Külföld

Magukat segítik a migránsvédők

A traiskircheni menekülttábor vezetője szerint önérdekből cselekszenek a segélyszervezetek, megtévesztik az embereket

Éles kritikával illette a menedékkérőket segítő szervezeteket a legnagyobb osztrák menekülttábor vezetője. Eközben újabb terrorgyanús férfit ítéltek el.

A politikusok és a segélyszervezetek pártpolitikára és saját érdekeik érvényesítésére használják a menekültkérdést – mondta múlt pénteken bemutatott könyvének bemutatóján Franz Schabhüttl, az alsó-ausztriai Traiskirchen menekülttáborának nyugdíjazás előtt álló vezetője a NÖN.at tartományi hírportál szerint. A „Brennpunkt Traiskirchen” – azaz „fókuszban Traiskirchen” vagy „Traiskirchen gyújtópont” – című kötet szerint hamis képet festenek a menedékkérőkről az olyan segélyszervezetek, mint például az Amnesty International, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) vagy a Caritas.

Schabhüttl szerint a migránsválság tetőfokán, 2015 nyarán sem volt igaz, hogy az akkor túlzsúfolt traiskircheni táborban éhezés és nem megfelelő orvosi ellátás lett volna, később pedig pláne nem. Az embereket viszont adakozásra késztették ezzel, végeredményben pedig az adófizetők pénzéből hetente akár ötven tonna adományt kellett kidobniuk. Hangsúlyozta, bár a Caritas és társaik fontos munkát végeznek, anyagi önérdekből a menekültkérdésben úgy viselkednek, mint a nagyvállalatok. Schabhüttl elmondta, a tipikus menedékkérő fiatal, férfi és „éjjel aktív”, többségük pedig nem életveszély miatt menekül az első biztonságos országba, hanem jobb gazdasági körülményeket keres.

A szerző szerint a Genfi Egyezmény az alapprobléma, mindenki menedékkérelemmel érkezik, ezért lehetővé kellene tenni, hogy származási országukban adjanak be bevándorlási vagy menedékkérelmet, hogy ne az embercsempészek döntsék el, ki jöhet Európába.

Eközben terrorszervezetben való részvétel miatt hétfőn jogerősen három hónap letöltendő és tizenöt hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy 32 éves osztrák állampolgárt Linzben. A vád szerint a férfi három évvel ezelőtt gyűlöletet terjesztő prédikátoroktól származó beszédeket és lefejezéseket bemutató videókat osztott meg az interneten, „apró láncszeme” volt az Iszlám Államnak, de „lelkesedett” a terrorszervezet eszméi iránt. A férfi 2014-ben Mekkába és Medinába zarándokolt. Az osztrák alkotmányvédelmi hivatal akkor figyelt fel rá, amikor linzi lakásának erkélyéről kilógatta a terrorszervezet zászlaját. Szakállt növesztett, rendszeresen egy linzi mecsetbe járt, és elkezdett arabul tanulni. Kérésére a felesége elfátyolozta az arcát, és megtiltotta a kisfiának, hogy részt vegyen az óvodai keresztény ünnepségeken. Tagadta, hogy aktívan támogatta a terrorszervezetet.


Röviden. „Fokozott védelemre van szükség az EU külső határain”

- Az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) hétfői ülésén Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt mondta, külön kell választani a bevándorlás és a terrorizmus kérdését. Szerinte a menedékkérők túlnyomó többsége áldozat, nem elkövető, de tény, hogy a migrációs áradatot kihasználva terroristák is megbújtak a menekültek között, amiről nyíltan kell beszélni. A brüsszeli meghallgatáson, amelynek témája az európai biztonsági helyzet volt, a tárcavezető hangsúlyozta, sürgősen erősíteni kell az együttműködést az uniós tagállamok között a terrorizmus elleni küzdelem terén, célszerű lenne egy közös megelőzési központ létrehozása is. Maiziere fontosnak nevezte a schengeni információs rendszer mielőbbi felállítását, valamint kiemelte, a EU külső határainak fokozott védelme nélkül lehetetlen fenntartani a schengeni rendszert.

- A csehek 61 százaléka elutasítja a háborús menekültek befogadását, ez három százalékkal kevesebb, mint 2016 végén volt – derült ki egy tegnap Prágában ismertetett országos felmérésből. A CVVM közvélemény-kutató intézet februári felmérése szerint a megkérdezett cseh állampolgárok 32 százaléka úgy véli, hogy a menekülteket átmeneti időre, a veszély elmúltáig be kellene fogadni. Mindössze az emberek három százaléka nyilatkozott úgy, hogy a menekülteknek letelepedési engedélyt kellene adni Csehországban. A háborús menekülteket a megkérdezettek 73 százaléka minősítette veszélyforrásnak.
(HSZ)