Máig hat a kollektív bűnösség elve

„A felvidéki magyarság a szlovákiai zsidó és német közösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és a szülőföldről való száműzetés miatt” – hangsúlyozta Kövér László házelnök a felvidéki kitelepítettek emléknapján Komáromban, a képviselő-testület ülésén, hozzátéve, „kölcsönös lelki megbékélés nélkül tovább él, lappang a bizalmatlanság”. Mint mondta, magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvidéki magyarokat, jogrendjéből törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyekben. „Méltatlan vitát oldana fel, ha a Szlovákiában élő magyarok ugyanolyan akadálymentesen rendelkezhetnének magyar állampolgársággal, mint ahogy a Magyarországon élő szlovákok rendelkeznek szlovák állampolgársággal” - mondta Kövér László.

A házelnök az M1-nek a kárpátaljai magyarság helyzetéről is beszélt. Mint mondta, Ukrajnában súlyos a helyzet, az egzisztenciális feltételek kezdenek eltűnni. Kövér László hangsúlyozta, hogy miközben „menekültek tízezrei öntik el” az Európai Uniót, a magyar államnak és az embereknek is mindent el kell követniük, hogy segítsék a kárpátaljai magyarokat a helyben maradásban.

Az emberi méltóságnak nincs igazi védelme az Európai Unióban mindaddig, amíg valakit meg lehet fosztani állampolgárságától csak azért, mert a nemzetisége szerinti ország állampolgárságát is szeretné felvenni, büntetni lehet azért, mert az anyanyelvét használja – hangsúlyozta az Országházban Gulyás Gergely. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke a Rákóczi Szövetségnek a parlamentben megtartott rendezvényén kiemelte, hogy amíg az emberi méltóság feltétlen tiszteletével összeegyeztethetetlen kollektív bűnösség akár csak elviekben is része egy tagállam jogrendjének, addig hiteltelen az európai közösségtől minden, az emberi jogok és a demokratikus, jogállami alapértékek védelmére irányuló erőfeszítés. A fideszes politikus szerint a szomszédos országok közigazgatási átalakítási kísérletei és a szlovák nyelvtörvény is szomorú példája „a nemzetiségi jogok korlátozására irányuló szemlélet tovább élésének”.

„Nem ünnepnap ez, hanem a múlttal való szembenézés napja” – hangsúlyozta közleményében Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke. A felvidéki politikus szerint bár vannak, akik nem nézik jó szemmel azt, hogy megemlékeznek a deportálásokról, a reszlovakizációról és a kitelepítésekről, azt mégis meg kell tenni. „Az akkori csehszlovák vezetés intézkedése kizárólagos nemzetállamot akart létrehozni, ami a nemzetiségek megszüntetését jelentette volna. Ezt nem felejthetjük el, még akkor sem, ha a terv nem sikerült” - tette hozzá a politikus. Berényi emlékeztetett, hogy a szlovák törvényhozás sohasem kért bocsánatot azokért a megpróbáltatásokért, és máig nem törölte el a kollektív bűnösség elvét. Hangsúlyozta, hogy pártja „sohasem mondhat le arról, hogy szorgalmazza a mindenkori szlovák politikai vezetés hozzáállásának megváltoztatását! Ezt becsületünk és az elődeink iránti tisztelet követeli meg tőlünk.”

Méltó emlékezés a tragédiára

Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Az Országgyűlés 2012-ben határozatban rögzítette, hogy a Csehszlovák Köztársaságból a Benes-dekrétumok következtében kizárt, Magyarországra telepített magyarokról méltóképpen kell megemlékezni. A kitelepített magyarokkal telezsúfolt első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, a két időpont között pedig szinte naponta szállították a kijelölt családokat.