Macedónia sem enged a zsarolásnak

Gjorge Ivanov macedón elnök hálás Magyarország támogatásáért (Fotó: MH)

– Hónapokkal a választások után sem sikerült kormányt alakítani Macedóniában. Milyen kiutat lát ebből a helyzetből?

– A Macedón Köztársaság már két és fél éve mély politikai válságban van, az ebből való kiút kezdetét pedig a tavaly december 11-i előre hozott választások jelentették. Az alkotmány és a gyakorlat szellemében a legtöbb mandátumot elnyerő Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE) bíztam meg a kormányalakítással. Amikor lejárt az erre szánt húsznapos határidő, még mindig nem jött létre parlamenti többség, ez pedig kimerítette az alkotmány 90. cikkelyét. Ebben a helyzetben, figyelembe véve a Kiro Gligorov egykori elnök által 1992-ben teremtett gyakorlatot, egyeztetésre hívtam a parlamenti pártok vezetőit. Elmondtam nekik, hogy a kormányalakítási megbízást az a párt vagy koalíció fogja megkapni, amely a következő tíz napban bizonyítottan többséget tud kialakítani a parlamentben. Sajnos a macedóniai albán kisebbségi pártok egyeztetései nyomán létrejött egy platform a többség biztosításához. Erről Tiranában, Albánia fővárosában állapodtak meg Edi Rama albán miniszterelnök közvetítésével. Ez a platform alárendelt helyzetbe hozza a Macedón Köztársaságot, veszélyezteti annak önállóságát és függetlenségét. Ez egy választások utáni platform, amelyről a szavazópolgároknak nem volt lehetőségük véleményt mondani, és amely megkérdőjelezi a Macedón Köztársaság és polgárai alapvető nemzeti érdekeit. Az elnyert mandátumok tekintetében második párt, a szociáldemokrata SDSM vezetője az előírt tíz nap helyett huszonhét nappal később értesített engem, hogy egy kivételével az összes albán kisebbségi párt támogatásával biztosítani tudja a parlamenti többséget. Arra kértem, hogy nyilvánosan és világosan utasítsa el a platformot, emlékeztettem, hogy a macedón állampolgárok a reformra szavaztak, nem pedig egy külföldi állam választások utáni platformjára. Ilyen nyílt elutasításra sajnos sosem került sor. Ezért mint a Macedón Köztársaság elnöke azt mondtam, nem adok mandátumot olyannak, aki tárgyal más országok platformjáról, amelyek megzsarolják a macedón népet, veszélyeztetik az állam integritását, szuverenitását és függetlenségét. A pártoknak felelős viselkedéssel, a macedón alkotmány szellemében kell megoldást keresniük. Semmilyen megoldás sem áshatja alá az ország egységes jellegét, s arra kell irányulnia, hogy megvédje a Macedón Köztársaság nemzeti érdekeit. Egy újabb előre hozott parlamenti választás lehetséges megoldás a helyzetre, akkor az emberek el tudják mondani a véleményüket az előző választások utáni időszakban felmerült problémákról.

– Hogyan értékeli az albán nacionalista törekvések jelentette veszélyt?

– Az albán politikai blokk pártjainak egyes elvárásai ütköznek a macedón alkotmánnyal, és nincsenek összhangban a valós helyzettel az országban. December 11-én igazságos és demokratikus választásokat tartottunk, egyöntetűen üdvözölte a nemzetközi közösség. De ahelyett, hogy kijutottunk volna a válságból, az csak mélyült. Ennek fő oka éppen a Tirana Platform, ami a kormányalakítás feltételévé vált. A platform – a már említett kifogások mellett – sérti az Ohridi Keretegyezményt is, amely a macedóniai nemzetiségek viszonyát rendezte. A platform diszkriminálja a többi nemzetiségi közösséget, mert egyet, az albánt helyezi előtérbe. Szeretnék rámutatni arra is, hogy a platform bizonyos elvárásai statisztikákon alapulnak, a Macedón Köztársaságban viszont 14 éve nem volt népességszámlálás, márpedig anélkül nem követelhetnek statisztikai adatokra épülő jogokat. A Tirana Platform megjelenése után radikális retorikát mutattak magas rangú albán és koszovói állami tisztségviselők megnyilvánulásai – nem a jelen, hanem a múlt retorikáját. Többször is kértem a nemzetközi közösséget, hogy nyilvánosan ítéljék el a Tirana Platformot, mert destabilizálja a politikai helyzetet és fokozza az etnikai feszültséget az országban. Levelet küldtem az Európai Tanács tagjainak a NATO-főtitkárnak, stratégiai partnereinknek, Törökországnak, az Egyesült Államoknak, hogy ítéljék el a platformot és egyértelműsítsék a balkáni határok sérthetetlenségét. Rámutattam, hogy ez a beavatkozás a macedón belügyekbe nacionalista eszmék érvényesítésére irányul, negatív precedenst teremt, ráadásul nem csak a Balkánon. Elnökként nem engedhetem, hogy alkudozzanak az alkotmánnyal és a nemzeti érdekeinkkel, játsszanak a polgáraink érzéseivel. Megragadnám a lehetőséget, hogy hálámat fejezzem ki Szijjártó Péter külügyminiszternek, aki az elsők között kezdeményezte, hogy az Európai Unió Tanácsa utasítsa el a Tirana Platformot és ítélje el egy külföldi kormányfő beavatkozását a macedón belügyekbe.

