Külföld
Magyar kultúregyesület alakult Belgrádban
Közösséget és oktatást is biztosít a szerb fővárosban a Tokic Varga Anett által megálmodott központ, a cél kultúránk és anyanyelvünk fennmaradásának támogatása
– Honnan jött a Karika Kultúregyesület ötlete?
– Pár hónap múlva lesz három éve, hogy belgrádi magyarrá váltam. Elszakadni az otthontól nagyon nehéz, és már az első pár hétben elkezdtem keresni a magyar társaságot. Belgrádban a hivatalos adatok szerint 1800 magyar él, azonban magyar óvoda és iskola nincs a városban. 2017-ben a Petőfi Program keretén belül kilenc hónapot tölthettem a vajdasági magyarok között, és egy külhoni magyar közösség tagja lehettem, rengeteget tanultam, és még több szeretetet kaptam tőlük. Amikor visszatértem Belgrádba, felkerestem Ugrinić Ilonát, az egyesület másik alapítóját az ötlettel, hogy hozzunk létre egy olyan helyet, ahol a belgrádi magyarok kötetlenül tanulhatnak, fejlődhetnek és ismerkedhetnek.
– Mivel foglalkozik az egyesületük, és milyen programokat szerveznek?
– Az egyesület fő célja, hogy egy találkozási pontot biztosítson a belgrádi magyaroknak, illetve mindenkinek, akit érdekel a kultúránk. A hangsúlyt az anyanyelv ápolására és a nyelvoktatásra helyezzük. Vannak nyelvkurzusaink, ahol a kezdőtől a felsőfokig lehet magyarul tanulni, játékos gyerekfoglalkozások és tematikus játszóházak szerb és magyar gyerekeknek egyaránt. Az egyik legújabb kezdeményezésünk egy interaktív kommunikációs műhely, ahol minden alkalommal különböző témákról beszélgetünk magyarul, és a hagyományokat, közmondásokat érintve tanuljuk a nyelvet, játékos feladatokon keresztül. Februártól indítunk honismereti órákat szerb nyelven, amiket kvízestekkel fogunk lezárni. Az oktatóprogramokon kívül szórakoztató rendezvényeket is szervezünk, volt már bográcsozás, filmest, klubest, borkóstoló, most éppen egy farsangi bulin munkálkodunk. Igyekszünk kötetlen, közösségépítő rendezvényeket szervezni. Az ajtónk nyitva áll mindenki előtt, otthonos légkört biztosítva népszerűsítjük a magyar kultúrát és nyelvet.
– Hányan látogatják a programjaikat, és mennyien vesznek részt az egyesület körüli munkában?
– Az egyesület körüli munkákat a két alapító végzi, a rendezvényszervezéstől az oktatásig. A gyerekfoglalkozásokat egy tanítónő tartja. A Karikának egy belgrádi lakás ad otthont, a befogadóképességünket maximálisan kihasználva futnak a programjaink. Szeptember óta több mint 100 ember megfordult nálunk, állandó tagjaink száma 72. A megnyitót követően, szeptemberben a gyerekfoglalkozásunkon hatan voltak, ez a szám decemberre 19-re emelkedett.
– Milyen jövőbeli céljaik vannak, mit szeretnének elérni?
– Fontos célként tűztük ki a megnyitás előtt, hogy az egyesület falain belül kialakuljon egy összetartó közösség, hogy a magyar családok minél jobban megismerjék egymást, a magyar anyanyelvű gyerekeknek legyen egy találkozási pontjuk, ahol tanulhatnak, együtt játszhatnak, és nem utolsósorban hogy a szerbeket megismertessük a kultúránkkal, szokásainkkal. Ezekkel a célkitűzésekkel – az érdeklődők számának növekedését nézve – szépen haladunk. Azonban ahhoz, hogy ez teljesen kiforrja magát, időre van szükség. Az egyesületet mindenféle támogatás nélkül indítottuk be és tartjuk fenn, ez nem egyszerű feladat. A legfontosabb célunk, hogy fennmaradjuk, tovább segítve anyanyelvünk és kultúránk fennmaradását a déli végeken is.
MOGYE-ügy: Többszörös jogsérelem
Két héttel a vizsgaidőszak előtt alakították át a vizsgarendszert a Marosváráshelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYE), az egykori egyetlen színmagyar, később vegyes, most pedig megkérdőjelezhető módszerekkel elrománosított intézményben, ezért péntek este több száz diák tartott tüntetést az egyetem épületei előtt. Mint Márton László diákszövetségi elnök az MTI-nek elmondta, az új szabályozás alapján – amely ellen a magyar oktatók ugyancsak protestáltak – egységesítik a vizsgarendszert, a magyar és angol nyelvű képzésen is a románnal azonos tételeknek kell szerepelniük. Az egyetem vezetősége minden módszert megragadva újra és újra áthágja a szabályokat, megsértve ezzel úgy a diákok, mint az oktató tanárok jogait – idézte a tüntetők panaszát a Maszol.ro erdélyi hírportál; a diákok emellett számos strukturális probléma miatt is tiltakoztak, mint az elhanyagolt gyakorlati órák, illetve a Petru Maior román egyetemmel való összeolvasztás miatt az ígéretek ellenére csökkent ösztöndíjak száma. (VZ)