Külföld
Magyarországon a család az elsődleges
Pelczné Gáll Ildikó: A liberálisok által erőltetett női kvóta káros, a nők alulértékelik magukat
– Hogyan értékeli a nők szerepéről folytatott vitát, ami meghatározta karácsony előtt a magyar közbeszédet?
– Rendkívül veszélyesnek tartom azt a tendenciát, hogy ha valaki az éppen divatos többségi nézettel szemben foglal állást, akkor úgy kezelik, mintha neki nem is lenne joga megszólalni. Mind Kovács Ákos, mind Kövér László házelnök mondataival egyet lehetett érteni. Ákos szerint a nőknek nem az a dolga, hogy többet keressenek, mint a férfiak. Nyilván vannak dolgok, amiket éppen olyan jól meg tudunk csinálni, mint a férfiak, a nők képesek megnyerni ezt a jövedelmi versenyt, de szerintem nem az a legfontosabb, hogy megnyerjük ezt a rivalizálást. Egy dolgot ugyanis biztosan nem tudnak a férfiak: gyereket szülni. Kövér László is egyértelműsítette, hogy eszében sincs senkinek semmit előírni, ha tudná, se tenné, de szerinte az önmegvalósítás legmagasabb foka egy nő számára az anyaság.
– Egyetért ezzel?
– Persze. Rettenetesen örülök annak, hogy nő vagyok, anya vagyok, nagymama vagyok. Sok szakmai sikert elértem, büszke is vagyok rá, de lássuk be, ezeket százszor felülírhatja a tudomány, a technika és hát azok a hallgatók, akiket elindítottam az életben, talán már nem is emlékeznek arra, amit én akkor sikernek éltem meg. Viszont semmilyen genderőrület nem veheti el tőlem az anyaság örömét. Ez nem jelenti azt, hogy nem küzdök azért, hogy összeegyeztessem a családot a munkával, nem jelenti azt, hogy elfogadnám, ha más akarná előírni nekem, mint tegyek. Szó sincs erről. Politikusként is azért dolgoztam, hogy elismerjük a gyermeknevelés költségeit, támogassuk a családokat, visszaállítsuk az előző kormány által eltörölt hasznos intézkedéseket. Nem tudom elfogadni, hogy minden politizálás fókuszában a gender álljon, az állandó összehasonlítás a férfiak és a nők között. A liberálisok által erőltetett női kvóta kimondottan káros, hiszen éppen azt éri el, hogy a nők alulértékeljék magukat, azt higgyék, hogy nekik kvóta kell az érvényesüléshez.
– A gyermekvállalás sokak számára nem szándékosan tolódik ki, ha egyáltalán megvalósul.
– Én nem vagyok olimpiai bajnok, mégis elismerem az eredményeiket. Egy értékrendről van szó, amit az is tud képviselni, aki jelen esetben az anyaságot, családalapítást nem tudja minden aspektusában megélni. Nem szabad azt sugallni, hogy ettől valaki kevesebb.
– A liberális oldalon sok nő éppen hogy azt sugallta, elég megdöbbentő módon, mintha gyermeket szülni és tisztességgel felnevelni derogáló, alsóbbrendű lenne, mint a szakmai önmegvalósítás.
– Nagyon veszélyes megközelítés. Elveszik az anyaság szépségét azzal, hogy alantas, gépies dolognak állítják be. Azt üzenik, hogy a gyermeked nem az utódod, életed főműve, akiben magadat látod, hanem valamiféle melléktermék.
– Mit kell tennie az államnak, hogy segítse az anyákat, a családokat?
– Örülök, hogy Magyarországon fókuszba került a család, fontos intézkedés a gyed, az Európában egyedülálló gyed extra, a csok, a családi adózás. Feladat persze van még, ilyen a jövedelemkülönbség, amit az okoz, hogy a nők, amíg otthon vannak a gyerekkel, elesnek az előmeneteli lehetőségektől, és ezt a hátrányt viszik magukkal, egészen odáig, hogy a nyugdíjuk is alacsonyabb lesz. Erről az illetékes uniós biztossal vagy az EP nőjogi bizottságában értelmesen beszélni nem lehet. Folyton csak a genderről beszélnek, és a nők elleni erőszakot is, mint csak családon belüli erőszakot tálalják, hogy lejárassák a családot. Emellett meggyőződésük, hogy mindenkit be kell fogadni Európába. Ezeket a nézeteiket rendkívül káros módon beleépítik mindenbe, a kultúrába, az oktatásba. Nagyon messze vagyunk attól, hogy Brüsszelben és Strasbourgban tényleg tegyenek valami érdemit a nőkért.
– Hogyan állnak hozzá ehhez a kérdéshez az Európai Néppártban, amelynek a Fidesz is tagja?
– Az északiak, valamint a kelet-közép-európaiak és a déliek más–más irányt képviselnek. Nekünk és a délieknek nagyon fontos a család, míg az északiaknál, különösen a svédeknél mindent letarolt a genderőrület.
– Azok a skandináv és nyugati néppártiak, akik eltérő értékrendet képviselnek, többnyire más ügyekben is támadják a kelet-közép-európai országokat.
– Más nyelvet beszélünk. Lehetetlen, hogy a valóságot megkerülhető dolognak tekintsék, ami legfeljebb csak zavaró tényező az ő világképükkel szemben. Jó példa erre a migráció. Tudjuk, hogy sok migráns nemi erőszakot követett el, a migránsok és a segítők, de a velük kapcsolatba sem kerülő európaiak közül is kerültek ki áldozatok. A liberálisok valóságképébe nem fér bele, hogy a migránsok terroristák, erőszaktevők, bűnözők is lehetnek. Pedig már az elején világosan meg kellene mondani: akkor jöhetsz be, ha betartod a törvényeinket, és ez ott kezdődik, hogy nem a zöldhatáron próbálsz átszökni. Ha azokat nem sikerült integrálni, akik annak idején a gazdaság növekedésekor jöttek és kaptak munkát, akkor mégis mit hiszünk, mi lesz azokkal, akiket nem is várunk? Ehhez kell közös európai megoldás, szólamok és tanácskozások helyett. A tanácskozások még semmit sem oldottak meg, egy éve beszélünk a migrációról és lényegében semmi érdemi előrelépés nem történt. Ez óriási felelőtlenség.
„Új típusú erőszakkal néz szembe Európa”
„A szervezett erőszak önmagában is mindig félelmet kelt, különösen ha hagyjuk, hogy ezt tegye. Az erőszakkal szemben mindenféleképpen fel kell lépni a zéró tolerancia jegyében” – mutatott rá szerda este Strasbourgban Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament (EP) alelnöke, a nők ellen nyilvános helyen végrehajtott szexuális zaklatás és erőszak megszüntetése témájában rendezett vitán. A néppárti politikus plenáris hozzászólásában kifejtette: az európai társadalom egy új típusú, szervezett erőszakkal szembesül, mely begyűrűzött az unióba, s legkiszolgáltatottabb vesztesei a gyermekek és a nők. Pelczné Gáll Ildikó kiemelte: tegnap még távolinak tűnő túlkapások ma már kegyetlenül közel kerültek hozzánk. „Hatékony intézkedésekre van szükség, nem pedig agyonhallgatásra” – figyelmeztetett az EP alelnöke.