Macron győzelmére számítanak

Köztisztviselő készíti elő a választási anyagokat Nizzában a május 7-i második fordulóra (Fotó: Reuters - Christian Hartmann)

Továbbra is tartja előnyét a francia elnökválasztás két fordulója között a centrista jelölt, Emmanuel Macron a legfrissebb felmérések szerint. A The Local francia kiadásának cikke szerint vasárnap a választók 59,5 százaléka szavazna rá, míg 40,5 százalék választaná Marine Le Pent, a francia Nemzeti Front elnökét.

A két jelölt utolsó tévévitája tegnap lapzártánkkor kezdődött, s három tévécsatorna, valamint több rádióadó is közvetítette. A Euronews internetes portál előzőleg arról írt, a kampány felforgatta a francia politikát, ahol most Le Pen „populista bevándorlásellenes platformja” és Macron „ultraliberalizmusa” között lehet választani. Azt jósolták, a pesszimista közönség megnyerésére Le Pen továbbra is a rendkívül népszerűtlen szocialista államfő, Francois Hollande utódjaként próbálja lefesteni Macront, aki pedig abból próbál tőkét kovácsolni, hogy riválisa következetlenül nyilatkozott az eurózóna elhagyásáról.

A The Localnak Edouard Lecerf, a Kantar Public közvélemény-kutató cég szakértője azt mondta, nem számít rá, hogy bármi is történik a vitában, ami drasztikus fordulatot hozna mára a jelöltek népszerűségében. Rámutatott, a két jelölt támogatottsága közötti különbség túl nagy ahhoz, hogy jelentős változás történjen már. Felmérések szerint a francia választók háromnegyede úgy látja, a vita nem változtat azon, kire fognak szavazni vasárnap. Mivel azonban minden negyedik francia távol maradhat, a vita néhányakat motiválhat, hogy mégis szavazzanak. Ha jelentős a távolmaradás, az ronthatja Macron győzelmi esélyeit – hiszen Le Pen tábora stabil –, de erre Lecerf szerint kevés esély van.

Ha a francia választók közül még nem is mindenki tudja, kire szavaz vasárnap, a külföldi vezetők sorra mondanak véleményt. Angela Merkel német kancellár a Kölner Stadt-Anzeigernek azt nyilatkozta, természetesen nem akar beleszólni a francia választók döntésébe, de örülne, ha Macron győzne, mert „következetesen Európa-párti politikát képvisel”. Mint mondta, Macron nem ismeretlen számára, már akkor megismerte, amikor az elnökjelölt még a szocialista kormány gazdasági minisztere volt. Sikere „pozitív jelzés volna a politikai közép számára, amelynek erejét itt, Németországban is meg akarjuk őrizni” – emelte ki a kancellár.

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke már kevésbé lelkes Macront illetően, miután a centrista jelölt közölte, Le Pen barátai Kaczynski, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök, akiknek országában nincs nyitott és szabad demokrácia. „ Lengyelországban teljes a demokrácia, meglehet, hogy a legjobb az összes európai demokrácia közül” – nyilatkozta válaszul Kaczynski. A lengyel külügyminisztérium is sajnálatát fejezte ki közleményében, amiért Franciaországban, egy szövetséges államban, mely Lengyelországgal együtt a NATO és az Európai Unió tagja, az elnökválasztási kampány során az egyik elnökjelölt „ismételten elfogadhatatlan és a közvéleményt félrevezető hasonlatokhoz és hiányos gondolattársításokhoz folyamodik”. Lengyelországban betartják a több száz éves lengyel politikai hagyományban gyökerező demokratikus értékeket – nyomatékosította a közlemény. A dokumentumban aláhúzzák: „a lengyel történelem és a belpolitikai színtér ismeretében senki sem jogosult arra, hogy a lengyeleket a birodalmi politikát követő Oroszország iránti rokonszenvvel vádolja”.