„Már nem futunk a világ után”

„Mind politikai, mind gazdasági szempontból stratégiai fontosságú, hogy az Európai Unió együttműködjön Afrikával” – erre a következtetésre jutottak az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásukon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ez is a magyar kormány által meghirdetett „déli nyitás” helyességét igazolja. Az Eximbank a magyar befektetők, beszállítók jobb pozicionálása érdekében hárommillió euróval járul hozzá az Európai Bizottság és kilenc uniós tagállam által 2007-ben létrehozott, nyolcszázmillió eurós unió–Afrika pénzügyi alaphoz. Mint mondta, az Afrikával való együttműködést illetően óriási a globális verseny, ám szemben a „keleti nyitást” megelőző időszakkal, most időben kapcsolódunk be, hazánk ezúttal „nem fut a világ után”. Magyarország három helyen, Ghánában, Angolában és Etiópiában nagykövetséget, Etiópiában, Angolában és Kenyában pedig kereskedőházat tervez nyitni – tájékoztatott Szijjártó.

A líbiai helyzettel kapcsolatban a miniszter a politikai megoldás fontosságát hangsúlyozta, s tudatta, hogy a kellő feltételek megléte esetén a magyar kormány tudná támogatni, hogy uniós misszió menjen Líbiába, hogy hozzájáruljon az ország stabilizálásához, a tűzszünet és a határok ellenőrzéséhez. Szijjártó ismét kiemelte hazánk elkötelezettségét amellett, hogy százötven, biztosítási feladatot ellátó katonát küldjön az észak-iraki Erbilbe. A tárcavezető kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság nyújtson anyagi támogatást az Irakban földönfutóvá vált keresztény családok ellátásához.

Szerepelt a napirenden a migráció kérdése is, ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, „példa nélküli a nyomás Magyarországon”, hazánk mind egy főre vetítve, mind a gazdaság méretéhez viszonyítva a második ebben a tekintetben az unióban. „Az Európai Uniónak meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel visszaszorítja a menekültjoggal való visszaélés látható jelenségét” – hangsúlyozta a miniszter.

Szijjártó Péter elmondása szerint hazánk ambiciózusabb eredményt vár a most előreláthatónál a keleti partnerség következő, rigai csúcstalálkozóján, például előrelépést a vízumliberalizáció terén Grúziával és Ukrajnával. Társulási megállapodást csak azokkal az országokkal lehet kötni, amelyek nyitottak erre; amelyek nem, azokra ezt nem lehet és nem is kell rákényszeríteni – fogalmazott újságírói felvetésre a tárcavezető. A magyar álláspont továbbra is az, hogy a hat állam számára országspecifikus programokat kell indítani.

Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókkal kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, mind negatív, mind pozitív értelemben csak akkor tartja szükségesnek a szankciók módosítását, ha minőségileg új helyzet áll elő, például ha az év végéig maradéktalanul megvalósulnak a minszki megállapodásban foglaltak.

Támogatás a pakisztáni küzdelemhez

A Külgazdasági és Külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült a pakisztáni Lahor városában vasárnap elkövetett, tizenöt halálos áldozatot követelő terrorista támadásokról, és a leghatározottabban elítéli őket – írta tegnapi közleményében a tárca. A két keresztény templomnál a vasárnapi szertartás idején elkövetett terrorista támadásoknak eddig tizenöt halálos áldozatuk van, a hívők mellett a biztonságért felelő rendőrök is életüket vesztették. A minisztérium álláspontja szerint semmilyen nézeteltérés, konfliktus, semmiféle körülmény nem igazolhat hasonló akciókat, és támogatják a pakisztáni kormány terrorellenes küzdelmét, amelynek célja a stabilitás és fejlődés feltételeinek megteremtése.