló vitát követően fogadták el a felek. A most bejelentett megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleá-ris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.
Az egyezség szakértők szerint legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot gyártson, cserébe 2016-tól fokozatosan feloldják az iszlám köztársaság ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat. A fegyverszállítási embargó nagy része ugyanakkor még évekig érvényben marad. A perzsa állam ígéretet tett rá, hogy az urándúsításhoz használatos nagy teljesítményű centrifugák számát tíz éven belül a kétharmadára csökkenti.
Idriss Jazairy, az ENSZ emberi jogi, továbbá a nemzetközi szankciók hatásait vizsgáló jelentéstevője tegnap üdvözölte a megállapodást, ám a korlátozások feloldását sürgette. „Az Irán elleni szankciók és egyoldalú kényszerítő intézkedések felhalmozása rendkívül káros hatással volt az ország gazdaságára, lakosságára és végső soron az iráni nép emberi jogainak biztosítására” – írta Jazairy.
Az egyezséget nyugaton üdvözölték, de vegyes reakciókat váltott ki Irán szomszédaiban és a muzulmán világ más országaiban is. Barack Obama amerikai elnök úgy vélekedett: Irán számára a megállapodás minden utat elzár a nukleáris fegyverkezés előtt. Vlagyimir Putyin orosz államfő pedig azt mondta, hogy Moszkva minden tőle telhetőt meg fog tenni az egyezmény megvalósítása érdekében. „A világ most megkönnyebbülten fellélegezhet” – fogalmazott Putyin, aki elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az iráni atomprogram korlátozására talált megoldás „a nemzetközi jog szilárd alapján”, valamint „a fokozatosság és a kölcsönösség elvén alapul”, ami mellett Oroszország mindvégig érvelt az évek óta tartó bonyolult tárgyalások során.
Az izraeli parlamenti pártok elítélték a megállapodást, a tárgyalásokat végig ellenző kormányfő pedig Obamához képest éppen ellentétesen értékelte a megállapodást. Benjamin Netanjahu szerint „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez”, „eltávolítottak számos korlátozást, amelyeknek meg kellett volna ebben akadályozniuk Iránt”. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a megállapodás hatalmas anyagi forrásokat szabadít fel Teherán számára, amely ezt a pénzt a terrorizmus és az Izrael elpusztítására irányuló törekvések támogatására fogja fordítani. „Izraelt nem köti az Iránnal kötött egyezség, mivel Irán továbbra is a megsemmisítésünkre törekszik. Mindig is meg fogjuk védeni magunkat” – közölte Netanjahu, arra utalva, hogy a katonai beavatkozást a zsidó állam továbbra is a lehetőségek között tartja számon.
A több politikus által történelmi jelentőségűnek minősített egyezséget a Teherán nukleáris programja körül Irán és a nagyhatalmak között tizenhárom éve fennálló vitát követően fogadták el a felek. A most bejelentett megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleá-ris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.
Az egyezség szakértők szerint legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot gyártson, cserébe 2016-tól fokozatosan feloldják az iszlám köztársaság ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat. A fegyverszállítási embargó nagy része ugyanakkor még évekig érvényben marad. A perzsa állam ígéretet tett rá, hogy az urándúsításhoz használatos nagy teljesítményű centrifugák számát tíz éven belül a kétharmadára csökkenti.
Idriss Jazairy, az ENSZ emberi jogi, továbbá a nemzetközi szankciók hatásait vizsgáló jelentéstevője tegnap üdvözölte a megállapodást, ám a korlátozások feloldását sürgette. „Az Irán elleni szankciók és egyoldalú kényszerítő intézkedések felhalmozása rendkívül káros hatással volt az ország gazdaságára, lakosságára és végső soron az iráni nép emberi jogainak biztosítására” – írta Jazairy.
Az egyezséget nyugaton üdvözölték, de vegyes reakciókat váltott ki Irán szomszédaiban és a muzulmán világ más országaiban is. Barack Obama amerikai elnök úgy vélekedett: Irán számára a megállapodás minden utat elzár a nukleáris fegyverkezés előtt. Vlagyimir Putyin orosz államfő pedig azt mondta, hogy Moszkva minden tőle telhetőt meg fog tenni az egyezmény megvalósítása érdekében. „A világ most megkönnyebbülten fellélegezhet” – fogalmazott Putyin, aki elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az iráni atomprogram korlátozására talált megoldás „a nemzetközi jog szilárd alapján”, valamint „a fokozatosság és a kölcsönösség elvén alapul”, ami mellett Oroszország mindvégig érvelt az évek óta tartó bonyolult tárgyalások során.
Az izraeli parlamenti pártok elítélték a megállapodást, a tárgyalásokat végig ellenző kormányfő pedig Obamához képest éppen ellentétesen értékelte a megállapodást. Benjamin Netanjahu szerint „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez”, „eltávolítottak számos korlátozást, amelyeknek meg kellett volna ebben akadályozniuk Iránt”. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a megállapodás hatalmas anyagi forrásokat szabadít fel Teherán számára, amely ezt a pénzt a terrorizmus és az Izrael elpusztítására irányuló törekvések támogatására fogja fordítani. „Izraelt nem köti az Iránnal kötött egyezség, mivel Irán továbbra is a megsemmisítésünkre törekszik. Mindig is meg fogjuk védeni magunkat” – közölte Netanjahu, arra utalva, hogy a katonai beavatkozást a zsidó állam továbbra is a lehetőségek között tartja számon.