Külföld
Magyarország már nem része a válságnak
Orbán Viktor: Többször javasoltuk, hogy az Európai Unió védje meg a görög határt, ha Athén erre nem képes, de nem hallgattak ránk
A nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti hazánkat, így Magyarország csak megfigyelőként vesz részt az erről szervezett csúcstalálkozón – mondta Orbán Viktor, amikor megérkezett Brüsszelbe az osztrák, bolgár, horvát, macedón, német, görög, román, szerb, szlovén és magyar részvétellel megtartott tanácskozásra. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a migrációs válság első számú oka az, hogy a schengeni övezet és az unió egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat. Hozzátette: hazánk már többször javasolta, hogy ha Görögország nem tudja megvédeni a határát, akkor az unió közösen tegye meg, „de senki sem hallgatott ránk”. Orbán hangot adott abbéli reményének, hogy a tanácskozáson végre pontot tesznek a nyitott határok és a meghívás politikájára, hiszen mindkettő homlokegyenest ellentétes Schengennel.
Egy nappal korábban Bojko Boriszov bolgár kormányfő azt mondta, hogy ha Németország és Ausztria lezárja a határát, akkor Bulgária, Románia és Szerbia is kész így tenni. Borut Bahor szlovén államfő egy lépéssel tovább is ment, szerinte ugyanis ha Horvátország továbbra is ellenőrizetlenül szállítja a határra a migránsokat, akkor Ljubljanának nem kell várnia másokra ahhoz, hogy lezárja a határt. A tanácskozásra érkezve Miro Cerar szlovén kormányfő azt mondta, ha nem tesznek konkrét lépéseket a következő napokban és hetekben, „Európa és az Európai Unió elkezd széthullani”. A politikus szerint a Szlovéniát sújtó migrációs nyomás „abszolúte elviselhetetlen”, segítség nélkül nem fogják hetekig bírni.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy tizenhat pontos javaslatcsomagot küldött a találkozó előtt a részt vevő vezetőknek. Eszerint csak „határokon átnyúló, határozott, európai szellemiségű, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok pragmatikus együttműködésén alapuló, közös megközelítéssel” kezelhető a válság. Gyors intézkedésre van szükség a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében, emberségesen kell bánni a migránsokkal, a menedékre nem jogosultakat pedig mielőbb haza kell küldeni. A szövegtervezet kilátásba helyezte, hogy a kormányfők 24 órán belül kineveznek egy kapcsolattartó személyt, aki segíti az információcserét és a koordinációt, továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy növelik országaik befogadóképességét, s felveszik a kapcsolatok a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, hogy ezt finanszírozni tudják. Fel kell hagyniuk a vezetőknek azzal a – főleg Zágrábra jellemző – gyakorlattal, hogy egyeztetés nélkül egy szomszédos ország határához utaztatják a migránsokat. Hatékonyabbá kell tenni a határvédelmet, továbbá megtagadható a belépés azoktól, akik a határon nem akarnak menekültstátust kérni, az országoknak ugyanakkor minden rendelkezésükre álló kommunikációs eszközt fel kell használniuk arra, hogy tájékoztassák a migránsokat jogaikról és kötelességeikről. Juncker egy vasárnapi német interjúban rendezett eljárásra és rendezett viszonyok megteremtésére hívta fel a balkáni migrációs útvonalon fekvő országokat. Hangsúlyozta, az Európai Bizottság mindenkitől elvárja, hogy „tartsa magát az érvényes játékszabályokhoz”. Az uniós vezető szerint szigorúbban kell ellenőrizni Schengen külső határait, lassítani kell a migrációs áradatot.
Zoran Milanovic horvát kormányfő Juncker javaslatáról a tanácskozásra érkezve azt mondta, boldogan aláírja a határra szállítás gyakorlatának tilalmát, de Horvátország csak a negyedik a láncban, kényszerhelyzetben van. Többen Athén felelősségét firtatták, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő pedig Törökország jelenlétét hiányolta a tanácskozáson. Hasonlóan nyilatkozott Angela Merkel német kancellár is, aki szerint Ankara nélkül Európa nem tudja kezelni a válságot.
Röviden
„Nem érdemelnek együttérzést”
- Milos Zeman cseh államfő szerint a menekültek többsége nem érdemel együttérzést, mert általában fiatal, egészséges és anyagilag jól bebiztosított emberekről van szó, akik a gyermekeket csak élő pajzsként használják céljaik eléréséhez.
- A kelet-európai országok tartoznak azzal a partnereiknek, hogy többet tesznek a migránsáradat megfékezésére – jelentette ki Mark Rutte holland kormányfő, aki a menekültek igazságosabb elosztását kérte.
- „A terror sem nemzetet, sem vallást nem ismer. A muszlim hit iránti tiszteletünk alapján is a terrorizmus valamennyi formáját határozottan elutasítjuk” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Nigériában.
- Több mint három éve a legalacsonyabbra, 36 százalékra süllyedt a Németországban kormányzó CDU/CSU választói támogatottsága egy felmérés szerint.
- Angela Merkel német kancellár szokásos szombati rádióüzenetében a bevándorlók integrálását sürgette, hangsúlyozta, minél előbb meg kell tanulniuk németül, munkát és oktatást kell kapniuk.