Más elbírálás alá esnek a migránsok és a kárpátaljaiak

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója nyilatkozott lapunknak arról, hogy az Ukrajnából érkezők miért esnek más elbírálás alá, mint más – például közel-keleti vagy afrikai – menedékkérők.

„A szolidaritásvállalásnak is van rendje: először a saját családom, utána a szűkebb közösségem, településem, utána a nemzetem, és csak utána mindenki más. Ebből fakadóan Magyarországnak természetesen erkölcsi kötelessége segíteni kárpátaljai nemzettársainkon – fogalmazott Szánthó. – Szociológiai szempontból ugyanakkor egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül, hogy a ruténokkal és ruszinokkal évszázados közös államiság fűzi össze a magyarokat, a kulturális, nyelvi kapcsolódás, kötelék ezért tagadhatatlan, és helyzetüket így rendkívüli mértékben megkülönbözteti a több ezer kilométer távolságból érkező, az európaitól és a magyartól gyökeresen eltérő vallási háttérrel és magatartási mintákkal rendelkező, döntő többségükben muszlim arabokétól” – tette hozzá. Szánthó hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem lehet politikai szándék az Ukrajnából hozzánk áramlók ösztönzése a letelepedésre, hiszen az Kárpátalja elnéptelenedéséhez, az ottani magyarság drasztikus megfogyatkozásához vezetne.

Az ukrajnai magyarokat illetően jogi különbség is van, hiszen rendelkeznek egy uniós tagállam, Magyarország állampolgárságával, így legálisan tartózkodnak hazánkban. Ugyanakkor „az első menedék országának elve” szerint az ukránoknak és a magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar nemzetiségű menekülteknek is járna a menedékjog, hiszen számukra valóban hazánk – vagy például Szlovákia, Lengyelország – lenne az első biztonságos ország. „Náluk a menekültstátust természetesen azzal a kitétellel kellene biztosítani, hogy amint hazájukban megszűnik a menekülésre okot adó körülmény, azzal a menedékhez való joguk is elenyészik” – jegyezte meg Szánthó.