Külföld

„Magyarország dönt a politikájáról”

Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt főtitkára szerint a visegrádiak lehetnek az Európai Unió reformjának motorjai

Nem akart az Európai Parlamentben (EP) sokadjára is hazánkról vitázni az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkára. Harald Vilimskyt, pártjának delegációvezetőjét az EP strasbourgi plenáris ülésén arról is kérdeztük, mire számít az elnökválasztáson.

Harald Vilimsky 20161008
Harald Vilimsky: Tudomásul kell venni a magyar véleményt (Fotó: Európai Parlament)

– Osztrák újságíróknak a magyar kvótareferendumról tartott sajtótájékoztatót a plenáris ülésen. Milyen véleményt fogalmazott meg a szavazással kapcsolatban?

– Kritizáltam, hogy az Európai Unióban rosszul értelmezték a referendum eredményét. A részvétel nagyjából megegyezett az uniós tagságról szóló népszavazás részvételi arányával, és lényegesen magasabb volt, mint a legutóbbi európai parlamenti választásnál, ahol csak huszonkilenc százalék szavazott. Szinte mindenki Orbán Viktor álláspontja szerint szavazott, és Európának muszáj ezt tudomásul vennie akkor is, ha a magyar szabályok szerint a népszavazás nem érvényes.

– Többen felvetették az elmúlt hetekben, hogy a kvóta már lekerült a napirendről, az Európai Bizottság azonban ragaszkodik hozzá.

– Továbbra is erőltetik a tavaly meghatározott kvótát, pedig csak a menedékkérők töredékét sikerült mostanáig elosztani, és a kelet-európai országok elutasítják a tervet. Meg is értem és támogatom őket ebben, hiszen gyakorlatilag szinte csak gazdasági migránsokról, nem menekültekről van szó. A saját régiójukban kell segítenünk az embereknek, ahelyett hogy mind Európába jönnének.

– A szabadságpárti elnökjelölt, Norbert Hofer, és a párt vezetője, Heinz Christian Strache is szorosabb együttműködést sürgetett Ausztria és a visegrádi négyek között. Ez mint jelent pontosan?

– Úgy gondoljuk, hogy a visegrádi országok egy jobb Európai Unióhoz vezető reform motorjai lehetnek. Nem csak kulturálisan állunk közel Magyarországhoz, hanem nagy tisztelettel viseltetünk az irányvonal iránt, amit Orbán Viktor képvisel. A többi visegrádi ország is lehetséges partner számunkra abban, hogy helyes irányba tereljük az Európai Uniót.

– A plenáris ülés első napján szélsőbaloldali, zöldpárti, liberális, valamint magyar baloldali ellenzéki képviselők napirendre akarták tűzni a magyar referendum kérdését, de a parlament végül leszavazta a javaslatot, és az alapjogi, vagyis a LIBE bizottságba küldte a témát megvitatásra. Látta volna értelmét egy újabb Magyarország-vitának?

– Az égvilágon semmi értelme nincs itt Strasbourgban Magyarországról vitatkozni. Magyarország magától is tudja mit akar csinálni, van egy meggyőző többséggel rendelkező kormánya, Orbán mögött ott a lakosság támogatása. Nincs értelme, hogy az európai baloldal itt Strasbourgban szidja Orbánt. Magyarország dönt a saját politikájáról, nem az európai baloldal, a zöldek vagy a liberálisok.

– Az FPÖ álláspontja a kvótare-ferendumról világos. Mi a helyzet a Fidesszel azonos pártcsaládba tartozó Osztrák Néppárt, az ÖVP európai parlamenti képviselőivel, ők is támogatják?

– Othmar Karas, az ÖVP delegációvezetője a népszavazás másnapján sajtótájékoztatót tartott Ausztriában, és azt mondta, hogy az eredmény Orbán politikájának elutasítását, és az Európai Unió menekültpolitikájának támogatását jelenti. Ezt elég abszurdnak találom, főleg annak fényében, hogy mindketten ugyanabban a frakcióban ülnek. Többek között ezért sem értem, hogy Orbán miért akar még mindig az Európai Néppárthoz tartozni. Ha nem érzi maga mögött a támogatásukat, ideje új szövetségeseket keresnie. Olyan partnereket, akik megbecsülik, márpedig én úgy látom, hogy a néppárti kollégái ezt nem teszik meg.

– Az általánossá váló magyar vélemény szerint valami nincs rendjén az osztrák kormány azon hivatkozásával, hogy az elnökválasztás amúgy is megismételt fordulóját még el is halasztják, hibás ragasztású borítékok miatt. Nem gyanakodnak?

- Értem ezt a véleményt, de többet nem szeretnék hozzáfűzni. Ragasztóanyag-szakértő, ugye, nem vagyok, de egyvalami azért biztos: nevetség tárgyává teszi a világ előtt Ausztriát, hogy előbb meg kell ismételni a választást, aztán meg elhalasztják, technikai okokból. A kormány borzasztóan kínos helyzetbe hozta az országot.

– Az eredeti, október 2-i dátum előtt a közvélemény-kutatások szerint Norbert Hofer vezetett a Zöldek által támogatott, hivatalosan független Alexander Van der Bellen előtt. Plusz két hónap kampány elbillentheti a mérleget?

– Remélem, hogy nem, de senki sem tudja megmondani, hogy mi minden fog történni. Advent első vasárnapján lesz a választás, szóval már a részvétel is kiszámíthatatlan – nem tudni milyen idő lesz, lesz-e nagy hó, fagy, hányan lesznek egyáltalán otthon, vajon a Hofer- vagy a Van der Bellen-szavazók utaznak el inkább… minden nagyon bizonytalan. Nincs olyan közvélemény-kutató, amelyik komolyan vehető előrejelzést adna.

– Az új szociáldemokrata kancellárt, Christian Kernt láthatóan a kezdeti optimizmus övezi. Beváltja a hozzá fűzött reményeket?

– Christian Kern kifejezetten baloldali politikus, aki nem akar szóba állni az FPÖ-vel és elődje, Werner Faymann kudarcos irányvonalát folytatja. Jobb a fellépése és a retorikája, szóval lehet, hogy ezzel nyer plusz egy-két hónapot, amíg ugyanarra a sorsra nem jut. Ne felejtsük el azt sem, hogy Kern nem nyerte el a demokratikus választásokon a miniszterelnökséget, hanem a párt tette őt oda. A következő választásokon, talán már 2017-ben kudarcot fog vallani, hiszen az emberek látni fogják, hogy ő is folytatta a szociáldemokraták elhibázott politikáját.