Külföld

Maradnának a koalícióban

Értelmetlen magyar jelöltet indítani a szerb elnökválasztáson

Elnökválasztásra készül Szerbia. A pénteki kampánycsend elhallgattatta a kommunikációs tüzérséget, vasárnap pedig már a szavazók légiói rohanják meg a szavazófülkéket. A főesélyes a jelenlegi miniszterelnök, Aleksandar Vucic, aki a voksok több mint felére számíthat, ellenlábasai tíz százalék körüli eredménnyel loholnak utána. A Vajdasági Magyar Szövetség – az előző államfőválasztásokkal ellentétben – az idén nem állít jelöltet. A pártelnököt, Pásztor Istvánt kérdeztük, mit nyer a magyarság a háttérben maradással.

Pásztor István 20170401
Pásztor István (Fotó: MH)

– Miért nem indítottak magyar elnökaspiránst?

– A tavalyi kormányalakítás óta a VMSZ és a kormányzó Szerb Haladó Párt között tartományi és önkormányzati szinteken is koalíciós megállapodásunk van. Ezzel együtt a parlamenti többségnek és a kormánynak is tagjai vagyunk, s így tudjuk érdekeinket a legjobban érvényesíteni. Semmi értelme felrúgni ezt. Korábban, 2008-ban vagy 2012-ben azért indítottunk saját jelöltet, hogy a második fordulós támogatás fejében meg tudjunk állapodni az általunk támogatott oldallal, most viszont elméleti esély sincs arra, hogy magyar jelölt akár a második fordulóig eljusson. Azaz egy jelöltállítással a semmiért áldoznánk fel azt, amiért az elmúlt években küszködtünk. A politikai racionalitás diktálta tehát így.

– Egyes magyarlakta településeken állítólag Orbán Viktor és Aleksandar Vucic közös fényképével kerültek ki plakátok, az utóbbi melletti voksolásra biztatva. Találkozott ön ezekkel?

– Kizárólag a sajtóban, és főleg a magyarországi sajtóban. Magam nem láttam ilyen plakátot, és a helyi VMSZ-alapszervezetek is jelezték volna, ha ilyet látnak. Pártunk az elnökválasztás alatt nem folytat semmilyen kampányt.

– Hogyan tudták elfogadtatni a magyar választókkal Vucicot és pártját, miközben előbbi is, utóbbi is a Seselj-féle nacionalista, magyarellenes Szerb Radikális Pártból vált ki?

– Tudjuk, hogy Vucic megosztó személyiség. Mi az emlékezetünket megtartjuk, ő pedig a múltját intézze, ahogy akarja. Viszont a döntést az alapján hozzuk, amit az elmúlt években letett az asztalra: Szerbia uniós közeledése, a költségvetés konszolidációja, a kollektív bűnösségről szóló döntések hatályon kívül helyezése, a Magyarországgal kiépített viszony, azaz a történelmi megbékélés, mint az áldozatok emlékére emelt szabadkai emlékmű megkoszorúzása – ez utóbbiak öt-tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűntek. S legfőképpen arra kértük az embereket, gondoljanak bele, mit veszíthetünk, ha felrúgjuk a megállapodást.