„Magyarország elleni nyílt támadás”

Miután az Európai Parlament baloldali csoportjainak nyomására ismét hazánkról vitáztak az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén, a héten határozatot is elfogadnak Strasbourgban a magyarországi helyzetről. A szociál­demokrata S&D, a szélsőbaloldali GUE/NGL, a Zöldek és a liberális ALDE közös javaslata élesen bírálja Magyarországot egyebek mellett a felsőoktatási törvény módosítása, a migrá­ciós politika és a nemzeti konzultációs kampány miatt, és azt is felveti, hogy induljon el hazánkkal szemben a jogállamisági mechanizmus. Ez odáig vezethet, hogy az alapszerződés hetedik cikkelye szerint megvonják az ország szavazati jogát. A Fideszt soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) is nyújtott be saját javaslatot, amely kevésbé kritikus, és nincs benne utalás az „atombombaként” emlegetett cikkelyre.

Valamennyi támadás a bevándorlással összefüggő véleménykülönbségekre vezethető vissza, s az is látható, hogy George Soros már a látszatra sem adva igyekszik befolyásolni azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek szóba állnak vele – fejtette ki a témában tartott tegnapi sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, példaként említve Soros brüsszeli találkozóit. Hangsúlyozta, bármilyen határozatot fogad el az EP, Magyarország nem kíván változtatni a migrációról képviselt álláspontján. A néppárti tervezet álláspontja szerint kritikus, de olyan véleményeket és felszólításokat rögzít, amelyeknek a magyar kormány ma is megfelel, s a kormány egyébként is párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal, nyitott a kompromisszumra. A baloldal javaslatát Magyarország elleni nyílt támadásként értékelte, ugyanakkor jelezte, hogy annak sincs semmilyen „kötő ereje”. Példaként említette, hogy a Tavares-jelentésről ennyi idő elteltével okkal mondható, a papír csak értéktelenebb lett azzal, hogy ráírták azt, mint amit eredetileg képviselt. Ez a baloldali javaslatra is igaz – vont párhuzamot. Hangsúlyozta, tudomásul kell venni azt is, hogy aki magyar részről támogatja a 7. cikkely elfogadását, a szavazati jog elvonására, felfüggesztésére irányuló mechanizmust, annak utána itt, a választók előtt kell elszámolnia. Megjegyezte azt is, hogy az eljárásra nincs indok, és az csak elvi lehetőség, hiszen biztosan nem lenne róla konszenzus az Európai Tanácsban, de valószínűleg még többség sem.

Ami az EP baloldali határozati javaslatát illeti, a benyújtó frak­ciók összlétszáma – kiegészítve az egyik euroszkeptikus frakcióban (EFDD) ülő olasz Öt Csillag mozgalommal, valamint az EPP-ből jó eséllyel kiszavazó liberális szárnnyal – szinte biztossá teszi, hogy elfogadják az indítványt. Az EPP és a lengyel Jog és Igazságosságot is soraiban tudó reformkonzervatív ECR túlnyomó többsége, az EFDD nagyobbik része, a Marine Le Pen vezette euroszkeptikus ENF egésze és a függetlenek zöme nem fogja támogatni a baloldali javaslatot.

Röviden
Tiszteletet kér az orbán-kormánynak Le Pen frakciója

- Nem nyújt be önálló határozati javaslatot a magyarországi helyzettel kapcsolatban, de két módosítást is kezdeményezett a francia Nemzeti Front elnöke, Marine Le Pen által vezetett Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) képviselőcsoport – értesült tegnap lapunk. Az ENF szerint az EP-nek teljes, feltétel nélküli támogatását kell kifejeznie a magyar kormánynak, valamint fel kell szólítania az Európai Bizottságot, hogy legyen elfogulatlan, tisztelje a magyar kormányt, a magyar jogrendet, és minden olyan legitim, demokratikus politikai kezdeményezést, mint például a nemzeti konzultáció és annak kampánya. A módosítók – amelyeket az olasz Északi Liga elnöke, a Magyarországról szóló vitában a kormányt támogató Matteo Salvini jegyez – név szerinti szavazást kérnek.

- Mielőtt szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén szavaznának a magyarországi helyzetről szóló határozati javaslatokról, ma reggel a menedékkérők áttelepítéséről tartanak vitát. Az EP budapesti tájékoztatási irodájának közlése szerint a mai vitában várhatóan újra felszólítják a tagállamokat, hogy vegyenek át menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól. A 2015. szeptemberi két tanácsi döntés értelmében a tagállamok 160 ezer menedékkérőt vesznek át Olaszországtól és Görögországtól, de eddig a transzferekből csak 18 ezer (11 százalék) valósult meg. A tanáccsal folytatott vita után a képviselők csütörtökön szavaznak a vonatkozó állásfoglalásról. Magyarország és Szlovákia megtámadta ezt a döntést, a tárgyalás a múlt héten kezdődött az Európai Unió Bíróságán.