Megalakult a „történelmi” amerikai kongresszus

Történelmet írt összetételével az Egyesült Államok 116. kongresszusa – értékelte terjedelmes írásban a CNN online kiadása a csütörtök este felesketett testületeket. Az amerikai hírtévé összeszedte az elsőket és a legeket: például, hogy rekordszámú nőt választottak be a Kongresszusba, és ebben jelentős szerepe volt a metoo-mozgalomnak is a cikk szerint. Aztán az elsők: a minnesotai demokrata Ilhan Omar kongresszusi képviselő egy kenyai menekülttáborból érkezett 23 évvel ezelőtt Washingtonba; Kansas és Új-Mexikó küldte az első bennszülött amerikai nőket a törvényhozásba, egyikük ráadásul leszbikus is. De megérkezett az első muszlim nő, a michigani Rashida Tlaib személyében, vagy a New York-i Alexandria Ocasio-Cortez, aki mindössze 29 évével a valaha volt legfiatalabb nő a Kongresszusban. A CNN elemzése mindettől újfajta politikát és új szemléletmód megvalósulását reméli.

A képviselőházi többséget – nyolc év után – frissen megszerzett demokraták jelentős, 235-199 arányú fölénye újabb konfliktusokat vetít előre (ezt Trump korábban optimistán „csodálatos kétpárti helyzetnek” nevezte). A csatározások jelenlegi terepe a költségvetés megszavazása, amelynek híján már harmadik hete áll a kormányzati munka – Trump ragaszkodik a mexikói határra tervezett fal felépítéséhez, a demokraták pedig hallani sem akarnak róla.

A képviselők és szenátorok felesketése mellett tegnap történt meg a képviselőházi elnök megválasztása is, aki a szavazatok alapján Nancy Pelosi lett. Ő kőkemény ellenfele Trumpnak, s megválasztása előtt az NBC-nek elmondta, hogy Trump és az oroszok állítólagos összejátszását vizsgáló, Mueller-bizottság néven emlegetett testület megállapításainak függvényében akár eljárást is indíthatnak az elnök ellen.
Közben az amerikai külpolitika nem állt le: Trump nevében magas rangú amerikai küldöttség tárgyalt Ankarában a kétoldalú kapcsolatokról, Szíria kapcsán viszont az elnök még kedd este kijelentette: „nincs menetrend és nincs határidő az amerikai katonák kivonására, csak bizonyos idő után vonulunk ki”. Sőt, Trump arról is beszélt, hogy „nem akarunk örökké Szíriában maradni”.

Az elnök egyébként konfliktusba is keveredett James Mattis lemondott védelmi miniszterrel, akinek éppen a szíriai csapatkivonással kapcsolatos sumákolás nem tetszett. Mattis október 19-én jelentette be, hogy lemond, miután Trump a tanácsai ellenére ki akarta vonni a kétezer fős amerikai kontingenst Szíriából. Lépésével Trump saját párttársai értetlenkedését is kivívta, s nézetein ennek megfelelően is csak az utolsó pillanatban változtatott.