Külföld
Magyarország biztonságát is növeli a NATO
Orbán: Mindenki növelni fogja katonai kiadásait
A védelmi kiadások csökkentésének megállításáról állapodtak meg a NATO-tagországok a walesi csúcstalálkozón, megegyezésük szerint a szövetség minden tagországa tíz éven belül „közelíti” katonai kiadásai mértékét a saját GDP-je két százalékához. Anders Fogh Rasmussen főtitkár közlése szerint a newporti tanácskozáson arról is megállapodás született, hogy létrehoznak egy új gyors reagálású alakulatot, amelyet a világon bárhol, nagyon rövid idő alatt be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására. Rasmussen szerint az alakulat „néhány ezer fős” szárazföldi erőből áll majd, de légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek is támogatják. Az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz – jelentette be David Cameron brit kormányfő, hozzátéve, hogy az alakulatot a kivezénylési utasításról számítva két-öt napon belül lehetne bevetni.
John Kerry amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy Washginton nemzetközi összefogás kialakításán dolgozik a muszlim szélsőségesek iraki visszaszorítása érdekében. Egyelőre úgy tűnik, a szövetségben az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kanada, Ausztrália, Törökország, Olaszország, Lengyelország és Dánia venne részt. Az Egyesült Államok NATO-beli kulcsfontosságú szövetségesei készek rá, hogy Irakban legyőzzék az Iszlám Állam terrorszervezetet – fogalmazott Barack Obama amerikai elnök.
„Magyar szempontból nagyon sikeres NATO-csúcson vagyunk túl” – nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozás után. Mint mondta, minden megszületett döntés jelentősen növeli hazánk és Közép-Európa katonai biztonságát. „Igazolva látom a magyar népnek azt a döntését, amikor népszavazással a NATO-csatlakozás mellett döntött” – fogalmazott a kormányfő, és hangsúlyozta, hogy „Magyarország biztonságát csak és kizárólag a NATO keretein belül tudjuk garantálni”. „Mindenki növelni fogja katonai kiadásait, új eszközöket is beszerzünk. NATO-csapatok jelennek meg Közép-Európa térségében” – számolt be a tanácskozás döntéseiről Orbán Viktor. Kitért arra is, hogy hazánk jelentősen megerősíti a stratégiai szállítógépek bázisául szolgáló pápai repülőteret, valamint magyar katonák is részt vesznek a balti államok területén hamarosan tartandó hadgyakorlaton.
Ausztria inkább semleges maradna
Kizárta Ausztria részvételét a NATO gyors reagálású erőiben az osztrák védelmi miniszter a szövetség walesi csúcstalálkozóján. Gerald Klug szerint az osztrák hadseregnek fontos a külföldi tapasztalat, a kelet-ukrajnai fegyvernyugvást ellenőrző nemzetközi csoportban pedig nem zárják ki a közreműködésüket. Mint mondta, országa a párbeszéd és a tárgyalás pártján áll, és a tartós európai békében érdekelt. Ausztriának minél előbb ki kell szállnia az Oroszország elleni szankciókból, azok ugyanis sértik az osztrák semlegességet, s ezáltal alkotmányellenesek is - jelentette ki eközben az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti delegációvezetője, Harald Vilimsky. A legnagyobb ellenzéki párt főtitkára szerint a kétpólusú konfliktusban Európa „állja a számlát”, mert az Egyesült Államok bábjává vált. Mint mondta, az ukrajnai helyzetet csak diplomáciai úton lehet megoldani.