Már jövőre kiírná David Cameron a britek uniós népszavazását

Tizennyolc év után először ülésezett tisztán tory kabinet Londonban (Fotó: Reuters - Dan Kitwood)

Tizennyolc év után először ülésezett tegnap tisztán tory kabinet Londonban, David Cameron kormányfő arra ösztönözte minisztereit, hogy két lábbal álljanak a földön, és teremtsék meg a lehetőséget arra, hogy az országban mindenkinek legyen lehetősége teljes életét élni és kiaknázni a tehetségét. A Konzervatív Párt szűk többséget szerzett, 331 mandátummal rendelkezik a 650 fős alsóházban. Cameron szerint az új kormány kiszámíthatóbb lesz, mint az előző, amelynek folyton egyezkednie kellett koalíciós partnerével, a Liberális Demokratákkal. A toryk gyakorlatilag szétzúzták a liberálisokat a múlt csütörtöki választásokon, az azóta lemondott Nick Clegg pártja mindössze nyolc mandátumot szerzett, azaz csaknem ötvenet vesztett, főleg Cameronék javára.

A brit sajtó eközben arról írt, hogy Cameron a 2017-es határidő előtt egy évvel, már jövőre szeretné kiírni a népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e. A baloldali The Guardian úgy tudja, elsősorban azért készül erre a kormányfő, hogy a referendum „ne akadjon össze politikailag veszélyes módon” a 2017-es német és francia parlamenti választásokkal. A brit kormány addig újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét, továbbra is ragaszkodva ahhoz, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. A konzervatív The Times és a The Daily Telegraph szerint Cameron új kormánya a brit közszolgálati médiatársaságot, a BBC-t is meg akarja szorongatni elsősorban az előfizetési díj esetleges megszüntetésével. A toryk szemét a sajtó szerint azért szúrhatja a BBC, mert szerintük „megbocsáthatatlan részlehajlást” tanúsított a kampány alatt a Munkáspárt iránt, s uniópárti alapállása érvényesülhet a referendum kampányának közvetítésekor is.

George Osborne pénzügyminiszter eközben Brüsszelben tárgyalt uniós kollégáival, és szót váltott Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel is, aki nem zárkózott el a kompromisszumtól. „A britek szeretnének bizonyos dolgokat kevésbé bürokratikusan kezelni, és visszaszorítani az alapvető szabadságjogokkal való visszaéléseket. Ez mind olyasmi, amiben közös megoldást lehet találni” – fogalmazott.

Mégsem mondhat le Nigel Farage

Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) elnöke, Nigel Farage már a választások előtt jelezte, hogy ha nem nyer South Thanet körzetben, akkor lemond az euroszkeptikus párt vezetéséről. A választókerületben végül a Konzervatív Párt jelöltje nyert több mint 18 ezer szavazattal, Farage körülbelül kétezer vokssal lemaradva második lett, és rövidesen fel is ajánlotta lemondását. A párt országos végrehajtó bizottsága azonban egyhangúlag nem fogadta el Farage lemondását. A tavalyi EP-választást megnyerő UKIP a szavazatok számát tekintve a harmadik legerősebb párt a szigetországban, a választási rendszer sajátossága miatt azonban csak egy mandátumot szerzett az alsóházban.