Manfred Weber: Kemény tárgyalások várnak Londonra

Nagy-Britannia-szerte ünnepelték a tegnapi bejelentést (Fotó: Reuters - Peter Nicholls)

Több uniós vezetőt is tájékoztatott tegnap Theresa May brit miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításáról. A Downing Street szerint a kormányfő Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével, Enda Kenny ír, Beata Szydlo lengyel és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel, valamint Francois Hollande francia elnökkel beszélt azóta, hogy előző nap bejelentette a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

A tájékoztató levelet szerdán adta át Sir Tim Barrow brit EU-nagykövet Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. May nem sokkal előtte telefonon beszélt Donald Tuskkal, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Angela Merkel német kancellárral is. Az 50. cikkely aktiválását bejelentő, hatoldalas levél főbb pontjai között szerepel, hogy a brit kormány „merész és nagyra törő” szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak. A levél szerint a szabadkereskedelmi megállapodásnak átfogóbbnak kellene lennie minden korábbi hasonló egyezménynél, hogy magában foglalhassa egyebek mellett a pénzügyi szolgáltatási szektort is.

A brüsszeli Euractiv portálnak az Európai Néppárt máltai kongresszusán egy magas rangú tisztségviselő azt nyilatkozta, az EU arra gyanakszik, hogy az Egyesült Királyság politikai játszmákat fog folytatni a Brexit-tárgyalások során az állampolgárság kérdésében, mivel úgy véli, ehhez erős érdekei fűződnek az EU-nak. Álláspontja szerint sem a brit, sem az uniós állampolgárok nem válhatnak tússzá a tárgyalásokban. Nagyjából 2,9 millió uniós állampolgár él állandó jelleggel az Egyesült Királyságban, a szigetországnak pedig körülbelül 1,2 millió állampolgára él a többi 27 tagállamban. Jelenleg az állampolgárság nem feltétele annak, hogy egy uniós állampolgár tartósan egy másik uniós államban éljen, de a Brexit után ez megváltozhat. Elképzelhető, hogy az Egyesült Királyságban való tartózkodáshoz az uniós állampolgároknak kérvényezniük kell a szigetország állampolgárságát, azaz kettős állampolgárokká válhatnak. „Az állampolgárság kérdését könnyű megoldani, és bizonyosságot kell teremtenünk ezeknek az embereknek. Mi készen állunk erre, de a briteknek is hasonlóan kell tenniük, nem pedig felhasználniuk ezt a kérdést” – mondta a néppárti forrás az Euractivnak. Eközben a BBC-nek Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője úgy fogalmazott: mostantól nem érdeklik a brit érdekek, hanem a bent maradó 440 millió uniós polgáré. Hangsúlyozta, Londonnak kemény tárgyalásokra kell számítania, és nem választhatja ki, mely uniós intézményben akar továbbra is együttműködni, és melyben nem.

Szintén a bejelentést követő napon Francois Hollande francia és Frank-Walter Steinmeier német államfő párizsi találkozójukon a két ország kiemelt felelősségét hangsúlyozta a Brexit utáni és a nacionalista tendenciák sújtotta Európai Unió jövőjének meghatározásában.

A brit kormány bízik benne, hogy le tudja zárni a kilépési tárgyalásokat két év alatt, s utána szabadkereskedelmi egyezményekkel az Európai Unió erős partnere maradhat – fejtette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Iain Lindsay budapesti brit nagykövet. Lindsay fontosnak nevezte, hogy pragmatikusan álljanak a tárgyalásokhoz a felek, s hangsúlyozta, a brit kilépés nem befolyásolja a magyar és brit közös érdekeket, amelyek jó kapcsolatot jelentenek a két ország között. Mint mondta, a kilépés után is Európa második legnagyobb gazdasága lesz a brit, ezért konstruktív megállapodásra van szükség, és a tárgyalásokon nemcsak a kilépésről, hanem a jövőbeni kapcsolatokról is egyeztetnek. Iain Lindsay azt is hangsúlyozta, az emberek nem arra szavaztak, hogy azért lépjenek ki, hogy rosszat tegyenek az unióval, hanem azért, hogy nagyobb beleszólásuk legyen a saját életük alakulásába. Magától értetődő, hogy az Európai Uniónak és a tagországoknak erős és szoros bilaterális megállapodásokra van szükségük a kilépést követően – mondta.