Mindig is a jószomszédi viszony fontosságát hangsúlyoztuk, Albánia és Koszovó a barátaink, ezért konkrét és közös lépésekre van szükség a bizalomépítéshez. A Macedón Köztársaság többnemzetiségű demokrácia asszimiláció nélküli integrációs modellel, mindig is a nemzetiségi közösségek – s azok nyelvi, vallási és kulturális különbségei – magas szintű együttélésének példája volt Európában, és az is marad. Korábban is voltak próbálkozások etnikai feszültségek keltésére, de a polgáraink képesek felismerni, mi a manipuláció, és mi az ő érdekük. Figyelembe véve a balkáni országok többnemzetiségű szerkezetét és a közelmúlt történelmét, a politikai vezetőknek óvatosnak kell lenniük a retorikájukkal. A Balkánon mindannyiunknak tudnunk kell, hogy a megoldásokat és bizonyos különbségek meghaladását csak párbeszéden és tárgyalások keresztül kereshetjük, nem zsarolással és fenyegetéssel. A térségünknek békére, együttélésre, magabiztosságra, NATO- és EU-integrációra van szüksége. Csak így járulhatunk hozzá polgáraink jólétéhez.

– Macedóniában és Magyarországon hasonló törekvések vannak a George Soros által támogatott civil szervezetek politikai tevékenységének visszaszorítására.

– Nem szabad megengedni, hogy kihasználják a civil szférát. Jogászprofesszorként sok évet áldoztam az életemből a civil szférára, alapítványok, intézmények, civil szervezetek létrehozását kezdeményeztem, hogy segítsük a társadalom felnőtté válását. Sajnos néhány kivétellel ezt a szektort ma pártérdekek uralják, az állampolgárok érdekei pedig ezen szervezetek fontossági sorrendjének végén vannak. Nemcsak politikai, hanem etnikai színezetet is kapnak a civil szervezetek, mivel bizonyos külföldi alapítványok hajlamosak etnikai alapon támogatni őket. Elítélek minden törekvést a civil szféra átpolitizálására és részrehajlóvá tételére. Elfogadhatatlan, hogy külföldi pénzből élő civil szervezetek politikai célokért dolgozzanak, olyan tevékenységet kezdeményezzenek, amelynek része a közvetlen külföldi ráhatás egy szuverén állam belpolitikájára. A civil szférának haladást kell mutatnia, pozitív változást kell elősegítenie az országban. Ehelyett olyan szervezetekkel van dolgunk, amelyek változatos módokon és mindenféle önkritika nélkül, destruktívan cselekszenek, szemben a nemzet, az állampolgárok érdekeivel. Ezért szükség van a civil szervezetek munkájának és finanszírozásuk átláthatóságának fokozott ellenőrzésére. El kell oszlatni minden kételyt, különbséget kell tenni azon civil szervezetek között, amelyek valóban az emberek érdekeiért dolgoznak, és amelyek bújnak pusztán e jelszó mögé.

– Macedónia kulcsszerepet játszik az illegális migráció kezelésében. Vajon ez is közrejátszik abban, hogy támadják a stabilitását?

– A balkáni útvonal minden országa, beleértve Macedóniát, és az uniós célországokat is, biztonsági kockázatokkal, az illegális migráció és a terrorizmus fenyegetésével néz szembe. Az illetékes macedón hatóságok és a válságkezelési intézmények mindennap figyelik a migrációs helyzetet, az uniós–török megállapodás fejleményeit, a szomszédos országok helyzetét. Mindennap biztosítják az információt egy lehetséges második migrációs hullám megakadályozása érdekében. A migrációs válság megtöbbszörözi a biztonsági fenyegetéseket és veszélyezteti a jószomszédi kapcsolatokat. Nem szabad megengedni a migránsok szabad mozgását és kapcsolatteremtését a helyi lakossággal olyan helyeken, ahol konfliktuszónákból visszatért emberek vannak és jelen van a vallási radikalizmus. Magas kockázatnak számít a migránsok azon szándéka, hogy eljussanak Európa olyan területeire, ahol a legnagyobb százalékban van jelen vallási radikalizáció és találhatók külföldi terrorista harcosok, és hogy szabadon mozoghassanak a schengeni térségben. Már egy ideje felhívtam a figyelmet arra, hogy az európai migrációs és menekültválság, valamint a közel-keleti és észak-afrikai helyzet olyan kihívásokat jelent, amelyek nemcsak minket, hanem a következő generációkat is le fogják foglalni. Már a válság előtt is minden nemzetközi tanácskozáson elmondtam, milyen fontos a biztonsági szolgálatok adatcseréje. Létkérdés megerősíteni a nyugat-balkáni országok intézményrendszerét a radikalizáció elleni programokkal. Ez a korai megelőzés és a megoldási tervek készítésének egyetlen módja. Az országunk a jövőben is emberségesen fog bánni a migránsokkal, elvégezzük a regisztrációt, megelőzzük az illegális migrációt. A Macedón Köztársaság az európai szabályokkal összhangban cselekszik, hiszen az európai család része akarunk lenni. A Macedón Köztársaság az első olyan nem uniós, és nem NATO-tag ország, amely válsághelyzetet, válságkezelést hirdetett az illegális migráció miatt. Egy mély belpolitikai válság közepette sikeresebben kezeljük a migráns- és menekültválságot, mint sok európai ország, amelyiket meglepetésként érte a probléma. Paradox helyzettel nézünk szembe – a Macedón Köztársaság nem uniós országként védi Európát az Európai Uniótól. A Macedón Köztársaság Európában van, nem uniós tagállam. Nem vagyunk a tagjai sem a NATO-nak, sem a schengeni övezetnek, de védjük Európát egy uniós tagországtól, amelyik képtelen ellenőrizni a menekültválságot és egyszerűen átirányítja a menekülteket.

– Milyennek találja az Európai Uniótól és a visegrádi országoktól kapott segítséget a migráció kezelésére?

– Sokszor elmondtam, és el is fogom ismételni: az Európai Unió súlyos kudarcot vallott a migrációs válság kezelésében. A valóságban Macedónia nem kapott anyagi támogatást az EU-tól a válság kezelésére, a jelentéktelen felszerelés, amit kaptunk, pedig jórészt alkalmatlan volt a valós igényeink kielégítésére. Az állami intézmények nem kaptak semmit. Ami anyagi támogatás érkezett, azt mind a nemzetközi és civil szervezetek kapták a válság humanitárius oldalának kezelésére. Az államnak erre a pénzre nincs rálátása. A hadsereg és a rendőrség bevetésére több mint havi másfél millió eurót költünk. Eddig a Macedón Köztársaság harmincmillió eurót költött a költségvetésből. Az uniós előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) 2016-os, 2017-es és 2018-as forrásaiból – amelyek Macedónia európai reformjához szükségesek – tízmillió euró lett átcsoportosítva a migrációs válság kezelésére – ez Brüsszel képmutatása. Félrevezeti a közvéleményt, mintha az unió teljesítette volna az elvárásainkat. A visegrádi országok sokkal több figyelmet és készséget mutattak az együttműködésre Macedóniával. Először is rendőröket küldtek, akik segítik a macedón határrendőrséget. Másodszor a biztonsági hatóságaink nagyszerűen együttműködnek a válság napi kezelésében és a biztonsági kockázatok megelőzése érdekében történő információcserében. Harmadszor pedig adományokat is kaptunk egyes visegrádi országoktól. Meghívtak a visegrádi csoport rendkívüli prágai ülésére, ahol a Macedón Köztársaság is egyenlő félként vett részt a véleménycserében és a megoldáskeresésben. Magyarország konstruktív szerepet játszott a válságban, és pozitív példát mutatott a sikeres régiós partnerségből és együttműködésből, ezért szeretném kifejezni a hálámat.